2017.11.14. 07:30
Jó reggelt, Zala megye!
„Ott kezdődik a nagyemberség, hogy az ember észreveszi, mások is élnek a Földön őkívüle, és amit tesz, úgy teszi, hogy nemcsak magára gondol, hanem másokra is”, olvashattuk mottóként tegnap a híradások egyikében.
Szabó Magda író szavai mögött sejthető, az egymásra figyelés egyidős az emberiséggel. Hiszen mindig voltak, mindig lesznek az élet árnyékos oldalán élők, nem is kevesen, akiket a szerencsésebbek nem hagynak magukra. A gondoskodás optimális esetben intézményes formákat ölt, így azok a gondok is megoldódhatnak, amiket a családok nem képesek egyedül kezelni. Lehet ez fogyatékosság, mélyszegénység, betegség, öregség, elesettség, magány. Mindez persze akkor telik meg „nagyemberséggel”, ha a mindannyiunk helyett értünk dolgozókat megbecsüljük. Nem csak a szociális munka napján.
