Szerencsekút fémpénzekkel - Aranyoslap

Zalaegerszegen az 1971-ben megalakult városi természetvédelmi bizottság nemcsak a város belterületén lévő természeti értékek védelmét tartotta fontosnak, hanem a külterületi védeni érdemes területeket is. Így vetődött fel az Aranyoslapi forrás feltárása. A városi tanács természetvédelmi programjában ebben az évben szerepelt, hogy a már 1381-ben említett alsóerdei, több ágból eredő, kitűnő vizű forrást -, mely a legenda szerint szerencsekút volt, melybe a búcsújárók fémpénzeket dobáltak - kirándulóhellyé nyilvánítsa. 1972. december elején avatták fel a 600 éves forrás mellett felállított emlékkövet, az új turista „zarándokhelyet”.  Évekkel később a Zalai Hírlap 1977. október 7-ei száma adott hírt róla, hogy elkészült az aranyoslapi pihenőterület fejlesztési terve, mely szerint a forrás elfolyóvizéből kis tavat varázsolnak majd az erdő közepén. A terület rendbetételére 2 millió forint állt rendelkezésre és megkezdődhetett a kivitelezés. A nagyobb munkákat – a bekötőút, sétaút, a patakon átívelő híd, játszótér, esőbeálló – az 1978-as évre tervezték. Zalaegerszeg első és hiteles határkiírásának 606. évfordulója alakalmából rendeztek emlék- és avatóünnepséget az új pihenőterület és szabadidőközpontban 1981. október 26-án. Az avatáson elhangzott, hogy a megyei levéltárnak a hajdani határjárást és a hozzá kapcsolódó eseményeket rögzítő oklevele a legrégebbi keletű, amelyben a város neve szerepel, a korábbi névemlítések csak megyénken kívüli okiratokban találhatók. Hatszáz évvel ezelőtt a besenyői nemesek egy földdarabot elszántottak az egerszegi királyi falu határából, és ezt Nagy Lajos király a nádor előtti perben visszaszerezte, anyja, Erzsébet királynő utasítására 1381. augusztus 17-én tartották meg a határjárás beiktatását. Ezt az eseményt hirdeti az itt kiépített források egyik márványtáblája is: „Zalaegerszeg város történetének egyik tárgyi emléke ezen Aranyoskuta forrás, melyet a Zalavári Konvent 1381. augusztus 24-én kelt oklevele Egurzeg királyi faluhoz tartozónak említ.”