2023.10.04. 20:00
Csökkent a gabona felvásárlási ára
A csapadékos időjárás igencsak megnehezítette az őszi búza betakarítását, amelynek minőségével sem a termelők, sem a zalaszentgróti, tüskeszentpéteri malmot üzemeltető Zala-Cereália Kft. nem lehetett elégedett. Hogyan oldották meg ezt a problémát, milyen lisztárakra számíthatunk idén? – Király László ügyvezető igazgatót kérdeztük.
Illusztráció, felvételünk az idei búzaszentelő napon készült a malom udvarán
Fotó: Antal Lívia
Szinte egész évben sok csapadék hullott. Júliusban, az aratás idején is végig esett, ami jelentősen rontott a minőségen. Míg normál években a learatott búza legalább 60 százaléka malmi minőségű volt, addig idén még a 20 százalékot sem érte el – tájékoztatott az ügyvezető igazgató.
– A malmi búzából így a korábbiakhoz képest több termelőtől kellett beszereznünk a szükséges mennyiséget, ami több mintavétellel és laborvizsgálattal járt. A tüskeszentpéteri malomban a kapacitás szerint mintegy 60-70 tonna búzát őrlünk meg naponta. Ehhez évente körülbelül 16 ezer tonna búzát kell felvásárolnunk, ami idén is sikerült.
A búza terméshozamával egyébként nem volt gond Zalában, hiszen hektáronként 6,5 tonna átlagtermést teljesített. A minősége azonban nem okozott feltétlen örömet a gazdáknak, ugyanígy a felvásárlási ára sem.
- Attól függően, hogy malmi minőségűről vagy takarmánybúzáról van szó, jelenleg 50-70 ezer forint tonnánként az ára, vagyis visszaesett a 2021-es szintre – magyarázta Király László. - Ugyanez igaz a kukoricára is. Az elmúlt időszakban, vagyis 2021 és 2023 között rendkívüli áremelkedés következett be a terménypiacon: tavaly aratáskor 130 és 140 ezer forint között mozgott a gabona és a kukorica ára. Idén januártól viszont árcsökkenés indult el, amellyel a felvásárlási árak tulajdonképpen visszaálltak a normális szintre.
Fotó: Antal Lívia
Az ügyvezető igazgató kifejtette, az élelmiszerdrágulás hátterében az a sokkhatás áll, amit a Covid, a háború, az energiaválság, a pénzpiaci hozamok csökkenése és az árutőzsde forró tőke felé elmozdulása okozott. Mindez felverte az árakat, mert kereslet volt a gabonapiacon. Ennek óriási inflációgerjesztő hatása lett, nem csak hazánkban és Európában, de az egész világon. Magas élelmiszerárak alakultak ki. A gabona árával nem csupán a kenyér drágult meg, de a takarmány-előállítás és az élőállattartás költségének növekedésével a hús és a tej ára is erőteljesen emelkedett.
- Az elmúlt hónapokat már pozitív változás kísérte. A gabona felvásárlási árának csökkenése általában véve nagyon jó hatással bírt az élelmiszerárakra. A liszt telephelyi ára január elsején nettó 235 forint volt, pillanatnyi ára nettó 135 forint körüli. Ezt azt jelenti, hogy 100 forinttal csökkent kilóként a liszt ára. Erre szükség is volt, mert ezzel képesek karbantartani az árnövekedést a sütőiparban. Az energiaárak maradtak, nem álltak vissza a 2021-es szintre, a munkabérek is folyamatosan emelkednek. A legfontosabb tényező azonban az alapanyagár, a tüskeszentpéteri malom esetében a gabona, a sütőipar esetében a liszt költségének csökkenése – hangsúlyozta Király László.
