Fácántenyésztéssel színesíti vadászati repertoárját a Zalaerdő Zrt.

Maga a fácántenyésztés országos szinten nem újdonság, de a zalaihoz hasonló nagyvadas területen gazdálkodó állami erdészeti vállalatok közül csak nagyon kevesen foglalkoznak e tevékenységgel, melynek az Alföldön van nagyobb hagyománya. Ilyen szempontból a Dunántúlon a Zalaerdő Zrt. mindenképpen az úttörők közé tartozik az állami szektorban.

– Szeretnénk bővíteni a vadászati kínálatunkat, ezért kezdtünk el e madárfajjal foglalkozni – bocsátotta előre Illés György, a Zalaerdő Zrt. Nagykanizsai Erdészetének igazgatója. – Az első évben 2000, tavaly pedig már 2800 darab előnevelt fácánt helyeztünk el Zsigárdon a korábbi vadföldön kialakított, hálóval fedett két nevelőben, azaz volierben. A korábbi években 8 hetes fácánokat, idén viszont naposfácánokat vásároltunk. A megérkezett madarakat infralámpával felszerelt előnevelő házakban kezdtük nevelni, majd 8 hetes korukban átkerültek a volierekbe. A fiatal fácánok rendkívül érzékenyek a betegségekre, csipkedik egymást, állandó állatorvosi felügyeletre szorulnak. Életük első szakaszában takarmányozásuk alapja a táp, amelyet a későbbiekben a gabonafélék (elsősorban búza, cirok, kukorica) váltanak fel, s körülbelül 22 hét alatt érik el a kívánatos testtömeget. Mindkét évben élő vadként értékesítettük a madarak nagyobb hányadát vadásztatással is foglalkozó fácántenyésztő részére, kisebb mennyiséget vásároltak vadásztársaságok és magánszemélyek. Egyelőre minimális igényt tapasztaltunk a kihelyezett madár vadászatára, csak nagyvad elejtésére érkező olasz vendégek éltek a lehetőséggel, akik számára napközbeni vadászatot szerveztünk.

Az erdészetigazgató jelezte: a jövőben a kihelyezésnél életszerűbb technológiával igyekeznek megszólítani a potenciális apróvadas vadászvendégeket. A zsigárdi teleptől nem messze felül nyitott vo­liert alakítottak ki az úgynevezett utónevelés céljára. Ebből a madarak idővel képesek kirepülni. A tapasztalatok szerint az első időszakban a vo­lier közelében maradnak, majd ahogy telik-múlik az idő, egyre messzebbre merészkednek, de még ekkor is 1 kilométeren belül tartózkodnak. Az ebből fakadó magas állománysűrűség következtében a terület a bokrászó és a hajtóvadászatra egyaránt alkalmas.

– Néhány vadásznapon már túl vagyunk, s a kezdeti tapasztalataink biztatóak – zárta végül mondandóját Illés György.