A koronavírusos állapot túlélése az egészséges ember számára is nagy küzdelmet jelent

A koronavírus járvánnyal kapcsolatosan az Operatív Törzs napi jelentésben ismerteti az új fertőzések, valamint az elhalálozások számának alakulását. Utóbbiak esetében rendszeresen azzal a terminussal szembesülünk, hogy az elhunytak döntő többsége idős korú, krónikus betegségben szenvedő személy volt. Dr. Frajna Imrét ez utóbbi jelző jelentéstartalmának pontosítására kértük fel.

- A magas vérnyomástól a cukorbetegségen keresztül a szív- és érrendszer elváltozásáig valamennyi betegség ebbe a körbe tartozik – magyarázta tovább a fentebb megfogalmazottakat a háziorvos. – A Covid-19 kapcsán fontos hangsúlyozni, hogy egyelőre nem tudjuk, mi okozza azt a különbséget, hogy a vírus egyes embereknél kimerül egy egyszerű náthában, vagy még annyi tünettel sem jár, és miért fordul elő, hogy mások súlyosan megbetegszenek tőle. Vannak elképzelések, talán azzal lehet összefüggésben, hogy mennyi vírust kap egyszerre a szervezet, de jelen tudásunk szerint nem látjuk a különbséget. A krónikus betegség nem ennél a lépcsőfoknál jelent veszélyeztetettséget, hiszen a krónikus betegek jó része is átvészelheti minden nehézség nélkül a koronavírus fertőzést. Probléma akkor keletkezik, amikor súlyos fertőzés alakul ki, például nagy kiterjedésű tüdőgyulladása lesz a betegnek, ami egy egészséges szervezetet is megvisel. Ha valakinek egy krónikus megbetegedés miatt eleve kisebb a légzőfelülete, vagy nehezebben terhelhető a szíve, esetleg rosszabb állapotban vannak az erei, netán az immunrendszere nem működik jól, mert például daganatos beteg és kemoterápiát kap, akkor ennek a súlyos állapotnak a túlélési esélye kezd rettentő módon csökkenni. Egyszerűen azért, mert egy ilyen állapot túlélése az egészséges ember számára is nagy küzdelmet jelent, a krónikus betegségek esetén viszont folyamatosan csökken a szervezetnek az a tartaléka, ami hozzásegít bennünket ahhoz, hogy egy ekkora krízist túl tudjunk élni.

Dr. Frajna Imre hozzátette: az időskor már csak azért is kockázati tényezőnek tekintendő, mert ahogy nő az éveink száma, úgy kopnak folyamatosan a szerveink. Még egy teljesen egészséges állapotú embernek is egészen mások a tartalékai nyolcvan éves korában, mint húsz esztendősen. Az életkor előrehaladtával azonban a betegségek egyre inkább megjelennek. Ahogy haladunk előre a korfán, egyre kevesebb egészséges embert találunk. Az életkor növekedése és az egészségi állapot közötti összefüggések egy klasszikus példája a keringést gátló érelmeszesedés. Az évek folyamán akkor is elkezdenek az ereinkben lerakódni a mészdarabkák, ha semmilyen kóros állapot nem befolyásolja azt. A magas koleszterinszint, a magas vérnyomás ugyanakkor rettenetesen felgyorsítja ezt a káros folyamatot. Hasonló példa az izmok csökkenése, ami idős korban akkor is bekövetkezik, ha sokat mozgunk. Az öregedés tehát már önmagában esendőbbé tesz minket, ehhez jön még hozzá az összes olyan károsodás, amit az idők folyamán az egészségtelen életmódunkkal okozunk magunknak.

- Az a statisztikákban jól kimutatható tény, hogy a Covid-19 fertőzések következtében előforduló halálozások száma az életkorral változóan nő, ennek köszönhető – folytatta a háziorvos. – Ahogy haladunk előre az életkorban, az már önmagában gyengébbé teszi egy kicsit a szervezetünket, másrészt a krónikus betegség az idő előrehaladtával szaporodik.

Dr. Frajna Imre kérdésünkre azt is elmondta, természetesen vannak olyan krónikus betegségek is, amelyek nem növelik a Covid-19 fertőzés súlyos, adott esetben elhalálozáshoz is vezető eseteinek kialakulását. Ilyenek többek közt a mozgásszervi betegségek, amiket a közhasználatban általában nem is soroljuk a krónikus betegségek közé. A fentebb már említett fogalommeghatározás szerint például a gerinc elváltozásából fakadó isiász is krónikus betegség, de akár még a csontritkulás is egy ilyen példa lehetne. Utóbbinak akkor nagy a veszélyeztetettsége, ha csonttöréshez vezet, s ágyban fekvő beteg válik egy csontritkulásban szenvedő személyből. Ilyenkor hamarabb veszít az izmaiból a beteg, de könnyebben alakulhat ki nála trombózis, ami aztán embóliához vezethet, vagy a pangásos tüdőgyulladás esélye is megnövekszik.

- Jelenlegi tudásunk szerint a Covid-19 fertőzésre nincs gyógymód – tért vissza az eredeti témára dr. Frajna Imre. – Nincs rá hatásos kezelés, egyelőre nincs megelőző oltás, ezért a legfontosabb teendő a megelőzés. Ez egy egyszerű légúti kórokozó, ami ellen teljesen primitívnek tűnő dolgokkal lehet jól védekezni. Csökkentsük a kontaktusaink számát, minden lehetséges környezetben viseljük a maszkot, és minél sűrűbben mossuk meg a kezünket. Ezek ősi járványügyi ismeretek, de mindaddig, amig vagy oltás, vagy gyógyszer nem lesz ellene, addig nagyon más lehetőségünk nincs a kórokozóval szemben. Van azonban még egy nagyon fontos észrevételem. Azt tapasztalom, hogy a lakosság egy jelentős része egészen furcsa pszichés állapotba került, s olyan elképzelés rögzült az emberekben, hogy csak az ismeretlen személy fertőzhet meg bennünket. Ez vélhetően abból is adódik, hogy a kommunikáció a nagyobb tömegek elkerülésére szólított fel bennünket. Ezzel szemben a valóság az, hogy mindenki fertőzhet minket. Attól, hogy valaki szívbéli jóbarátunk vagy szeretett rokonunk, egyfelől ugyanúgy hordozhatja teljesen tünetmentesen a vírust, mint egy számunkra teljesen idegen személy, de mi is továbbadhatjuk neki a fertőzést. Ezért fontos, hogy minden kontaktust, leszámítva persze azokat, akikkel együtt élünk, próbáljunk meg csökkenteni. Attól, hogy valaki az ismerősünk, még veszélyt jelentünk rá, s ő is veszélyt jelent ránk. A vírust tehát nemcsak a boltban, a stadionban vagy éppen a koncerten kaphatjuk el, hanem bárhol. Minél több időt töltünk együtt valakivel, annál nagyobb az esélye, hogy ez megtörténjen.