Turbózzuk fel biomódra a krumpliföldünket!

Elárulom, ha az előző évben szép és egészséges volt a termés, a saját készletből válogatom ki a vetőburgonya zömét, ami viszonylag olcsó megoldás, de, hogy ne legyen híg a leve, időnként teljesen megújítom az állományt – s ennek éppen az idén jött el az ideje. Úgy döntöttem, ha már „őshonosokat” nem tudok, legalább „hazai”, azaz keszthelyi fajtákat ültetek.

Kertbarátaim közül többen is újságolták, a tavalyi silány termés miatt az idén a gumókkal együtt pétisót is szórnak az ültető árkokba. A tápanyag-utánpótlás hasznos, sőt szükséges is, a biokertekben azonban nincs szükség műtrágyákra, a talajturbózás természetes anyagokkal történik. A tavalyi gyenge termést egyébként is az aszály okozta és ez leginkább az öntözés fontosságára hívja fel a figyelmet.

Szükség van nitrogénre

Az új növény a csírázástól a legyökerezésig az „anyagumó” tartalékaiból él, ezért sem mindegy, milyen a vetőmagunk. A több nitrogénre a gyökerezéstől a gumóképződésig eltelő rövid időn belül van szükség, hatására nő a dús lombozat, képződik a több gumó, amik aztán gyorsabban nőnek és hamarabb következik be a sorzáródás. A növény ezután is vesz fel nitrogént a talajból is, ám az újkrumplik számára szükséges tápanyagot már a lombozatból biztosítja. (Ezért is káros, ha azt lelegelik a csíkos zekés kolorádóbogarak.)

Amikor a levélzet tápanyagkészlete elfogy, a gumók érése befejeződik. Egyébként a nitrogénből is megárt a sok, mert hiába nőnek óriásira a gumók, ha üregesednek, fiasodnak és növekedési repedések borítják. Annak se örüljünk, ha késő nyáron újra kihajt a krumplink, mert ezzel lassítja a gumók érését. A túl sok nitrogén ráadásul csökkenti a gumók szárazanyag- és keményítőtartalmát, rontja az ízét és a tárolhatóságát is.

Biotrágya

Szaküzletekben a biokertész akár meg is vásárolhatja a nitrogéntartalmú „biotrágyákat”, trágya-pelletet, csontlisztet, szárított természetes- és különböző ásványi trágyákat. Az ügyesebbek azonban házilag is megoldhatják a talajerősítést. Ha szeretünk előre gondolkodni, már most tervezzük el, hova ültetjük majd jövőre a burgonyát, s azon a területen az idén neveljünk pillangósokat, borsót, babot, ősszel pedig vessük be zöldtrágya-növénnyel.

Zöldtrágyaként kiváló talajjavító például a pillangósok és a mustár keveréke. Az ültető gödrökbe vagy árkokba a krumplinknak vessünk puha komposztágyat és kezdjük el a nagy nitrogéntartalmú növényi trágyalevek készítését is. Már nő a fekete nadálytő, a varádics, a mezei zsurló, a páfrány, a pitypang – ezeket mind beleapríthatjuk az erjedő csalánlébe, ha van rá módunk, tegyünk hozzá vörös és fokhagyma hulladékot, konyhakerti fűszernövényeket is.

A burgonya az egyik leginkább káliumigényes zöldség, szüksége van rá a keményítő képzéséhez, emeli a gumóban a szerves savak és a C-vitamin arányát, javítja a tárolhatóságot. Szerencsére az állati trágyák és a komposztok jó kálium és magnézium ellátást biztosítanak, nem beszélve a fahamuról, mely a foszforsav, a kálium és a mésztartalom mellett gazdag nyomelemekben.

Ha a komposzttal gondoskodtunk krumplink jó kálium és magnézium ellátásáról, az állandó optimális nitrogénszintet biztosítsuk trágyalevekkel. Erre a célra hígíthatjuk az állati trágyákat, de készíthetünk a komposztból is folyékony trágyát – egy vödör érett komposzthoz 10 liter vizet adjunk és jól keverjük össze. A trágyaleveket mindig borús időben a nedves talajra öntsük, sohase a levelekre, mindig a növény tövéhez, a gyökérzóna fölé juttassuk.