„Amikor elmentem katonának, még itt állt a helyén, aztán mire visszajöttem, hűlt helyét találtam” – a nagykanizsai Nagy-Magyarország-emlékműről

A Zalai Hírlap 2000. március 13-ai száma adott hírt róla, hogy az Eötvös téren megkezdődött kutatóárok ásása eredményeként megtalálták az emlékmű egy szobrát, alig egy méterrel a föld alatt. (Fotógalériánkban látható.) A feltárás és kutatás természetesen folytatódott, amit a Zalai Hírlap nyomon követett. „Az irredenta szobor felállításának története jól nyomon követhető a korabeli újságokban. A Zalai Közlöny 1933. október 20-ai számában olvasható, hogy a nagykanizsai születésű, de Salzburgban élő Schless István 20 ezer pengőt ajánlott fel arra, hogy a dél-zalai városban elkészüljön az emlékmű. A jeligés pályázatra 21 terv érkezett, melyek közül Hübner Tiborét találták alkalmasnak a megvalósításra. A munkálatok 1934 májusában kezdődtek meg az Eötvös téren. A méretek érzékeltetésére: az alapozáshoz 125 köbméter betont raktak le, a talapzat 150, a felépítmény 80 mázsa, a korona 12 mázsa, a négy szobor – Anya gyermekével, Harcos magyar, Magyar paraszt, Hungária – egyenként 20 mázsa.” (Zalai Hírlap, 2000. március 25.)

2000. szeptember 28-án néhány méterrel délre, az elsőként megtalált Magyar paraszt szobrától előkerültek az emlékmű négy szobrának levágott fejei. A kanizsaiakat megosztotta a szobor újraállításának híre: „- Szinte el sem akarom hinni, hogy újra látom a szobrokat – mélázott egy férfi. - Amikor elmentem katonának, még itt állt a helyén, aztán mire visszajöttem, csak hűlt helyét találtam. Nekem ez a fiatalságomat idézi. – Nem értem, minek ez a hercahurca – így egy középkorú úr. – Már előre látom, hogy nemcsak a városi közgyűlésben, hanem országos szinten is balhé lesz a felállításából. Szüksége van a kétes hírnévre Kanizsának?” (Zalai Hírlap, 2000. szeptember 29.)

Az emlékmű kiemelésére 2000. október 26-án került sor. A vasbetonnal összeillesztett alkotást a gondosan előkészített kiemelés előtt szétvágták, mivel az alsó részét – amelyen az elcsatolt vármegyék címerpajzsai is megtalálhatók – teljes egészében újraformázták. Az emlékmű felső részét – munkagépek segítségével – közel két óra leforgása alatt sikerült kiemelni a gödörből.

A Zalai Hírlap 2001. július 20-ai lapszáma tudósított az emlékmű régi-új helyén való felállításáról: „(…) A Nagy-Magyarország-emlékművet, melyet a korabeli sajtó irredenta szoborként említett, előkészítették az elmúlt hetekben megépített talapzatra való ráemelésre. A monumentális alkotás mészkő oldalait átfúrták, ott rögzítették a köteleket, s a daru játszi könnyedséggel emelte több méteres magasságba a szobrot. Tizenkét óra előtt néhány perccel a régi-új helyén állt a Nagy-Magyarország-emlékmű, így a déli harangszó már ott köszönthette. Mikor minden a helyére került, a téren lévők elkezdtek tapsolni.”

A Nagy-Magyarország-emlékművet 2001. augusztus 12-én avatták fel az Eötvös téren.