2019.04.11. 10:00
Magyar vadhús: a kilencszáz tonna zalai termelés kilencven százaléka exportra ment
A tél végével, a vaddisznóhajtásokkal befejeződött a 2018–2019-es vadászati szezon. Ilyenkor elsősorban lesvadászatra járnak a vadászok, kevesebbet lőnek, inkább vaddisznó, szarvas esik, és ha kisebb intenzitással is, de megy a termelés a zalaegerszegi A&SZ Vadhűtőház Zrt.-ben. A céget tavaly augusztusban eladták, az utóbbi vadászati szezonban már új tulajdonban folytatta a tevékenységét.
Horváthné Both Ildikó a feldolgozásra váró vaddisznókat rendezi a hűtőtárolóban
A vadfeldolgozó fele-fele arányban magyar és osztrák tulajdonban működik tovább Miskolczi-Mag Zsuzsanna vezérigazgató irányításával, vele beszéltünk e speciális élelmiszer-ipari terület helyzetéről.
– A vadászati hatóság minden évben kiírja a társaságoknak az elejtendő vadak kvótáját. De ezen túl is sok tényező játszik szerepet az ágazat munkájának alakulásában. Mindent egybevetve eredményesen működtünk, a tavalyi évtől szezonzárásig a zalaegerszegi üzem körülbelül 900 tonna vadat dolgozott fel – közölte a vezérigazgató, aki érdeklődésünkre elmondta, tíz éve dolgozik a vadfelvásárlás és -feldolgozás üzletágban. Egri, és a Heves megyei, azonos profilú családi vállalkozásukban, a Vadker Kft.-ben kezdte pályafutását, ahonnan bizonyos mennyiségű, a Duna-Tisza közi felvásárlásaikból származó árut átcsoportosítottak az egerszegi feldolgozóba.
– Melyek a legfontosabb piacok?
– A feldolgozott vadhús döntő részét, 90 százalékát Nyugat-Európában értékesítjük, az osztrák tulajdonostárs piaci lehetőségei segítenek ebben. A világpiacon a szarvashús készterméket tekintve a spanyolok és az új-zélandiak alacsonyabb áron tudnak értékesíteni, azonban a spanyol áru minősége más, az új-zélandi szarvas pedig tenyésztett. A magyar vad nem kerítés mögött, hanem vadon él, a húsának más az ízvilága, bioterméknek mondható. A hazai piac pedig elsősorban árérzékeny – említett a keresletet befolyásoló tényezők közül néhányat.
– Ha azt mondom, a hazai átlagembernek drága a vadhús, mit válaszol?
– Nem cáfolom, de van választék, nem mindegy, mit vesz meg valaki. A szarvasgerinc vagy az őzgerinc, illetve a bélszín biztos, hogy drága az átlag vásárló számára. De vannak alacsonyabb árkategóriájú termékek is, comb, apróhús, amelyek megfizethetőek. Ha valaki egy kicsit különlegesebb húsételt akar készíteni, ki tudja fizetni. Van további korlátja is a vadhúsfogyasztásnak. Szerintem a magyar háziasszonyok elsősorban pörköltben gondolkodnak. Annak nem jelent gondot az elkészítése, de egy szarvasgerinc vagy -comb elkészítéséhez már szakácskönyv kell, és a vadhoz olyan fűszerek is szükségesek, amelyek nem általánosak. Össze tudom hasonlítani az ország keleti és nyugati részén tapasztalható belföldi keresletet, itt Zalaegerszegen nagyobb forgalmat érünk el.
A vadhűtőházban a korábbihoz képest létszámfejlesztést hajtottak végre.
– A korábbi időszakban három hentes látta el a húsfeldolgozást, az ő létszámukat tízre bővítettük, egy részüket Ausztriából sikerült hazahívni, és a csomagoló részlegen is kettővel több dolgozót foglalkoztatunk. Szeretnénk bővíteni a kínálatot is, a korábbi fagyasztott termékeken kívül a vadászati szezonban előhűtött friss vadhúst is értékesíteni fogunk – mondta Miskolczi-Mag Zsuzsanna vezérigazgató.
