Mindent a szemnek, semmit a kéznek

2018.06.07. 11:51

Tilos hozzányúlni a cuki őzgidákhoz! – Meleg László vadászmester szerint ennek több oka is van

A pöttyös, nagy szemű, babusgatnivaló jószág a fűben nem a nagy Ő-re vár. Nem is arra, hogy természetes élőhelyéről kiszakítsák és emberek neveljék. Egy szelfi a világhálóra még belefér egy apró őzgidával, de a jutalom simogatást, tapogatást jobb, ha elfelejtjük.

Szabó Zsófia

Fotók: Farkas Tibor / Solti Vécsey Vadásztársaság

Szinte már „tradíció”, hogy a suták ellésének időszakában elárasztják a netet apró gidás fotók. Nem csak cuki portrék készülnek a pici vadról. Akadnak olyanok, sajnos, szép számmal, akik önkényesen úgy döntenek, hazaviszik az erdőről, a rétről a pici jószágot, hogy örökbefogadják. Cumiztatják, dögönyözik, mindezt pedig dokumentálják a világhálón: „megmentettük az őzikét” – címmel. Pedig éppen ezzel tesznek pontot a gida életének végére. Ha valami csoda folytán mégis felcseperedik, akkor nagy rá az esély, pláne, ha bakról van szó, hogy előtörnek belőle a természetes ösztönei. Sokszor volt rá példa, mint a közelmúltban Várföldén, hogy emberre támadt az otthon nevelt őz és súlyos sérüléseket okozott.

Fotó: Farkas Tibor / Solti Vécsey Vadásztársaság

Meleg László vadászmester, vadgazda mérnök, az Erdőgazdasági Dolgozók Vadásztársaságának tagja szerint több oka is van, amiért tilos, illetve nem tanácsos önkényesen hazavinni a gidát, a szarvasborjút, a malacot.

Fotó: Farkas Tibor / Solti Vécsey Vadásztársaság

– A vad a magyar állam tulajdonát képezi, elejtés után pedig a vadászatra jogosulté. Zárttéri nagyvadtartás vadaskertben, vadasparkban vagy vadfarmon folytatható, természetesen a vadászati hatóság engedélyével. Enélkül pedig egyfelől, lopásnak számít a vad eltulajdonítása, másrészt állatkínzás is. Megnézni, fotózni nem tilos, de a simogatást felejtsük el – fogalmazott Meleg László. Megjegyezte: csak akkor vegyük kézbe, fűvel, levéllel, más, ott lévő növénnyel megfogva, ha az állat élete veszélyben van. Például kaszálás, vagy más mezőgazdasági munka van a közelben. Akkor tanácsos arrébb helyezni. Egyébként pedig nem egyedül van ott a gida, csak az anyja rövid időre magára hagyta, de az biztos, hogy a közelben tartózkodik. Azonban valószínűleg soha nem fog gondoskodni a kis állatról, ha emberszagot érez rajta. Akkor sem szabad hazavinni, ha sérült a jószág.

Szarvasborjú esetében is hasonlóak a teendők, a koca malaca viszont más „lapra” tartozik. Vele alapesetben még a szelfi sem tanácsos, nemhogy az önkényes gyámság. A picur olyan visító, éles hangot ad ki, ha idegen van a közelében, hogy a koca mama azonnal rohan a gyerekét megvédeni. Aztán, „jaj annak”, aki épp cirógatni akarja a malackát.

- Természetjárás során találkozhatunk vaddal, ez a természetes, mivel mi az ő élőhelyükön tartózkodunk. Ezért illik tisztelni, hogy vendégségben vagyunk az erdőben, a mezőn, viselkedjünk ennek megfelelően. Nem csak a hangos beszédről, a rongálásról van szó. A vadat azáltal is zavarjuk, ha a kutyát póráz nélkül sétáltatjuk az erdőben. Előfordult már, hogy a kutya üldözőbe vette, majd megölte a vemhes vadat vagy az újszülött, állatot. Ha szépnek tartjuk a természet kincseit, akkor illik őket óvni is.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában