Keserű a méz a zalai méhészeknek – Átlag alatti mennyiséget gyűjtöttek

A szakember szerint viszonylag jól kezdődött a méhészeti év, igaz, néhány gazdánál nagy problémát okozott az erős atkafertőzés. Összességében viszont jó erőben jöttek ki a télből, hiszen nem voltak kemény mínuszok.

– A méhek jó erőben indulhattak, s a kellemes tavaszi időjárásban a fűz, mogyoró, valamint a gyümölcsök virágzása kedvezően alakult – folytatta Somogyi Gyula. – Az első, talán legfontosabb méhlegelőnek a repce számít, azonban a dél-zalai városban és környékén viszonylag későn, április közepe táján indult a virágzása. Ráadásul a méhek alig egy hétig gyűjthettek jó minőségű nektárt, hisz’ a folytatásban beköszöntött az őszies időjárás, mely hűvös napokat és rengeteg esőt hozott. Fokozta a rossz helyzetet, hogy mindez egy hónapig tartott. Mire elkezdett javulni az idő, a növény elvirágzott, így a méhészek rendkívül kevés mézet pörgethettek ki.

A gazdák nem csüggedtek, várták az akácvirágzást, ám ez sem alakult számukra kedvezően.

– Egy-két nap repültek ki kedvező körülmények között, aztán 20 Celsius-fok alá zuhant a hőmérő higanyszála, mely után nem volt nektárképződés – tette hozzá. – Nagykanizsán és vonzáskörzetében tovább súlyosbította a helyzetet, hogy többször viharos erejű szél támadt, ami károkat is okozott: széttörte az akácvirágok hajszálcsöveit, így a fa nem közvetíthette a nektárt a virágokba. Bár a laikusok szerint látszólag komoly virágzás volt, mely után valószínűleg az idén sok akácmézet fogyaszthatnak. El kell keserítsük őket, a kellemetlen idő épp a legrosszabbkor csapott le, és a méhek nem gyűjthették be a megfelelő mennyiségű nektárt. Amikor újra melegedni kezdett a levegő, már késő volt.

Kijelenthető: országos szinten nagyon kevés akácméz lett, de a dél-zalai mennyiség még azt is alulmúlta. A sokat látott méhészeket is meglepte ez az elkeserítő eredmény, hiszen ilyen nehézségekre még a legidősebbek sem emlékeznek. Somogyi Gyula szerint nem véletlen, hogy sok kollégája már azon gondolkozik, hogy abbahagyja a méhészkedést. A döntésük nem meglepő, ugyanis az atka mellett az időjárás elleni küzdelem szinte felemészti az energiáikat.

– Néhányan még bíztak a gesztenyében, de ez a növény is nehezen viselte a légköri megpróbáltatásokat – fogalmazott az elnök. – A vándorméhészek a Dunántúli-dombság déli részén, Somogy és Baranya megye határán található Zselic hárserdeit célozták meg, ám nekik is csalódniuk kellett. A sok csapadék használt a fáknak, felerősítette a nektárképződést, de a 38 fokos hőségben „leégtek” a virágok, így gyenge, közepes eredményt könyvelhettek el.

A napraforgó virágzása most van folyamatban, a méhészek pechjére a hónap rosszul indult, ahhoz, hogy a méhek értékelhető nektár gyűjtsenek 30-32 Celsius-fok köré kellene melegednie az időnek. Bár Zalában a talajösszetétel miatt ebben a növényben nincs komoly nektárképződés.

– Az akácpörgetéssel befejeződött a szezon a környékünkön – mondta Somogyi Gyula. – A gazdáknak a méh­családok beteleltetése mellett az atkairtásra, a családok élelemmel való ellátására kell figyelniük. A legtöbb méhész hordóban értékesít, ám a felvásárlók nyomott áron, 7-8 évvel ezelőtti áron vásárolnák fel a mézet, mely további feszültségeket szül az ágazatban. A nehéz helyzet miatt szintén sok a pályaelhagyó, pedig a méhészek munkája elismerésre méltó. A méhek fontos szerepet töltenek be az élővilágban, a megporzás hiányának beláthatatlan következményei lehetnek az emberiségre nézve…