Banki elszámolás: Az árfolyamréstől a forintosításig

A Kúria döntése szerint tisztességtelen volt a pénzügyi intézmények által alkalmazott deviza és a deviza alapú szerződések esetében az árfolyamrés, valamint az egyoldalú szerződésmódosítás alkalmazása. Ez azt jelenti, hogy a bankoknak valamennyi érintett szerződés esetében ezzel az összeggel (különbséggel) is el kell számolniuk. Az elszámolási kötelezettség nem vonatkozik a hitelkártyához vagy fizetési számlához kapcsolódó szerződésekre, illetve az állami kamattámogatással nyújtott forint alapú hitelekre és arra az ügyletre, amelyben az ingatlant a Nemzeti Eszközkezelő megvásárolta.

Mi az árfolyamrés?

Az árfolyamrés a gyakorlatban az jelenti, hogy a hitel- és kölcsönszerződés, valamint pénzügyi lízingszerződés alapján a pénzügyi intézmény a folyósításkor a vételi árfolyamot, törlesztéskor pedig az eladási árfolyamot alkalmazta.

2010. november 27. óta jogszabály alapján a lakáscélú, 2014 júliusa óta pedig a szabad felhasználású jelzáloghitelek esetében a pénzügyi intézmények saját deviza-középárfolyamon vagy a Magyar Nemzeti Bank által megállapított és közzétett, hivatalos devizaárfolyam alapján számolnak el, így az árfolyamrés kérdése azóta már nem merülhet fel.

Mit jelent az egyoldalú szerződésmódosítás?

Egyoldalú szerződésmódosítást alkalmaztak a pénzügyi intézmények, amikor – az ügyfelek beleegyezése nélkül – indokolatlanul emelték a hitelkamatot, költséget, vagy bármilyen díjat.

Mi a forintosítás és hogyan történik?

A pénzügyi intézmények az elszámolással egyidejűleg megküldik az ügyfeleiknek a forintosításra vonatkozó tájékoztatást is.

A deviza forintra való átváltása a deviza-jelzáloghitelek és pénzügyi ingatlanlízing szerződések esetében 2015. február 1-jei fordulónappal történik. A frankhitelek esetében 256,47 forintos árfolyamon, euró hitelek esetében 308,97 forintos árfolyamon, dollárhitelek esetében 236,65 forintos árfolyamon, illetve japán yen alapú hitelek estében 216,30 forintos árfolyamon történik az átváltás.