Gyorshír

2017.10.27. 11:26

Luther szobrot avattak Zalaegerszegen (Frissítve)

Zalaegerszegen pénteken délelőtt, a reformáció napjához, október 31.-éhez kapcsolódóan avatták fel a német Luther Márton protestáns igehirdető (1483-1546) szobrát az evangélikus templom mellett.

Arany Horváth Zsuzsanna

A ceremónián köszöntést mondott Steinbach József református püspök, arra figyelmeztetve, hogy noha soha nem leszünk tökéletesek, Luther szavai szerint Isten „megigazít” bennünket. A protestáns gondolkodás és hit vallja, ezt a feltisztuló, szorgalmas, hűséges életet érdemes élni társadalomban, családban, munkában, mely a Biblia talaján vezet vissza az eredethez. „Mindannyian elődeink vállán állunk”, amikor a szellemi és hitbéli örökséget őrizzük, mondta ezután Szemerei János evangélikus a püspök, Luther pedig, e szobor tanúsága szerint is, a kezében lévő Biblia segítségével ad útravalót.

Dicsérte Zalaegerszeg városát, amely templom melletti köztérre helyezett alkotással Luther személyiségét viszi közel az emberekhez. Avató beszédet tartott Balog Zoltán miniszter, az Emberi Erőforrások minisztériuma vezetője, aki a hit és kultúra kapcsolatáról, az európai értékekhez és a kereszténységhez való magyar hűségről szólt. Idézett az alaptörvényből, a passzus jelzi, a magyarság büszke arra, hogy az európai értékek őrzője, továbbvivője lehet századok óta.

Luther Márton szobránál az ünnepség után Farkas Ferenc, dr. Pál Attila, Vigh László, Balaicz Zoltán, Steinbach József, Szemerei János, Balog Zoltán, Zsugyel Kornél, dr. Sifter Rózsa, Rigó Csaba, Hodánics Péter Fotós: Pezzetta Umberto

A miniszer beszélt arról is, Luthert és Kálvint olyannyira magukénak tekintik a magyarok, hogy a néprajzi kutatások szerint magyarnak tartják. Úgy vélte, a statisztika mutatni fogja, a reformáció jubileumi évében idehaza állították a legtöbb szobrot Európában. Idézte Luthert, „itt állok, nem tehetek másképp”, amit a magyar népre is vonatkoztathatunk, „itt élünk, nem tehetünk másképp”, itt védjük meg Európa értékeit a mai fenyegető veszélyektől. Ebben segít a protestantizmus alapértéke, ami a személyességet helyezte a hit és az ember kapcsolatának középpontjába.

 

Balog Zoltán kitért arra is, hogy a XVI. századi Magyarországon az anyanyelv letéteményesei lettek a szószéken magyarul beszélő lelkipásztorok, ekképp a változások akár második honfoglalásként is felfoghatók. Utalt a párizsi konzervatív konferencia nyilatkozatára, ami Európa kulturális egységét a legfőbb értékek közé emelte. Farkas Ferenc zalaegerszegi szobrász alkotását a szónokokkal együtt Vigh László országgyűlési képviselő és Balaicz Zoltán polgármester leplezte le. Az egybegyűltek koszorút helyeztek el a református templom melletti Kálvin-szobornál.

 

Ezek is érdekelhetik