Célkeresztben a feketemunka Zalában is

A tapasztalatokról szerkesztőségünk számára adott tájékoztatás szerint az ellenőrzött munkáltatók negyede a vendéglátásban, 20-20 százaléka az építőiparban és az egyéb ágazatokban, 15 százaléka a kereskedelemben, 10 százaléka a mezőgazdaságban, 5-5 százaléka pedig a vagyonvédelem területén és a feldolgozóiparban tevékenykedett.

A munkaügyi hatóság tájékoztatása szerint a jogsértések 26 százaléka volt kapcsolatos a feketefoglalkoztatással, 5 százaléka a munkaidővel, az intézkedések 58 százaléka pedig a nyilvántartásra irányult. A feketefoglalkoztatás legtöbbször abban merült ki, hogy a munkáltató kötött ugyan munkaszerződést a munkavállalóval, de a NAV számára nem jelentette be. A másik eset, hogy a munkaszerződés megkötését és a bejelentést is elmulasztották. A harmadik tipikusnak mondható módszer szerint pedig egyszerűsített foglalkoztatásban állapodtak meg szóban, de a bejelentés nem történt meg. Az ellenőrzött munkavállalók közül minden harmadik feketén volt foglalkoztatva. A leggyakoribb feketés jogsértés a bejelentés elmulasztása volt, e jogsértés mögött elsősorban a járulékfizetés elkerülésének a szándéka áll.

A nyilvántartással kapcsolatos jogsértések miatt 11 intézkedés várható 29 főt érintően. A nyilvántartás vezetésének elmulasztása után a leggyakoribb munkáltatói magyarázat az volt, hogy „elfelejtették”, „elfogyott a nyomtatvány” vagy „még nem volt rá idő”. A munkaidőt jellemzően nem, vagy nem a munkavégzés helyén tartották nyilván, mely mögött a figyelmetlenségen kívül szándékosság is gyanítható. Ilyen esetben az a motiváció, hogy a munkaidőre, pihenőidőre vonatkozó szabályok betartását, továbbá a munkavállalót megillető bérpótlékok esetleges nem fizetését ne lehessen ellenőrizni, vagy ne derüljön ki a bejelentettnél nagyobb óraszámban történő foglalkoztatás.

A vizsgálatok a 20 ellenőrzött munkáltató közül 16-nál tártak fel valamilyen munkaügyi jogsértést. A szabálytalanságok miatt a jelenlegi adatok alapján három munkaügyi bírság kiszabása indokolt összesen háromszázezer forint összegben. Egy munkáltatónál harmadik országbelieket foglalkoztattak szabálytalanul, amiért 26 496 000 forintot kell befizetnie az államkasszába. Ezeken kívül két esetben szabálytalanság megszüntetésére kötelező határozat és tíz, szabálytalanságot megállapító határozat kiadása várható.