Körkép: Egy számjegyű lett a kötelező minimálbér-emelés

Új bérkövetelmények

Az új bérkövetelményekhez kénytelenek alkalmazkodni a munkáltatók, azonban bérfeszültségek helyenként várhatók, illetve gazdasági ágazatonként is különböző a cégek teherbíró képessége.

– Számítani lehetett a minimálbér emelésére, hiszen az érdekegyeztetésben többéves megállapodás van erről érvényben – mondta Mazzag Ferenc, a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. – Azért is szükség volt erre, mert különben a vállalkozások nem tudnák megtartani a dolgozóikat. Ezzel nincs gond, és szerintem a 8 százalékos emelés még elviselhető, bár nem lesz könnyű kigazdálkodni. Azonban Zala megyében sok a tőkeszegény mikrovállalkozás. Ezek a néhány fős cégek éppen csak önfenntartók, számukra valószínűleg komoly nehézséget okoz majd az emelkedő bérteher. Általában a nagy élőmunka-igényű területeken nehezebb alkalmazkodni a béremeléshez, a kereskedelemben pedig a kis boltok számára jelent igen nagy terhet, különösen a kistelepüléseken, ahol kicsi a forgalom.

Mazzag Ferenc szólt arról is, hogy az idei bérterhet a munkáltatók korábbi várakozásával szemben növeli, hogy a szociális hozzájárulási adó csökkentése nem úgy alakul, mint azt várták. Egy korábbi ígéret szerint ugyanis 2 százalékos szocho-csökkenést reméltek. Ez meglesz, de csak júliustól lép életbe. Így a fél év végéig marad a 19,5 százalékos mérték, s csak az év második felétől mérséklődik 17,5 százalékra. Így idén 1 százalékos járulékcsökkentés mellett kell kigazdálkodniuk a béremelést.

– Messziről indultak a felek, mielőtt ide jutott a megállapodás. Reális egyezség született, vállalható kompromisszumokkal – fogalmazta meg véleményét Kámán János, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének Zala megyei elnöke, a zalaegerszegi Pylon 94 Kft. vezetője. – A munkáltatók olyan kényszerhelyzetben vannak, hogy ezt a szintű bérfejlesztést mindenkinek meg kell tennie, mert akkora a nyomás a munkavállalói oldal részéről. Tudjuk, hogy a gépiparban például évek óta fennálló munkaerőhiány csúcsosodik, kezd olyan problémává válni, aminek a megoldásában csak egy elem a bér. Mert nem csak arról van szó. Ha háromszor ennyi lenne a munkabér, akkor sem lenne elég munkaerő ma Magyarországon. A képzésben is mulasztást követtünk el az elmúlt évtizedekben, a hiány tehát nem csak a pályaelhagyásból származik, van egy valós hiány is. Kényszer és józan kompromisszum szülte a 8 százalékos emelést, együtt kell vele élni.

Nem volt egyhangú a bérmegállapodás

A bérmegállapodás létrejött ugyan, de nem volt egyhangú. A Magyar Szakszervezeti Szövetség nem egyezett bele.

– A munkavállalók eredeti követelése 15 százalék volt, ebben megegyeztek a munkavállalói érdekképviseletek. Az utolsó pillanatban azonban a Munkástanácsok és a Liga visszakozott, így a többség sajnos elfogadta a kormány javaslatát, ami két évre 8-8 százalékról szól, így jövőre nem is lesz szükség újabb bértárgyalásra. Mi nem ragaszkodtunk volna a 15 százalékhoz, csak ahhoz, hogy két számjegyű legyen a minimálbér emelése. Jó előre jeleztük, hogy ha ezt nem fogadják el a felek, akkor folytatjuk a tiltakozásunkat. Januárban a fővárosban több mint tíz demonstrációt jelentett be az MSZSZ, január 15-ére országos szintű demonstrációt szervezünk – mondta dr. Kocsi Béla, az MSZSZ Zala megyei képviselet-vezetője.

A dolgozók a két számjegyű emelést sürgetik

A munkástanácsok megyei elnöke, a közlekedési munkástanácsok országos alelnöke, Horváth László elmondta, a közlekedési ágazatban 2017-től hároméves, összesen 30 százalékos bérfejlesztésről szóló megállapodás van érvényben, amiből az idei évre 5 százalékos emelés van még hátra. Azonban már tavaly megfogalmazódott, hogy a dolgozók a két számjegyű emelést sürgetik.

– A közlekedési ágazatban vannak olyan munkahelyek, ahol a dolgozók bére nem érte el a 195 ezer forintot, az idei garantált bérminimumot. Ezt kötelező lesz megadni, és mi ennek a további hatására is számítunk. Nyilván bérfeszültséget gerjeszt majd, és ennek tudatában szeretnénk elérni, hogy a még hátralevő idei ágazati bérfejlesztésünk az öt százalék helyett két számjegyűt meghaladó legyen – mondta az ágazati taktikáról a szakszervezeti vezető.