Nehéz az átmenet iskolák között és a felnőttkor felé

A 14 – 15 éves kor, amikor a gyermek megkezdi középiskolai tanulmányait, nem csak neki, hanem szüleinek is korszakváltást jelent. Az új helyzet és az ahhoz való alkalmazkodás minden élethelyzetben feszültséget is jelent mindenki számára, így aztán ilyenkor még inkább fontos, hogy a család minden tagja együtt készüljön a kihívásokra.

- Nagyon fontos, hogy a szülő legyen rendben a saját érzéseivel. Ha szülő feszült, szorong, vagy bizonytalan az iskolakezdés miatt, akkor az a gyermekben is hasonló érzéseket indít el – szögezte le Baráth Bernadett középiskolai tanár és pedagógiai szakpszichológus, a Zala Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Keszthelyi Tagintézményének munkatársa. A szakember ezért azt tanácsolja, előbb a szülők készüljenek fel lelkileg és érzelmileg az új helyzethez, hogy tudják közvetíteni csemetéjük számára: támaszként és segítségként állnak mellette, biztos pontként ott vannak a háttérben.

- Szülőként hallgassuk meg a gyereket, kezeljük megfelelően az érzéseit megfelelően. Ha elbagatellizáljuk, kritizáljuk, nem adunk helyet érzései kifejezésére, akkor gond esetén nem fognak hozzánk őszintén, bizalommal fordulni- emelte ki a pszichológus. Arról is szólt, hogy a beszélgetés mellett a is példamutatás meghatározó fontosságú. A pszichológus – tapasztalatai alapján – úgy látja, hogy a szülők és a családok nem minden esetben tudják helyén kezelni a kamaszokat, valamint e kor nehézségeit, illetve az iskolaváltással együtt járó és annak kapcsán felmerülő esetleges problémákat.

- Manapság csökken a családokban az összetartó erő, így legtöbb esetben kevesebb figyelem jut a gyerekekre. Nagyon fontos a szülő hitelessége, ha eddig nem tett meg valamit, amit kellene, akkor azt pótolni nagyon nehéz, de nem lehetetlen. De ha eddig stabilan ott volt a gyermeke életében és ő megtapasztalhatta, hogy hiteles, akkor a kamaszkort és az új helyzeteket is könnyebb zökkenőmentesen átvészelni.

Arra mindenki emlékszik saját fiatalkorából – akár saját magán, akár diáktársain, barátain megtapasztalva – hogy a kamaszkor a legviharosabb életszakasz, tele kétségekkel és kérdésekkel, változásokkal. A gyermekkorból való kilépés a felnőttkor felé olyan felgyorsult ütemű testi-, lelki-, szociális- és magatartásbeli változásokkal jár együtt, melyek próbára teszik nemcsak magát a serdülőt, de a környezetét is, így egyáltalán nem könnyű ez az időszak sem a gyermeknek, sem pedig a környezetének.

- Nagyon sok életfeladatuk van a kamaszoknak: el kell távolodni a szülőtől, kicsit le kell válni érzelmileg és a kortársakra áthelyezni a kapcsolati energiákat. Ilyenkor sokszor bűntudata van a gyermeknek, hogy távolodik a szülőtől, dacosan viselkedik, ellenkezik, mindenbe beleköt, de az a kérdés is foglalkoztatja, hogy a szülőhöz álljon közelebb, vagy a kortársak véleményére adjon- részletezte a pszichológus. Ha a tinédzser nem mond el semmit a szülőnek, bezárkózik a szobájába, mindenki idegesíti, minden ellen lázad, csökken az iskolai teljesítménye – mind természetes, még ha nehezen megélhető és kezelhető is a szülő számára. A pszichológus azt tanácsolja, a szülő legyen megértő, ne kritizáljon, ne faggatózzon mindig, hiszen szükséges a gyermekbe vetett bizalom.

De fontos megismerni a gyermek újdonsült barátait, hogy a család tudja merre jár és mit csinál, és az is lényeges, hogy legyenek előre felállított és betartandó – szabályok a mindennapi életben. A szülőnek jogos elvárásai vannak az iskolai teljesítménnyel kapcsolatosan is, de ennek hátterét is megvilágította a pszichológus.

- A kamaszkornak az érzelmi viharok, a hangulatingadozások természetes velejárói, de az is, hogy a gyermek teljesítménye elkezd romlani. Ez nem általános törvényszerűség, de gyakori. A biológiai, a hormonális változások olyan szintű energiákat vonnak el a kamaszoktól, hogy kicsit ellustulnak, fáradékonyabbá válnak, figyelmük középpontjában a saját énjük kialakítása áll. Saját maguk újradefiniálásával vannak elfoglalva, nem azzal, hogy minél jobb jegyeket szerezzenek.

Ekkor a szülő kétségbeesik, hogy rosszabb tanuló a gyermek. Ilyenkor célszerű leülni a kamasszal beszélgetni megértően, empatikusan, támogató attitűddel. Fontos, hogy a szülő ne kritizáljon, de fejezze ki, hogy ha a tanulásban kell segíteni, abban is mellette áll: különórára viszi a gyermeket, vagy beíratja tanulásmódszertan tréningre. De az is fontos, hogy a gyermek is reálisan lássa, hogy a jegyek az iskolában meghatározóak, fontosak a továbbtanulás miatt, de jövője, későbbi élete szempontjából is. Tehát össze kell kapnia magát, mert a végtelenségig nem ronthatja a jegyeit- részletezte Baráth Bernadett. A pszichológus azt is hozzátette: nem csak a tanulásban van segítség, hanem a szülő számára kezelhetetlen mentális, viselkedési problémák esetén is fordulhat szakemberhez a család.

A megye egyik legnagyobb középiskolájában, a közel 900 fős tanulólétszámú Asbóth középiskolában is úgy tapasztalják, hogy a szülők-és persze maguk a fiatalok is – nehezen kezelik ezt az életkort, az általános iskolából a középiskolába lépést, a másfajta tanulási módszert, a majdani vizsgákra való felkészülést. Az iskola nagyon fontosnak tartja, hogy megkönnyítsék az átmenetet és minél jobban segítsék a beilleszkedést, hiszen a tapasztalatok szerint ez a legtöbb gyermek számára nehézséget jelent. Ez egyrészt a felkészültségben mutatkozik meg.

-A gyerekek nagyon különböző előképzettséggel érkeznek az általános iskolából, nekünk ezt a felzárkóztatást is sürgősen meg kell kezdenünk a kilencedik osztály elején. Sok esetben nagyon sok energiát kell fordítani arra, hogy a tananyagbeli, képesség-és kompetenciabeli felzárkóztatásokat megtegyük, hogy utolérjék magukat szövegértésben, matematikában és a többi területen úgy, hogy elkezdhessük a középiskolai tananyag tanítását. Amikor bekerülnek a kilencedik osztályba, íratunk egy belépő szintfelmérőt, de nem osztályozzuk: így látjuk, hogy az általános iskolából mit hoztak – emelte ki a tanév eleji egyik legfontosabb feladatot Csótár András, a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum Keszthelyi Asbóth Sándor Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája igazgatója. A másik fontos teendő – és ez is több hetet vesz igénybe – hogy áthidalják az átállást, segítsék az új közösség építését és kezeljék mindezek lelki nehézségeit. Az iskolát kezdők számára ezért a legjobb pedagógusok közül választ az iskolavezetés osztályfőnököket, akik fokozottan figyelnek a gyermekekre. Az intézményben több olyan programot is szerveznek, mely segíti a közösség kialakulását.

-Pénteken volt egy úgynevezett gólyanap, játékos programokkal, amit azért találtunk ki, hogy szánjunk egy délelőttöt a kicsikre, hogy kötetlen formában összebarátkozhassanak egymással, megismerkedjenek az osztályfőnökükkel és helyettesével, valamint az osztályt tanító tanárokkal. A jövő heti iskololakezdésre kialakulnak ismertségek, kötődések – szólt a kezdeményezésről az iskolavezető. Ezt követi majd egy szeptemberi csapépítő túra: egy vetélkedő keretében körbejárják Keszthelyt és felkeresik a nevezetességeket, majd a Diákönkormányzat megvendégeli őket. Később, még az ősz folyamán pedig megtartják a gólyaavatót: ezen a napon a kilencedik osztályok (idén hat osztály) megmérkőznek egymással egy vetélkedőn, majd minden gyermeket ünnepélyesen Asbóthossá fogadnak, az iskola nyakkendőjének felkötésével és az új tanulók eskütételével. A programok többségébe bevonják a szülőket is, hogy ők is megismerjék az iskolát, egymást és gyermekük osztálytársait.

Még inkább nehéz a váltás azoknak a kamaszoknak, akiknek nem csak az általános iskolába a középiskolába kerülés jelent újdonságot, hanem kollégistaként kezdik meg új életüket. Keszthelyen, a VSZK kollégiumában vasárnap költöznek be a diákok, az újonnan érkezőket a nevelők, tanárok mellett a felsőbb évesek is fogadják és kalauzolják el őket az épületben.

- A gyerekeknél ez az első eset, hogy elszakadnak a családjuktól, de ez csak a hétfőtől-péntekig tartó időszakra vonatkozik, hiszen a hétvégét otthon töltik. Itt más szokások vannak, más a napirend, ezeket meg kell szokniuk. Az iskolai tanórák után kezdődik a tanulás: a legfontosabb, hogy az iskolában teljesítsenek a gyerekek. Ez négy órától hét óráig tart: ezidő alatt részben segítséget kapnak, részben önállóan tanulnak. Velem együtt kilenc kollégiumi nevelőtanár van, mi szinte minden tárgyból tudunk segíteni. A szülőt nehéz pótolni, de megpróbálunk családias légkört kialakítani.

A gyerekekhez nagy türelemmel vagyunk, főleg az első pár hétben, amikor nekik meg kell szokniuk, hogy más, amit tenni szoktak eddig, más felügyel rájuk és nem egyénileg tanulnak, hanem együtt vannak másokkal – ismertette meg az itteni életet Bedő Csaba kollégiumvezető. A tanulószoba végeztével következik a vacsora, majd szabadidős elfoglaltság vár az ifjú lakókra. A társalgókban, tornateremben, ősszel és tavasszal a sportpályákon van lehetőség kikacsolódni, a felsőbb évesek egy kis kimenőt kapnak vacsora után, de kilencedikesek az első félévben még nem.

Ők csoportfoglalkozáson vehetnek részt, vagy a nevelők egyenként foglalkoznak velük. Tíz óra körül van a takarodó, a gyerekek négy ágyas szobákban alszanak, az elhelyezésnél figyelnek arra, hogy olyanok kerüljenek egy szobába, akik ismerik egymást, együtt jártak általános iskolába, vagy jelenleg osztálytársak. A kollégiumban rendszeresen szerveznek programokat, melyek nem csak a szabadidő hasznos eltöltését, hanem a fiatalok közösségé kovácsolását is segítik.