Ján és Szent Iván leszármazottai

Mi köze van Csonkahegyhátnak a Duna Margitszigetéhez? Nehezebb a kérdést megválaszolni, ha a feleletet 745 évvel ezelőtti történésekkel összefüggésben kell megadni. A hely, ahol a feladványon elmerengünk, a gyönyörű környezetben lévő csonkahegyháti Ján-hegy, ami egyben ősi emlékek őrzője is.

-Kétezerben készült el a falu történetét feldolgozó, Jántól Csonkahegyhátig című kis kötet, ami dr. Zsiga Tibor történész, a falu szülöttének munkája. Az idén, szeptemberben ünnepeltük Csonkahegyhát fennállásának 745-ik évfordulóját – említi Salamon Mária a falu polgármestere, turisztikai sorozatunk házigazdája. A kis kötet izgalmas részeltekkel is szolgál, rögzíti a falu első írásos említése létrejöttének körülményeit is.

A térség „Ján” nevű birtokát V. István király özvegye, Erzsébet királyné adományozta Nádasdy Ittemmer Imre nevű fiának. Az oklevelet a Margitszigeten adták ki 1272. szeptember 29-én, Szentmihály napján. Ebben az időszakban is harcok dúltak a hatalomért, s a királynő ily módon volt hálás az őt támogató Nádasdi Imrének. A kapott birtok nyolc „ekealja” területet tett ki, ami több mint ezer holdnyi gazdálkodásra alkalmas földet jelentett.

Az érdekes kutatásból kiderül, hogy a közelben, úgy három kilométerre a mostani Csonkahegyháttól volt egy falu, amit Szent Ivánnak hívtak, s az emlékezetekben az is élt, hogy ez volt Csonkahegyhát őse. Mások meg úgy vélték, hogy a falu a mostani faluháztól délre húzódó, „Csonka hegy” dűlőről kapta a nevét. Szent Iván, mint ahogy Ján falu is, a kapott birtokon feküdt, s mindkettő átvészelte a török időket, bár a sorsuk igen nehéz volt.

Ez a terület ugyanis Kanizsa várának eleste után kívül esett az Alsóledva-Lenti-Zalalövő-Zalaegerszeg- Zalaszentgrót-Keszthely várakkal tűzdelt védelmi vonalon, s Kanizsa visszafoglalásig, mintegy kilencven évig a töröknek is adózva vészelték át az időszakot. A törökvészt követő fejlődés eredményezte az új falu, Csonkahegyhát létrejöttét. Erre vezetett ugyanis az út Zalaegerszegről Alsólendva, Csáktornya irányába, s mivel kimaradtak a közlekedés új érintéséből, Jánból, illetve Szentivánról, továbbá egy másik itteni kis faluból „Tubolyszegből” is lassan átköltöztek a családok az út közelében lévő Csonka hegy dűlő környékére, s az új falu a dűlőről kapta a nevét.

Az 1782 és 1785 közötti első katonai felmérés eredményként született térképen már Csonka-hegynek jelölték az egykori Ján térségét, az 1808-ból található iratokban pedig a község neve egybeírva, Csonkahegy-ként található. A falu fejlődése a kiegyezés után tovább gyorsult, a településen áthaladó út 1870-ben már kövezést kapott, s a betelepülők közül sokan közvetlenül az út mellé építkeztek. A falut 1869-ben 196-an, 1900-ban 355-en, 1960-ban pedig 527-en lakták.

Az állami anyakönyvezés bevezetését követően, 1895-től, Kustánszegből a körjegyzőség székhelyét áttették Csonkahegyhátra, s ez lett a „szegek” közigazgatási központja. Ide tartozott Dobronhegy, Milej, Pálfiszeg, Barabásszeg, Paizsszeg, Gombosszeg, Győrfiszeg, Kislengyel, Kustánszeg, és Németfalu is. A falu most is magán viseli a családok egykori „szeres” területfoglalását, zegzugos beépítések történtek, a község még az 1920-as években is a belső úthálózat végleges kialakulását tekintette fő feladatának.

Salamon Mária a Ján-hegy elején apró cövekeket mutat:

-Hamarosan építkezni fogunk ezen a földön. Nyertünk egy pályázaton 8,4 millió forintot, amiből egy közösségi pajtát, aszalót és kemencét építünk fel, köréje pedig őshonos gyümölcsöst telepítünk. Hetven fát ültetünk el, olyan fákat hozunk, amelyeket Kovács Gyula, a pórszombati tündérkertek atyja a mi kertjeink öreg fáiról oltott. Ezt a hegyet még gondozzák a telkek tulajdonosai, de tagadhatatlan, nálunk is vannak olyan területek, amelyeket elhagynak. Minden évben megtartják a gazdák a Mária-Magdolna búcsút a hegyen, ahonnan nagyon szép a kilátás – mutat körbe a polgármesterasszony.

A környezet errefelé nemcsak falunként szép, a szegek vonulata összességében csodálatos. Egerszeg felől érkezve, előbb Dobronhegy, aztán a Kandikó tető ejt ámulatba, majd Csonkahegyhát erdős, mezős környezete nyűgözi le a látogatót, tovább menve Kustánszegbe, illetve Németfaluba, vagy Becsvölgyére, a ma is szinte érintetlen vidék magához vonzza a kirándulókat. A Kandikó a 303 méteres magasságával a Göcsej legmagasabb pontja, Csonkahegyhát a 291 méterével a tájegység legmagasabban fekvő faluja.

-Legfőbb vonzásunk a páratlan táji környezet. Történeti látványosságunk nem sok van, mindössze két harangláb, egy református, s egy katolikus, valamint a két valláshoz kötődő imaházunk az, amivel büszkélkedhetünk – mondja Salamon Mária.

Ezek létrejöttének történelmi háttere: a reformáció terjedése a térségben olyan nagy volt, hogy a közeli Milejben és Becsvölgyén is református anyaegyházak alakultak a 16-ik század közepére, de református templom épült a szomszédos Kustánszegen is. Ez nagy hatással volt az iskolák kialakulására is. A református iskola már 1887-ben létrejött Csonkahegyháton, amiben ma imaház van, s a református harangot, ami szoknyás haranglábban szólal meg, 1906-ban öntötték.

A kevésbé tehetős katolikus közösség csak 1940-ben tudott iskolát építeni, amit ma szintén imaháznak használnak, s tornyot is építettek hozzá, a harangjukat pedig 1941-ben szólaltatták meg először. A katolikus haranglábat közvetlenül a református mellé állították fel. Ma csak a reformátusoknak szól harangja a haranglábban, a katolikusok az imaházhoz épített toronyba vitték át a saját harangot.

-Ma semmilyen feszültséget nem okoz a vallási hovatartozás, jelenleg úgy tűnik, hogy már a katolikus vannak többségben. Ami elmondható még a helybéliekről, nagyon vendégszeretők a csonkahegyhátiak. Szüreti felvonuláskor a menetnek minden ház előtt meg kell állni, mert a kapu elé a gazdák kirakják a süteményeket, az italokat, s addig nem lehet továbbmenni, ameddig meg nem kóstolják a kínálatot.

Az étkezésről elmondhatom, az iskolában, amit a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ működtet van az önkormányzat konyhája. Elsősorban az iskolásoknak, az óvodásoknak, s a szociális ellátásban résztvevőknek főzünk, de vállaljuk vendég ebédek készítését is. Megrendelés esetén főzünk turistáknak is. Nem azt mondom, hogy ez rendszeres, de aki akar, élhet vele – említi Marika, akivel a falubeli séta után megérkezünk a faluházba, ahol a teleház és a könyvtár is helyet kapott.

-Naponta jönnek még a teleház számítógépeit használni felnőttek, s diákok is – mondja Simon Tiborné teleházvezető, aki a könyvtárat is gondozza, s megmutatja a falu honlapját, amit az idén újítottak meg. – A könyvtárnak úgy nyolcvan beiratkozott tagja van, naponta keresnek valamit a rendszeresen olvasók – említi. Salamon Mária meg elmondja, hogy szeretnék a faluházat is felújítani, jelenleg ez a munka az óvodában zajlik. A Gárdonyi Géza és Szegi Sulinál, amibe a környék falvinak gyermekei is járnak, nemrég készült el egy aszfaltozott sportpálya, valamint egy játszótér, s várományosaik egy tornaterem építésének is.

-A falvainkon nem lehet átrepülni, nem szabad egyiket sem kihagyni, mert mindenhol vannak olyan értékek, amelyeket meg lehet mutatni a vendégeknek. Érdemes megnézni a templomokat, vagy Becsvölgyén a kislengyeli malomból kialakított turistaházat, Kustánszegen a tavat és így tovább.

Azon kell gondolkoznunk, hogy miként hívjuk fel egymás településének látnivalóira a figyelmet. Nálunk meg kell újítani például a Göcsej térség táblát, mert kifakult, s ezen már fel szeretnék tüntetni a környék falvainak turisztikai értékeit , mert Csonkahegyháton a legtöbb turistának át kell mennie, ha el akar jutni valahova a szegekben – vélekedik Salamon Mária.