Közel 1500 milliárd forintnyi NHP-hitelt vettek fel a kkv-k

A közel 1500 milliárd forintnyi megkötött szerződés több mint felét a működést segítő forgóeszközhitelek tették ki, míg harmada új beruházások megvalósulását támogatta.

Az MNB 2020 áprilisában indította el a növekedési hitelprogram (NHP) legújabb konstrukcióját, az NHP Hajrát. Ez az egyik legfontosabb eszköz a koronavírus-járvány kedvezőtlen gazdasági hatásainak tompítására, mivel minden eddiginél kedvezőbb feltételekkel, széles körű felhasználási lehetőséggel biztosít kedvező és kiszámítható kamatozású forrást a kkv-szektornak. A konstrukció iránt az indulás óta jelentős érdeklődés mutatkozik: 2020 végéig 1473 milliárd forintnyi megkötött hitel- és lízingszerződést jelentettek a bankok az MNB-nek, több mint 21 ezer hazai mikro-, kis- és középvállalkozáshoz kapcsolódóan. A monetáris tanács november 17-i ülésén pedig arról döntött, hogy 1000 milliárd forinttal emelkedik a keretösszeg, így a program 2021-ben is számos vállalkozás működését, korszerűsítését és növekedését tudja segíteni.

Az NHP Hajrá konstrukció keretében megkötött szerződések volumenének 31 százaléka új beruházási hitel vagy lízing, 56 százaléka forgóeszközhitel, 13 százaléka pedig korábbi beruházási hitel kiváltásához kapcsolódó ügylet volt.

A hitelek mintegy háromnegyedét a kereskedelemben, a feldolgozóiparban, az ingatlanügyletek területén, a mezőgazdaságban és az építőiparban tevékenykedő kkv-k vették fel. Annak ellenére, hogy az egy vállalkozás által felvehető hitelösszeget jelentősen megemelte a jegybank a középvállalatok stabilitásának megőrzése és a nagyobb beruházások elősegítése érdekében, az NHP

korábbi szakaszaihoz hasonlóan továbbra is jelentős a kisebb szereplők részaránya: a kihelyezett források több mint negyede mikrovállalkozásokhoz, harmada kisvállalkozásokhoz került.

Az MNB növekedési hitelprogramjának 2013-as indulása óta több mint 60 ezer vállalkozás jutott kedvező forráshoz 4800 milliárd forintot meghaladó összegben, derül ki a jegybanki összesítésből.