Hiába a február, akad teendő a kiskertekben, hegyeken

Az utóbbi terminust persze leginkább itt Zalában értjük, hiszen valójában nem hegyet birtokolunk, hanem egy kis részét a zalai lankáknak, amelyet jellemzően szőlővel ültetünk be.

Nem is tartják errefelé igazi férfinak, családfőnek, akinek nincsen egy kis földje a települést övező dombok egyikén. De ha van, valamit kezdeni is kell vele.

A fent említett kötet nagyon sokat segít a kezdőknek, akik a jó tanácsok betartása után büszkélkedhetnek a szőlőültetvénnyel, a gyümölcsfákkal, netán az udvar népével, akik közt a haszonállatok, szárnyasok, disznók egészségesen fejlődnek az odafigyelő gondoskodás révén.

A következőkben a februári napok teendőibe lapozunk bele.

„Az egyszer már fejtett boraink letisztulása után, ha már az esetleg tervbe vett derítést, házasítást, savtompítást is lebonyolítottuk, sor kerülhet a második fejtésre”, írja a tanácsadó február első napjaihoz. „Előtte azonban csináljunk rendet a pincében. A használt edényeken, segédeszközökön káros ecetbaktériumok, penészgombák telepedhetnek meg, s a hordóban lévő borokat is tönkretehetik. Ha időközben egy-két hordóból kifogyott a bor, gondosan mossuk ki, majd állítsuk úgy fel, hogy a víz teljesen kicsepegjen.”

Február második-harmadik hetében nekiláthatunk a palántákkal való foglalatoskodásnak, javasolja a szakkönyv. „A korai karfiol palántáit tűzdeljük 5-7 cm-es tápkockákba. Tűzdelés nélküli neveléshez vessünk rövid tenyészidejű karfiolfajtákat termesztésre. Ehhez négyzetméterenként 3-4 gramm szükséges belőlük. Fűtött palántanevelő helyiségben kezdjük a vetést, még a legkorábbi szabadföldi kiültetésű fejes saláta esetében is. Vetéstől a kelésig 16-20 fokot igényelnek. Ha az időjárás engedi, jó szerkezetű talajon elkezdhetjük vetni a petrezselymet is, 25 m-es sortávolságra, nedves talajon 1-2 centiméter mélyre.”

Télen, nagy hidegben is sok friss levegőre van szükségük a baromfiaknak, figyelmeztet a kötet. Még a legnagyobb hidegben se mulasszuk el a gyakori szellőztetést, csak arra vigyázzunk, hogy huzat ne legyen, mert arra különösen érzékenyen reagálnak a szárnyasok. A friss levegő hiányában azonban bódultak lesznek, romlik a takarmányhasznosításuk, s vele együtt a tojáshozam és a húsminőség.

Fontos teendő ezekben a napokban a gyümölcsösök alapos áttekintése: a monília áttelelését szolgáló, a fákon maradt, összezsugorodott, megkeményedett gyümölcsök, gyümölcsmúmiák leszedése elengedhetetlen. A meggy- és kajszifák kezelésekor a fán maradt száraz virágokat is szedjük le, mert ezek is a monília kórokozóinak áttelelő helyei lehetnek.

A leszedett, levágott, fertőzött részeket ne őrizgessük, égessük el, természetesen a helyi égetési rendeletek betartása mellett.