A világ egyik legjobb arcfestője egy zalai édesanya lett, Szabó Henriett

Szabó Heni zalai születésű kétgyermekes édesanya , feleség és nem mellékesen világbajnok arcfestőművész. Aki vitathatatlan tehetsége és érdemei mellett rendkívül szerény és elragadóan kedves. De hogyan lehet ennyi poszton megállni a helyét és mi kell ehhez? Többek között erről is beszélgettünk vele.

„…tudtam, hogy nem leszek varrónő”

Sokakat foglalkoztathat az a kérdés, hogy kerültél az arcfestés világába?

- 9 éve kezdtem el arcot festeni, akkor izzítottam be az első ecseteket... Eredetileg Zalaegerszegen ruhaipari szakközép iskolát végeztem, de számomra a szoknyák szerkesztése, és ez a fajta varrás túl megkötött volt. Már a suli végén tudtam, hogy nem leszek varrónő. Kreatívabb világra vágytam. Évekig gondoztam csöppnyi gyerekeket Zalaegerszegen,a landorhegyi állami gyerekotthonban, majd miután férjhez mentem, és emiatt elkerültem a környékről, új kihívásokat kerestem, így pl.virágkötő sulit is végeztem. Olyan dologgal szerettem volna foglalkozni, ami boldoggá tesz. Aztán megláttam egy arcfestőt dolgozni egy rendezvényen és éreztem, hogy ez az ami nekem kell. Alkotni..és aztán élvezni a gyümölcsét, a gyerekek örömét. Magamtól kezdtem el tanulni az arcfestést, majd elmentem híres külföldi arcfestők workshopjára. Olyanokéra, mint pl.Mark Reid, Éva-Maria Schulz, Yvonne Zonnenberg, Ganovieve Jinny Houle. Közben, hogy jobban átlássam az arc festését, sminkesként is tanultam Maros Katánál Győrben. Ma már én oktatom az arcfestést, és adom át a tudásomat a jövő nemzedékének. Zalaegerszegre nagyon szeretek jönni, és sok kötődésem is van ehhez a városhoz. Itt születtem, és 9 éves koromig a Páterdombon nőttem fel, ismerem a város nagy részét. Rengeteg gyerekkori élmény köt ide. Az óvoda, a Petőfi Általános Iskola, Ruhaipari Szakközépsuli, majd a Csecsemőotthonban a gondozónői munkám. Jelenleg is sokat járok Egerszegen, hiszen a legtöbb rendezvényre jövök arcot festeni, hennázni. A városi gyereknap, a Szüreti fesztivál, az Egerszeg fesztivál állandó helyszínek, ahol a visszajáró kedves gyerekek már messziről köszöntenek.

Miből érezted, hogy ez a Te utad?

- Én azt gondolom, ha az ember rátalál álmai munkájára, és azt csinálhatja amit szeret, az hatalmas dolog az élettől, és hálás lehet Istennek. Én mindenesetre az vagyok. Szeretek emberekkel foglalkozni. Ha festek, teljesen kikapcsolok, ilyenkor enni- inni is elfelejtek sokszor, annyira belefeledkezem az alkotásba. Teljesen feltölt. Mielőtt a végleges döntést meghoztam volna, hogy belevágok az arcfestésbe, sokáig gondolkodtam rajta, még éjszakákon át is. Aztán mintha mellbe vágott volna egy prédikációrészlet amit egy Istentiszteleten hallottam. Röviden összefoglalva: Ha sokat gondolkozol egy dolgon, tervezgeted, teljesen felpörget a gondolat, hogy belevágj, de úgy, hogy még éjjel sem tudsz aludni az izgalomtól és mégis reggel olyan kipihenten ébredsz fel, mintha végig aludtad volna az éjszakát, akkor ne gondolkodj tovább, az a Te utad. Ez akkorát szólt, hogy másnap megrendeltem az első arcfesték készletemet és belevágtam. Az átlag munkavállalókhoz képest én szeretem a hétfőket, és nem csak a péntekeket várom, nevetek mikor ilyen posztok jönnek fel a facebook idővonalamon a szenvedős hétfőkről, meg a nagyon várom péntekről. Én ezt az érzést tényleg nem ismerem. Számomra minden nap egy élmény, kihívás és élvezem a határaimat feszegetni. Azt gondolom minden ember életében ott van ez a lehetőség, hogy megtalálja mi az amiben jó, amit élvez csinálni, és ha ezt teszi, kiteljesedik, akkor boldog lesz a munkájában.

„…élvezem a határaimat feszegetni”

Amikor elkezdtél vele foglalkozni, foglalkoztatott, hogy oktasd is? illetve hogy megmérettetéseken versenyeken is részt vegyél?

- Egyáltalán nem gondoltam tovább, hogy a jövőben majd versenyekre járjak, illetve, hogy oktassam. Azért festettem, mert szerettem, egyáltalán nem munkának láttam, inkább szórakozásnak... Most is így élem meg, számomra élvezet a festés, képtelen vagyok benne kiégni. Pedig nyáron már annyira nagy a pörgés körülöttünk, hogy aludni is alig van időm, hajnalonta fekszem, hogy a háttér adminisztrációt, anyagok összekészítését, szerződésekkel való munkákat, oktatások szervezését is el tudjam végezni. Pár év festés után az volt az álmom, hogy a legjobb arcfestő szeretnék lenni az országban. Pusztán csak azért mert amit csinálok, azt jól akarom csinálni, minden energiámat beleadva, és szerettem volna még nagyobb örömet szerezni azoknak akik hozzám jönnek festetni, még elégedettebb mosolyokat akartam látni. Az oktatás, a versenyek közben jöttek, valahogy elkezdtek kinyílni a kapuk előttem minden területen.

A Klagenfurtban rendezett világbajnokság életed hányadik versenye volt?

- Előbb online versenyeken indultam, ahol több dobogós helyet is megszereztem. Megnyertem a Magyaros minták csillámtetoválás versenyt és 3. helyezést értem el a Sárkányok c online arcfestés versenyen egyik mintámmal. Egy ezüst -fekete maszkommal pedig szintén nyertem egy online versenyen, ahol a zsűri és a közönség is rám szavazott. Az első élő megmérettetésem 2014.-ben volt Balmazújvárosban. A versenyt országosan hirdették meg, és a szépségipar minden területéről voltak kategóriák. Én arcfestésben indultam, ahol 1. helyezést értem el. Lényegesen másabb ez, mint az online versenyek. Itt már élőben dolgoztunk a közönség, a fotósok, és a zsűri vizsgáló szemei előtt. Az időre dolgozás miatt is durván pumpál az adrenalin az ember vérében. Ezt valaki vagy bírja vagy nem. Ilyenkor már a nyomástól a biztos kéz is beremeghet, és az ember szíve van hogy a gyomrában dobog, van, hogy a torkában. Szokni kell ezt a fajta érzést. Ezt a versenyt megnyertem, majd a következő évben már zsűrielnöknek kértek fel a szervezők ebben a számban.

... aztán jött belül a késztetés, hogy induljak a WBF-en, és inkább én versenyezzek. Úgyhogy az időm, energiám ebbe fektettem bele. 4 éve járok ki Ausztriába a versenyt megnézni, de idén indultam először. Most jött el az idő, és most éreztem, hogy kész vagyok egy nagyobb megmérettetésre.

Az ötleleteidet honnan meríted?

- Nehéz megfogalmazni, mert, ahogy mondtam, mindenhonnan jönnek az ötletek. Egy beszélgetésből, egy fotóról, egy színről, éjszaka. De legtöbbször csak úgy spontán, teljesen váratlanul jönnek az inspirációk, nem is gondolkozom rajta, csak úgy, minden előzmény nélkül előtörnek ...Ha beugrik valami, elraktározom, leírom, gyűjtöm magamban az ötleteket, mindaddig, míg egy komplett kerek egésszé össze nem áll a dolog. Mint egy kirakó..

Heni mint mondja sosem papírra- síkban- tervez, hanem kézre. lábra vagy babára, hiszen az arc, mint olyan domború, és a terveket sem lehet éppen emiatt papírra vetni…

- Én papíron ritkán tervezek ilyen volumenű festéseket, csak a végleges kész tervet festettem most is fel kiterített síkban. Mivel az arc egy gömbölyű forma, és több oldala van, műanyag babafejen állítom össze a mintát, illetve a bal alkaromra, saját lábamra festem fel a kisebb részleteket. Nálam ez így működik. Sokszor leülök egy sortba otthon festeni, és úgy kelek fel, hogy tele van az alkarom, a lábam ötletekkel, színekkel, mintákkal festve. Jókat nevetünk ilyenkor a látványon. Fotózom, majd lemosom. A babafejek is így szoktak kifestve sorakozni, és ezeket is fotózom és lemosom.

Mint megtudtuk a világbajnokságra a témát már tavaly év októbérben kiírják, és a jelentkezéseket ezután lehet beadni. Heninek egy portfóliót is kellett küldeni, ahol egy zsűri elbírálta, hogy ki kerülhet be a versenybe. Idén 40 fő indult arcfestés kategóriában, akik az egész világból érkeztek, hogy összemérjék tudásukat. Többek között Mexicó, Itália, Hong-Kong, USA, Finnország, Izrael és Magyarország is. Heni terveivel bejutott a személyes megmérettetésre.

- Az arcfestésre mi, a modellemmel együtt 2 órát kaptunk, amit stopperrel mértek a szervezők. Közben a nézők és a zsűri tagjai körülöttünk sétáltak, és lehetett nézni ki, hogy alkot. – Ez nézőként átélve is rendkívül inspiráló lehet, az alkotó maga is évekig csak így járt ki a versenyekre. – A 2 óra lejárta után, a festést leállították és már nem lehetett a modellhez nyúlni. Ezután a zsűri sátorba átvonulva a zsűri előtt kellett egyenént bemutatni a festésünket, majd jöttek a fotózások. Este még egy nyilvános felvonulás volt a nagyszínpadon, ahol egy óriási kivetítőn megcsodálhatták a nézők a versenyzők festéseit, majd következett a díjátadás... Nálunk ez utóbbi extra örömmel zárult!

„Egy nő szerintem csak úgy tud sikereket elérni a munkájában, ha ebben partner és támogató fél a férje és a gyerekei.”

Gratuálunk ehhez a fantasztikus eredményhez és köszönjük, hogy veled csak tovább bővült azon zalai lakosok száma akikre méltán büszkék lehetünk. De ne felejtsük el azt a tényt, hogy egyben édesanya is vagy, a gyermekeid, családod mit szól a sikereidhez?

- Csodálatos gyerekeim vannak, akik maximálisan támogatnak. Annyira drukkoltak nekem! A verseny előtt pl. sms üzenetet kaptam a 17 éves fiamtól, Donáttól, hogy sok sikert kíván, és győzzek, de ha utolsó leszek is, nem baj, ő nagyon nagyon szeret engem. Gréti, a 15 éves lányom is folyamatos telefonkapcsolatban volt a férjemmel miközben festettem a versenyen, egyfolytában támogattak, drukkoltak, szurkoltak. Ez a mi közös díjunk, nélkülük ez nem sikerült volna. Szerencsés embernek tartom magam, és sikeresnek is. Fantasztikus családom van, és ez a kulcsa nagyon sok jó dolognak az életemben. Egy nő szerintem csak úgy tud sikereket elérni a munkájában, ha ebben partner és támogató fél a férje és a gyerekei. A szeretet sok hiányosságot elfedez, és nincs világvége, ha pl nem tudok aznap ebédet főzni, vagy a szennyestartó épp tele van. Van, hogy a férjem csinál nekem finom melegszendvicset ebédre, vagy süt egy rántottát, és meglep vele, ha épp nem tudok főzni. Egy csapat vagyunk. A nagyszülők és a barátaim is sokat segítenek, sok emberre számíthatok. Emiatt működik. Az, hogy itt tarthatok, az Ő érdemük is!

A művésszel a közeljövőben nem csak helyi rendezvényeken, de országos eseményeken is össze lehet futni, hiszen augusztusban a Tapolcai Ünnepi Napok és Borhéten alkot, illetve szeptember 7-9 Országos Vadpörkölt és Borfesztiválon is jelen lesz.