Kinek nehezebb a bölcsődei beszoktatás: a mamának vagy a babának?

Van a szülőkben félelem, ijedelem, amikor szóba kerül a bölcsődébe íratás?

- Igen, az a tapasztalat, hogy ez egy általános jelenség, különös képpen akkor, amikor az első gyerekről van szó. Nagyon nagy az aggodalom, mind a szülő, mind a kisgyermek számára. Fontos tudni, hogy amikor egy gyermek beleszületik egy családba, akkor bizony az a szűk kör jelenti számára az életet, a biztonságot. Ennek az oltalma, a nyugalma, az állandósága az, ami keretet ad az ő fejlődéséhez. Erre szükség is van. Tudvalevő dolog, hogy az egészséges személyiségfejlődéshez pontosan ez a személyi állandóság, és ez a nyugalom, amit az otthon, a család ad, elengedhetetlenek. Amikor elkezdődik a bölcsődébe szoktatás, akkor a gyermek kikerül ebből a „fészekmelegből”. Ez egy szomorú és fájdalmas folyamat, mindkét félnek.

A gyermek és a szülő számára milyen terhet jelenthet az elszakadás?

- Nagyon nagy pszichikai terhet jelent mindkét félnek, mert minden megváltozik az életében a napirendje, az őt körülvevő személyek. Hiszen a bölcsődében tartózkodás idejére elveszíti annak a személynek a közelségét, aki addig őt gondozta. Nagyon sok változás áll be a kisgyermek életében ezzel. Egy kisgyereknek ez az első új élmény, hogy el kell szakadnia, és ez rendkívül fájdalmas, elszakadni az édesanyától, apukától éppen adott helyzetben, akihez a legjobban kötődik. Ez nagyon sok szomorúsággal és sírással jár. Egy dolgot el kell tudni fogadni, és fel kell dolgozni: e nélkül nincs bölcsődei beszoktatás. Ez a fájdalom a szülő számára is legalább annyira erős, mint a kisgyermeknek.

Van olyan, hogy ez a fájdalmas szakasz kimarad, és elmaradnak a könnyek?

- Lehet, hogy a beszoktatáshoz szükséges két hét eltelik sírás nélkül, de előbb-utóbb megjelenik a sírás, a tiltakozás. Ezt nem lehet megúszni, és elkerülni. A tapasztalat azt erősíti, hogy jobb, ha ez a beszoktatás időszakában történik. Ez az anyához való ragaszkodást mutatja.

Mennyi ideig tart egy bölcsődei beszoktatás, mi a célja, és hogyan kell elképzelni?

- A bölcsődei beszoktatás két hétig tart, melynek a célja az, hogy az édesanyáról leválva, elszakadva, kerüljön a gyermek életébe egy másik személy, aki felváltja arra az időszakra az édesanyát, amíg a gyermek a bölcsődében van. Fontos elmondanom, hogy nem mindig volt a bölcsődék életében beszoktatás. Kezdetekkor szülő nélküli beszoktatás volt, ami nagy pszichés teher volt a gyermekeknek, traumatizálhatta őket. A ’70-es évektől kezdték el bevezetni a bölcsődékbe a fokozatos és anyás beszoktatást. Eleinte édesanya nélkül fokozatosan a benn töltött időt növelték, aztán az édesanya jelentlétével folytatódott a bölcsődei beszoktatás, ma már valamelyik szülő jelenlétével zajlik. A menete ma már úgy néz ki, hogy az első héten a délelőtti időt növelik folyamatosan és fokozatosan nyújtják a bölcsődében töltött időt a reggeli felé. Nagyon fontos, hogy ebben az időszakban az édesanya minden gondozási műveletet meg tudjon mutatni a kisgyermeknevelőnek. Hiszen a gyermek gondozását ők igyekeznek átvenni, hogy a gyermek életében minél kisebb legyen a törés. Első héten tulajdonképpen a kisgyermeknevelő tanul az édesanyától, illetve a szülő édesanya is betekintést kap a bölcsődei szokásokba. A második hete a beszoktatásnak pedig az alváshoz való szoktatás. Változó, hogy kinél hogy működik ez a dolog. Hiszen, ha a gyermek előzetes napirendjének ez természetes része volt, akkor azért ez egy kicsit könnyebb dolog, bár idegen helyen aludni még egy felnőttnek is sokszor nehézséget okoz, hát még egy kisgyermeknek. Így ezen időszak alatt kérik is a szülőket, hogy maradjanak ott a bölcsiben és várjanak, ha felébred a gyermek, akkor azonnal lássa az édesanya, vagy éppen az édesapa – ugye aki fontosabb neki – arcát felébredés után.

Ez egy szakmailag kidolgozott tematikai, ettől azért elszoktak térni? Mi van, ha az adott gyermeknek sokkal fájdalmasabb, és nehezebben megy a beszokás?

- Általában ezt szoktuk elmondani a szülőknek ezt a két hetes beszoktatást, viszont lehetnek természetesen gyerekek között eltérések, sőt nem lehetnek, vannak is. Van, aki gyorsabban, könnyebben alkalmazkodik, ehhez a helyzethez. Például korábban már aludt a nagymamánál vigyázott rá akár babysitter is. Hosszabb időre volt másra bízva a felügyelete, akár több éjszakát ott is aludt. Így a délutáni illetve éjszakai alvást már „gyakorolták” másnál. De az, hogy kinek könnyebb, kinek nehezebb, ez a beszoktatás folyamatában derül ki.

Hogyan tud a szülő könnyíteni a gyermekének a beszoktatási folyamatokban?

- Kérjük a szülőket, hogy a bölcsődei napirendhez már a beszoktatás előtt kezdjék el szoktatni a gyermekeket, ha ez megoldható, vagy ha ez eddig nem volt meg. Azt fontos elmondani, hogy egy kisgyermek életében a napirend és az állandóság az ő biztonságérzetéhez elengedhetetlen, nélkülözhetetlen. Kiszámítható a gyermek számára, hogy mi-mi után következik. Van a reggeli, reggeli után játék, majd tízórai, utána játék, majd ebéd, ebéd után alvás, és alvás után uzsonna, uzsonna után játék. És a napok így ismétlődnek, ami egy gyermeknek egy csöppet sem unalmas. Nekik ez adja a biztonságot, hogy tudják, mire számíthatnak. És a személyi állandóság, hogy állandóan ugyanaz a személy van jelen az életükben otthon és a bölcsiben is. A gyermekek nagyon érzékenyek a hozzájuk közel álló személyek lelki állapotára: ha a gyermek azt érzi, hogy a szülő bizonytalan, nem jószívvel, nem bizalommal hagyja ott a gyermekét a bölcsődében, akkor nehezebb lesz a gyermekeknek is az elszakadás az édesanyától. Ezt bizony az édesanyának magában el kell rendeznie, mielőtt beszoktatja a gyermekét a bölcsődébe. Ha már meghozta ezt a döntést, hogy beíratja, akkor bízzon meg bennük, és ne féljen, nem az oroszlán barlangjába engedi be a gyermekét, hanem nagyon jó helyre, ahol szakemberek foglalkoznak a gyerekekkel.

Van olyan, hogy az egyidőben beszoktató édesanyák hasonlítgatják a gyermekeiket?

- Igen, ezt tapasztalom sokszor, a beszoktatás ideje alatt. Például, hogy a másik már előbbre jár, meg sokkal könnyebben szokott be, meg kevesebbet sírt. De nyomatékosan kérem, ezt ne tegyék, hiszen minden gyermek más, egyik sem kevesebb attól, hogy kicsit hosszabb ideig tart a beszoktatása, vagy kicsit több sírással jár. Ez az erős kötődést mutatja az édesanyához.

Mint bölcsődei szakember, Ön mit gondol a beszoktatásról?

- Mi, bölcsődei szakemberek is azt gondoljuk, hogy az a jó a gyereknek, ha minél tovább a az édesanyjával tud maradni, azzal, hogy elfogadjuk azt, hogy nagyon nagyot változott a világ, a családok élete. Nagyon sok anyukának okoz lelkiismeretfurdalást az, hogy a gyermekét bölcsődébe adja. Én erről azt gondolom, hogy a gyermeknek az a jó, ha az édesanyja jól van, és ha az édesanyja attól érzi jól magát, hogy dolgozhat, mert szereti a munkáját, akkor tegye, mert az jó a gyereknek is. A gyereknek nem az együttöltött idő mennyisége számít, hanem a minősége. Évente 600 család fordul meg itt a bölcsődékben, és látjuk, hogy ahány gyermek, annyiféle családi élethelyzet van, ami szükségessé teszi a bölcsődét.

Szokott változást eredményezni a szülő gyermek viszonya között a bölcsődei beszoktatás?

- Igen, szokott, hiszen, ha az édesanya a munka után, maximálisan csak a gyermekre tud figyelni, akkor az minőségibb, mintha napközben valaki másra bízná, például nagyszülőre, vagy csak felszínesen tudna vele foglalkozni. Én azt gondolom, a szülő, édesanya, megnyugodhat, hogy van egy biztosított, ellenőrzött keret arra, ahol biztonságban hagyhatja a gyermekét arra az időre, míg ő dolgozik. Sokkal nagyobb a ragaszkodás, a bújás ezeket a visszajelzéseket szoktuk kaptuk a szülőktől a beszoktatási folyamatot követően.

Milyen előnyöket nevezhetünk meg a bölcsőde kapcsán?

- A kisgyermeknevelők nagyon sok praktikus tanácsot tudnak adni a szülőknek a gyermeknevelés bizonyos időszakaira. Például a dackorszak, a szobatisztaság, és ezt igénylik is a szülők. De ezek mellett természetesen könnyebben szocializálódnak a gyermekek, sokat fejlődik az önállóságuk, színes és gazdag tevékenység és tanulási lehetőség veszi körül őket a bölcsődében kiváló szakemberek felügyelete alatt. Minden szempontból elmondható, hogy csak előnyükre válik a bölcsőde. És tanulmányok, különböző kutatások is azt bizonyítják, hogy nincs releváns különbség az otthon nevelt gyermekek és a bölcsődébe járó gyermekek fejlődésében, azt leszámítva, hogy a bölcsődébe járók könnyebben alkalmazkodnak új helyzetekhez.