töretlen siker

2020.06.08. 12:43

Harmincöt éve alakult újra az Edda Művek

„1983. december 17.: a búcsúkoncert után meghaltam egy kicsit. Aztán érkeztek a levelek. Azt írtátok, Attis, ne add föl! Hittem nektek és bíztam magamban, és tudtam, hogy lesz újra Edda, és lesznek újra koncertek! Ezért írtam a dalt, ünnep minden perc nekem, amit veletek élek át, ünnep, ünnep!” Az Edda Művek újjáalakulását ilyen euforikus hangulatban és a közönség tombolása közepette konferálta fel Pataky Attila, az együttes frontembere éppen 35 éve, 1985. június 7-én a Budapest Sportcsarnokban.

A teljes igazság kedvéért jegyezzük meg, hogy a legeslegelső újjáalakuló koncertet 1985. április 14-én adta az Edda Művek Szegeden, amelyet egy országos turné követett, ennek volt a csúcspontja a Budapest Sportcsarnokban hétezer néző előtt tartott fellépés. Ez pecsételte meg igazán Pataky Attila és társai visszatérését a hazai rockzene porondjára, és az itt készített felvételből az Omega-stúdióban megszerkesztett nagylemezből, ami nemes egyszerűséggel az Edda V. címet kapta, tudta meg az ország apraja-nagyja, hogy a híres-neves miskolci banda újra él és dolgozik – írja a Magyar Nemzet.

Pedig az újrakezdés nem is volt annyira egyszerű és kézenfekvő, már csak azért sem, mert a hasonszőrű rockercsapatok (P. Mobil, Karthago, P. Box, Korál) éppen ekkoriban, 1985–1986-ban függesztették fel működésüket vagy oszlottak fel, ami mögött egyrészt a hard rock zenei irányzat népszerűségének csökkenése, másrészt a média őket érintő sokszor nemtelen támadása állt, ami tovább fokozta a rajongók számának csökkenését. A korabeli helyzetet Pataky jól átlátta és értékelte, ami látszódik az új banda zenei stílusán is. Sokan egy kicsit az 1984-es norvégiai vendéglátózás nyomait vélik felfedezni a kissé slágeresebb 1985-ös Edda-hangvételben, de felfogható ez a stílusmódosítás a korabeli trendekhez való igazodásként is.

Mindenesetre az Edda Művek történetében az 1985. június 7-i BS-beli Edda-koncert vízválasztó volt, nyilvánvalóvá vált, hogy továbbra is számolni kell velük, és a különböző kritikák ellenére meghatározó, megkerülhetetlen szereplői maradtak a hazai rockzenei életnek.

Az élet őket igazolta, generációjukból és stílusukból ma már kevesen vannak, akik ekkora népszerűségnek örvendenek.

A régi, „bakancsos” Edda hangzását hiányolóknak pedig elmondható, hogy hagyományaikat 1985-ös újjáalakulásuk után korszerűsített hangszerelésben ma is folyamatosan ápolják, és az idők során bebizonyosodott, hogy a zúzós nóták mellé a közönség igenis igényli a lírai vonalat, sőt a dinamikus számokban is a fülbemászó, lágyabb dallamokat, ami ettől még rockzene marad.

Rocktörténeti kuriózum

A visszatérő budapesti koncert érdekessége, hogy az Eddának ekkoriban még nem volt véglegesített felállása, Patakyn kívül csak a dobos Fortuna László alkotta az Eddát, ők képviselték az együttes „klasszikus” felállását, illetve ők ketten voltak azok is, akik a norvégiai vendéglátózásban egy évvel korábban együtt játszottak. Érdekesség, hogy Fortuna László, alias Tüsi a Rossz állapot című számot nemcsak dobolta, hanem énekelte is, valamint az is, hogy a műsor egy részében állva dobolt.

Hogy ne legyen annyira egyszerű a helyzet, rajtuk kívül még két kategória létezett az Edda háza táján 1985. június 7-én: a többség a vendégzenészek csapatát erősítette, így a két billentyűs, Gömöry Zsolt (aki a Rossz állapot című számban még szaxofonozott is) és Béres Ferenc, továbbá Mirkovits Gábor basszusgitáros és Gellért Tibor gitáros. Igazi rocktörténeti kuriózum, hogy rajtuk kívül a koncerten közreműködőként lépett fel (de végig a színpadon gitározott) Tátrai Tibor, aki sajátos ízt vitt az Edda világába az Elhagyom a várost című opuszukban, amely Edda-bluesként is ismert, és igazán elemében érezhette magát, ahogy Bodonyi Attila szájharmonikás is, de ő csak ebben az egy nótában – ami ebben a verzióban csaknem 12 perces (!) lett – mérette meg magát. (Külön mellékszál, hogy ők ketten egyaránt játszottak a Hobo Blues Band lemezein, előbbi tagként, utóbbi vendégként.)

Az ekkori, még nem kiforrott viszonyokat Pataky Attila korábban úgy jellemezte, hogy a gitáros posztra mai szóhasználattal élve castingot írtak ki. Valóban, 1985 elején a székesfehérvári Faxni együttesből ismert Mohai Tamással kezdtek el próbálni, és még ebben az évben megfordult náluk tavasszal a 2017-ben elhunyt Szénich János szintén a Hobo Blues Bandből. Gellért Tibor pedig nemsokára hangmérnökké lépett vissza, de nem maradt végleg hűtlen a gitárhoz, ugyanis a keverőpult mellől számos alkalommal eljátszotta az akkori legnagyobb slágerüket, A kört. Tátrai Tibor sem lépett be az Eddába, a stabil megoldás 1985-ben Csillag Endre, alias Csuka lett. A billentyűs posztra Gömöry Zsoltot tartották meg, aki mind a mai napig zeneszerzőként is oszlopos tagja az Eddának, míg basszusgitárosnak véglegesítették a Zserbó becenévre hallgató Mirkovits Gábort.

Megfelelő minőségű tapsok

Az Edda Művek újjászületését jelző 1985. június 7-i koncertről nagylemezt is kiadott a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat, az újrakezdésükről szóló hírt ez tette igazán országosan ismertté. Igaz, kicsit megfricskázta Patakyékat azzal, hogy a kezdő zenekaroknak fenntartott Start szerkesztőség emblémája díszelgett a korongokon, mert akárhogy is nézzük, az Edda Művek, hiába akkor alakult újjá, platina- és aranylemezek birtokában már messze nem számított kezdőnek. Minden bizonnyal abban is egyedülálló az Edda, hogy

ők az egyetlen magyar rockzenekar, amelynek egymás után két koncertlemeze is megjelent,

hiszen a „régi” Edda búcsúkoncertjét is kiadták 1984-ben Viszlát! címmel. Utóbbin az alkalom természetéből fakadóan mindössze egyetlen addig még meg nem jelent szám volt (Adj menedéket!), míg a visszatérő koncertről készített lemezen egyetlen régi dal sem akadt, hacsak nem számítjuk ide a hanghordozó legelső néhány taktusát, amelyek a Minden sarkon álltam már című, a befutást jelentő slágerük utolsó hangjait rezonáltatták, miközben a rajongók skandálták, hogy „Attila, Attila”.

A közönség hangjának felvételével egyébként komoly problémák adódtak a BS-ben, ami egy koncertlemeznél alapvetően meghatározó tényező. Nem mintha a budapestiek nem lettek volna elég lelkesek, de a technika ördöge megviccelte az együttest, ezért hazarohantak Miskolcra egy spontán koncertre, ahol már jobban ügyeltek a megfelelő minőségű tapsok és együtténeklések felvételére. Így fordulhatott elő az, hogy a nagy visszatérő Edda-lemezen kétféle közönség zaja hallható, de természetesen ebből semmit nem lehet észrevenni. A BS-koncert vége felé a korabeli videófelvétel tanúsága szerint Pataky Attila egyfajta show-elemként Edda-jelvényeket szórt a közönségnek, egy kicsit később pedig, éppen a fellépő zenészek bemutatása előtt, egy apró balhé is történt, ami amúgy rockkoncerteken egyáltalán nem szokatlan. Az első sorokban, a frontvonal egy részében nagy tülekedés támadt néhány rajongó között, amit Pataky nagyon jó pedagógiai érzékkel a maga határozott, de kedves stílusában, „Nyugi! Csak velem foglalkozzatok!” felszólítással még csírájában elfojtott.

Az Edda Művek él!

A koncertmenü 19 tételből állt, amiből két új számot (Ünnep, Enyém is volt) kétszer is játszottak, nyilvánvalóan a sulykolás szándékával, illetve az Ünnepnek Pataky első nekifutásra elrontotta a szövegét, ami egy lemezfelvételnél nem túl előnyös, bár kétségkívül elég gyakran megesik a rockszakmában, hogy valaki egy új dal szövegével még nem barátkozott meg.

A 17 szám nagyjából fele, összesen nyolc volt vadonatúj, s ezek közül mind felkerült a lemezre. Az elhangzás sorrendjén is csavartak némileg a lemezen, bár az első három új szám a koncerthez képest stimmelt: a nyolcvanas évek közepén a nyolcvanas évek elejéről (!) nosztalgiázó Enyém is volt, a korábbi dobosuk, Halász József korai halála miatt írt Emlékezni és az Így akarom egymást követték. A továbbiakban azonban a lemezen felcserélődtek a számok a koncerthez viszonyítva, és csak az utolsó új nóta (Ünnep) volt a lemezen is az utolsó. Nyilvánvalóan ez a szerkesztési koncepció időközbeni változtatásából fakadt, bár azt sem lehet kijelenteni, hogy ilyen esetben feltétlenül csak egyetlen jó megoldás lenne.

További változtatás a kiadott hanganyag és a BS-koncert között, hogy a Barbárok című dal elején lévő, élőben elhangzó dobszóló érzékelhetően lerövidült. Ugyanakkor Pataky Attila meglepően jól át tudta kötni a felkonferálásában a szám tartalmát az alig egy héttel korábban, 1985. május 29-én bekövetkezett, a futballhuliganizmus okozta, számos emberéletet követelő, brüsszeli Heysel-stadionban lejátszódó tragédiához. Új színt jelentett az Edda arculatában a Gyönyörű lányok, mert itt immáron kendőzetlenül jelent meg a testi szerelem.

Ugyancsak az emberi kapcsolatokat feszegeti A barát című daluk, de az újonnan alakult Edda legnagyobb slágere erről a lemezről egyértelműen A kör, amely a mai napig elmaradhatatlan kelléke az Edda-koncerteknek, de nemcsak az eddások, hanem lényegében az egész ország ismeri. Ennek a számnak külön története van, ugyanis eredetileg nem így szólt, hanem sokkal lassabb tempóban és jóval líraibban, aztán alig egy-két hónap alatt áthangszerelték és ütőssé tették.

Nem véletlenül került a lemez végére az Ünnep, mert a fülbemászó, rockos dallam minden jóérzésű embert meg tudott szólítani, így népszerűsége alig marad el A körétől.

A koncerten egy speciális mozgású, bőrszerkóba öltöztetett hölgy illusztrálta táncával a színpadon a mondanivalót, de ami ennél sokkal lényegesebb: Pataky a szám végén hivatalosan is bejelentette: „Az Edda Művek a mai naptól holtbiztos, hogy él!”

Az újrakezdésről Pataky Attila korábban azt mondta:

„Mindig is őrült szenvedéllyel csináltam az Eddát, és reménykedtem, hogy ha rengeteg melót pakolok bele, akkor annak meglesz az eredménye.

Az egykori rajongók nagyon várták, hogy újra megszólaljanak a dalok. A közönségnek fontos volt, hogy az énekes akarja azokat a dalokat, amiket ők szeretnek. A BS-buli után már éreztem, hogy nyertünk, de innen megint csak a meló jött, menni kellett tovább, szervezni a zenekart, míg aztán stabilizálódott a felállás is.” Innentől pedig mindenki ismeri a történetet: az Edda Művek a mai napig, több mint négy évtized után is velünk van, és a korabeli rajongóik gyermekei, sőt akár unokái is járnak a koncertjeikre.

Borítókép: Pataky Attila énekes az Edda Művek koncertjén a Papp László Budapest Sportarénában 2020. március 7-én.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában