2020.06.07. 15:30
A zalamerenyei Sütő András budapesti színi pályája
Sütő András szabadúszó színészként tevékenykedik a főváros magánszínházaiban és két államilag támogatott intézményben. Legutóbb Csukás István Süsüke, a sárkánygyerek és Süsüke újabb kalandjai című kötetei alapján a Magyar Katolikus Rádió új hangjátékában szerepelt.
A zalai származású Sütő András (balra) a Süsüke újabb kalandjai című rádiós hangjáték felvételén. A Csukás István köteteiből készült darabban a Kiskirályfi hangját adhatta Fotó: Veres Ádám
A zalamerenyei származású színész elfoglalt volt, hiszen a veszélyhelyzet kihirdetése előtt dolgozott a Stúdió „K”-ban, a Gózon Gyula Kamaraszínházban, a Rózsavölgyi Szalonban, a Színművészeti Egyetem Ódry Színpadán, a Budapesti Operettszínházban, az Átriumban, a Karinthy Színházban, valamint a Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorházban.
– Teljesen különböző műfajú és hangvételű előadásokban láthatott a közönség – mesélte Sütő András. – Ez a sokszínűség számomra rendkívül inspiráló táptalajt nyújt, és egyben önmagában hordozza a szakmai fejlődés lehetőségét. Rendkívül sűrű volt az elmúlt időszak. Az évad új bemutatói közül, a kronológiai sorrendet figyelembe véve, nagyon szerettem Császi Ádám rendezését, Dan LeFranc kortárs amerikai fekete komédiáját, a Nagy vacsorát. A mű különlegessége, hogy egy teljes családfát játszunk el mindössze hatan, és mi mutathattuk be először az országban, a Jurányiban. Ezt követően a Karinthy Színházban Békés Pál és Várkonyi Mátyás A Félőlény című zenés rém-mese-játékában vehettem részt „Rakoncként”. Ez egy csupa szív próbafolyamat volt, amelyet Böhm György vezetett, és az eredmény önmagáért beszélt, mert egy szívhez szóló történetet mesélhettünk el kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Végül, de egyáltalán nem utolsósorban a Gózon-kamaraszínházban kortárs magyar szerző, Spiró György Csirkefej című tragédiáját vittük színre Árkosi Árpád rendezésében, melyben kivételesen megterhelő feladat talált rám a „Srác” szerepében. Mivel Nagykanizsán születtem, ott jártam középiskolába, mindig külön öröm volt számomra, ha a városba is eljutott valamelyik előadásunk. Az Átriumban játszott előadásunkat, a Reginald Rose 12 dühös emberét a Kanizsai Kulturális Központ közönsége is megtekinthette március elején.
Az ifjú színész hozzáfűzte: a színházi bemutatókon túl a filmes munkák sem kerülték el. Balogh Ernő Zoltán rendező Tekintetek című filmjének egyik főszerepén dolgozhatott. Ez a produkció nyerte a kisjátékfilmek versenyét a Mirabile Dictu nemzetközi katolikus filmfesztiválon Rómában.
– Ezenkívül A pásztor című, Illés László rendezésében készült moziban egy magyar SS-katonát alakíthattam.
A sűrű atmoszférájú film huszonhárom nemzetközi díjat nyert, legutóbb, októberben a Los Angeles Film Awards legjobb független filmes produkciója lett, Illés László rendező pedig a zsűri különdíját kapta.
– Mindezeken felül még egy rádiójáték munkálataiban is részt vállalhattam – folytatta András. – Csukás István Süsüke, a sárkánygyerek és Süsüke újabb kalandjai című kötetei alapján a Magyar Katolikus Rádió új hangjátékot készített Egri Bálint rendezésében, melyben „Kiskirályfi” hangját adhattam. A rendező telefonon keresett meg decemberben a szerep kapcsán, és
azonnal igent mondtam. Végtelenül hálás vagyok neki, mert kiváló kollégákkal dolgozhattam egy fantasztikus anyagon, nagyon jó hangulatban, professzionális körülmények között.
A tanulságokon túl generációkat is összekapcsol a történet, így a Varázsdoboz című műsorban elhangzó húszrészes hangjátéksorozat élmény lesz minden korosztálynak. Várhatóan késő tavasszal, kora nyáron lesz hallható.
– Most egy szabad szemmel láthatatlan biológiai organizmusnak köszönhetően épp munkanélküli vagyok. A koronavírus mindannyiunk életére hatással van. Nyugodt aggodalommal szemlélem az eseményeket, amelyeknek mindannyian a tanúi vagyunk. Nem bántanak az elmaradt előadásaink. Nem félek, nem félek magamért, nem félek az anyagi kártól, ami ért már a hónapban és még ér majd a jövőben. A pénzt mindig meg lehet keresni, szerezni, találni. Másokat féltek, a szeretteimet, a családomat, a szüleimet és a nagymamámat. Féltem a nővéremet, aki az egészségügyben dolgozik. A hazámat is féltem. A tehetetlenségben annyi jót azért találok, hogy felértékelődnek a gondolatok, a fantázia, az álmok, a kapcsolatok, a pillanatok és a művészet is, mert azért valljuk be, ugye, milyen sokat segít egy jó szám, egy jó könyv vagy egy jó film.