2018.10.26. 11:30
Tovább terjed az aranyszínű sárgaság fitoplazma fertőzés Zala megyében
Tovább terjed a szőlőt veszélyeztető aranyszínű sárgaság fitoplazma fertőzés Zalában. Nyáron a göcseji település melletti Alsó-hegyen észlelték a betegséget a növényvédelmi hatóság szakemberei.
Székedli Szabolcs 230 tőből álló birtokán öt fertőzött növényt találtak Fotó: Gyuricza Ferenc/Zalai Hírlap
Növényvédelmi zárlatot rendeltek el
A felfedezést követően elvégzett teljes körű vizsgálat során a birtokok mintegy kilencven százalékán találtak fertőzött növényt, összesen körülbelül 600 tő szőlőt. A betegség további terjedésének megakadályozása érdekében növényvédelmi zárlatot rendeltek el, ennek kapcsán tartottak a minap tájékoztató fórumot. A hatóság szakemberei és a keszthelyi agrártudományi egyetem munkatársai nemcsak a gazdákat érintő feladatokról tájékoztatták az érdeklődőket, hanem a betegséggel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról is beszámoltak.
A fertőzés 2013-ban jelent meg először Zalában
A szőlő egyik legveszélyesebb kórokozója, az aranyszínű sárgaság fitoplazma 2013-ban bukkant fel először Zalában, Lenti és Kerkateskánd térségében. Bár az észlelést követően azonnal megtették a szükséges intézkedéseket – növényvédelmi zárlatot, közérdekű védekezést, azaz légi permetezést s a fertőzött növények kötelező kivágását rendelték el – a betegség terjedését nem sikerült megállítani. 2013 óta folyamatosan nő a fertőzött terület, találtak beteg növényt Rédics, Lendvadedes, Lovászi, Tormafölde, Csörnyeföld és Nagykanizsa térségében, idén pedig Nován, Gutorföldén és Pusztaedericsen is megjelent a fitoplazma.
A fertőzés következtében a szőlőtőkék terméshozama 20–50 százalékkal csökkenhet. A betegségre az Európában ismert szőlőfajok mindegyike fogékony. Legismertebb terjesztője a gyomos, elhanyagolt területeken élő amerikai szőlőkabóca, így a betegség terjedését megelőzni a rovar irtásával s a területek gondozásával lehet. A fertőzés novai megjelenése éppen azért érdekes, mert az Alsó-hegyen gyakorlatilag nincs elhanyagolt birtok, azaz olyan területet érint a betegség, ahol a kabócáknak nincs megfelelő élettere.
A fitoplazma fertőzés többféleképpen észlelhető. A beteg szőlőtőke fejlődése már tavasztól visszamarad, a vessző gumiszerűvé válik, fásodása elmarad. A hajtásokon az első levelek enyhe sodródást mutatnak, majd a tünetek erősödésével ez a folyamat a fonák felé történő háromszög alakú sodródásban teljesedik ki. Augusztus–szeptember tájékán a levélfelületeken krémsárga foltok jelennek meg, végül a levél teljesen elszárad. Az elhalt levelek a vesszőn maradnak és csak késő ősszel hullanak le, s télen a vesszők elfeketednek.
A fórumon a gazdákat arról is tájékoztatták, hogy kötelező termelői megsemmisítés esetén – ha azt a szőlőtulajdonosok jelzik a növényvédelmi hatóság felé – részleges kártalanításra jogosultak, amely során nemcsak a kivágott tőke értékét, hanem a kieső haszon nyolcvan százalékát is megtéríti nekik az állam.
