Építőipari szakmai napot tartottak szakembereknek a vitás ügyek kezeléséről és az E-építési naplóról

Mazzag Ferenc, a kamara elnöke köszöntötte a szakembereket, s elmondta, évente sort kerítenek arra, hogy az ágazattal összefüggő aktuális információkat ilyen és ehhez hasonló rendezvényeken közvetítsék az érintettek számára.

Elsőként Máté Miklós, a Teljesítésigazolási Szakértő Szerv (TSZSZ) vezetője tartott előadást, részben a szervezet céljáról és a vitás építőipari ügyekben történő közreműködésükről. A TSZSZ három éve működik, s azzal a céllal hozták létre, hogy csökkentsék az építőiparon belüli körbetartozásokat. Máté Miklós ismertette azt is, milyen esetekben lehet hozzájuk fordulni. Például, ha elkészült a beruházás, és a kivitelezőt nem fizetik ki. Ugyanez megtörténhet a tervezőkkel is, s a megrendelők ugyancsak kérhetnek szakvéleményt, amennyiben a munka nem a megállapodás szerinti eredményhez vezetett.

Probléma esetén kérelmet kell benyújtani a TSZSZ-hez, s ha azt elfogadják, szakértői tanácsot hoznak létre, amely lefolytatja a helyszíni szemlét, és a tapasztaltak alapján szakvéleményt ad. A szervezet vezetője hangsúlyozta, ahhoz, hogy szakvélemény szülessen, írásbeli dokumentumokra, aláírt szerződésre van szükség. A szakértői tanács megállapításai nyomán az esetek mintegy 20 százalékában megegyezés született a vitában álló felek között. Ellenkező esetben azonban bírósághoz lehet fordulni, és a törvény szerint a TSZSZ által kiadott szakvéleményt a bíróság köteles befogadni, és kiemelt eljárásként kezelni.

Máté Miklós hangsúlyozta, hogy az eredményes eljárásokhoz írásos szerződésekre van szükség Fotó: Katona Tibor

Mint elhangzott, a szervezethez hároméves működése alatt összesen 660 kérelem érkezett vitás építőipari teljesítések ügyében, ezek összesen 150 milliárd forint beruházási értéket képviseltek. Ebből 19 milliárd forint volt a vitatott ügyek értéke. A legnagyobb vitatott összeg 1,5 milliárd forint, a legkisebb pedig 315 millió forint volt.

Lengl Zoltán, a Zala Megyei Kormányhivatal Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály Építésügyi Osztályának állami főépítésze az egyszerű bejelentéssel megvalósuló lakóépületek kivitelezésének elektronikus építési napló segítségével történő bejelentéséről beszélt. Az elektronikus napló 2013. január 1-je óta van használatban, és ez év januárjától vezették be az úgynevezett egyszerű bejelentési eljárást. Ez a lakásépítések megkönnyítését hivatott segíteni. A 300 négyzetméter alatti új lakóépületek építésére vonatkozik, s lényege, hogy a hagyományos építésügyi eljárások nélkül, csak egy bejelentést követően építési jogot lehet szerezni. A bejelentést viszont csak az elektronikus építési naplón keresztül lehet megtenni. Lengl Zoltán elmondta, elfogadás előtt áll egy új jogszabály, s várhatóan 2017-től életbe lép, miszerint már nemcsak az új építésekre, hanem a felújításokra és a bővítésekre is kiterjed az egyszerű bejelentés lehetősége.

Mint a főépítész elmondta, korlátként megmarad a 300 négyzetméteres maximális alapterület. A bővítés során az ennél nagyobbá váló lakóépületek esetében kell majd lefolytatni az engedélyezési eljárásokat.

Márkus Tamás, a Zala Megyei Kormányhivatal Zalaegerszegi Járási Hivatalának építésügyi és örökségvédelmi osztályvezetője az E-építési naplóval kapcsolatos gyakorlati tudnivalókról szólt.