Az új hegyközségi törvény vesztesei lehetnek a kistermelők

A törvényjavaslat előkészítése a napokban lezárult, most már csak a módosításokról kell szavazni, illetve a végszavazás van hátra. Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa főtitkára szerint az immár közel végső formát öltött szabályozás több szempontból is új helyzetet teremt.

- Megváltoztatja például az eddigi képviseleti rendet a hegyközségi szervezeten belül, hiszen eddig - mint ahogy más köztestületekben is - az egy tag, egy szavazat érvényesült - kezdett bele a részletek kifejtésébe a főtitkár. - A nagy családi vállalkozások nyomására területalapú szavazási rend lép életbe, aminek a lényege, hogy minden megkezdett hektár után egy szavazati lehetőséget kap a hegyközségi tag. Akinek 1 hektáros, vagy annál kisebb birtoka van, az egy szavazattal rendelkezik majd, akinek 50 hektár, az pedig ötvennel. Azt gondolom, ez nem feltétlenül szakmai, hanem inkább politikai döntés eredménye. Változik továbbá a hegybíró jogállása, akinek a munkaszerződését a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának mindenkori főtitkárának kell ellenjegyezni, ezzel gyakorlatilag egyfajta védelmet kap a hegybíró arra az esetre, ha megsértődnének rá némely hegyközségi tagok. Ezen kívül a jogszabály a jövő év első felére az egész hegyközségi szervezetre vontakozóan teljes tisztújítást rendel el - ez komoly költségekkel fog járni, nem beszélve arról, hogy a tisztújításssal kapcsolatos feladatok biztosan sok energiát vonnak el a telepítések-kivágások átvételéből fakadó feladatokra való felkészüléstől. Végül változik a járulékfizetés rendje is, az állam voltaképpen kimenekül a hegyközségek finanszírozásából, most már nem ígéri azt, hogy a közigazgatási feladatok ellátásból fakadó költségeket teljes mértékig megfizeti, hanem csak azzal kecsegtet, hogy hozzájárul a finanszírozáshoz - ezzel bizonyosan nőni fognak a hegyközségi tagok terhei.

Horváth Csaba elmondta még, ők magával a változtatás igényével egyetértenek, nekik is lettek volna ötleteik, javaslataik, hogy milyen irányba forduljon a hazai szőlő- és borkultúrát alapjaiban meghatározó szabályozás. Mint azt hangsúlyozta, ami számukra problémát okoz, inkább az, hogy a módosítás, átalakítás folyamatába nem vonták be a Hegyközségek Nemzeti Tanácsát. Az előterjesztést benyújtó Tiffán Zsolt (a Fidesz országgyűlési képviselője, a parlament mezőgazdasági bizottsága szőlészeti és borászati albizottságának elnöke, maga is elismert szőlész-borász) az első verzió összeállítása előtt nem vonta be a tanácsot a munkába.

- A hegyközségi szervezetnek kellett kikövetelni, hogy legyen egyeztetés az ügyben, hiszen mégis csak rólunk van szó - mondta a főtitkár. - Összességében úgy látjuk, az elfogadás előtt álló törvény egy szűk szakmai elit érdekeit jeleníti meg közel 60 ezer kistermelővel szemben. Utóbbiak majdhogynem másodosztályú szereplőkké válnak a rendszerben, a nagy gazdák mindent eldönthetnek egy-egy közgyűlésen.

Kovács Ottó nagyradai borász úgy véli: a jogalkotóknak inkább azon kellett volna dolgozni, hogy a termelők terhei mérséklődjenek.

- Azt ígérték, hogy mérséklődik majd az adminisztráció, kevesebb lesz a papírmunka, ám ez nem valósult meg és az új törvény elfogadásával sem fog - szögezte le. - Arról volt szó, hogy minden elfér akkora fecnin, mint egy boroscímke, de hát ebből körülbelül annyi lett, mint a söralátét méretű adóbevallásból. A kistermelők csak azt érzik, hogy mindenféle fölösleges hivatali dokumentumot, jelentéseket kell folyamatosan gyártaniuk, amik ha nem érkezik be határidőre, megbüntetik őket, és a tetejébe még fizetniük kell a hegyközségi járulékot is. Szerintem inkább azon kellett volna elgondolkodni, hogy miképpen lehetne megkönnyíteni a termelő dolgát...

Kovács Ottó: - Inkább azon kellett volna gondolkodniuk a törvényalkotóknak, hogyan lehetne megkönnyíteni a termelők dolgát. Fotó: Horváth-Balogh Attila

Kovács Ottó elmondta még: azt viszont részben helyesnek tartja, hogy a nagyobb birtokkal rendelkező szőlőtermelők szélesebb szavazati joggal rendelkezzenek. Jelezte, őt magát is zavarta, hogy az 1 holdas, vagy kisebb birtokméreten gazdálkodó hobbitermelőknek ugyanolyan beleszólásuk volt a hegyközség stratégiájába, működésébe, mint neki, aki a borászatból akar élni. A borász jelezte továbbá, jelen állás szerint drasztikus birtokkoncentráció várható, a tervek szerint egy hegyközségnek minimálisan 500 hektárnyi területet kell felölelnie, ami óriási mennyiség, s elképzelhető, hogy az egész Zalai Borvidék egyetlen nagy hegyközség lesz, szemben a mostani néggyel.

- Ezzel a lépéssel tönkereteszik éppen azt a kisbirtokosságot, ami oly jellemző a megyére. Mert ki fog ekkora, Zalaszentgróttól Lentiig terjedő mammut-hegyközséget átlátni? Hogy lehet egy ilyenben tartani a kapcsolatot a termelőkkel? - tette fel a költőinek szánt kérdést.

Ábrahám János, a Nagykanizsai Hegyközség elnöke is félti a kisparcellákat.

- Elismerem, hatékonyan dolgozni valóban csak egy bizonyos birtokméret fölött lehet jelentette ki. Ezzel együtt itt, Zalában meg kellene őrizni a kialakult birtokrendszert, a kis parcellákat, a sokféleséget, mert mindez érték. És van rá példa, hogy igen, ebből is meg lehet élni. Merthogy ma csak kevesek engedhetik meg maguknak az 1000-1500 forintos borokat, van igény az olcsóbb, 4-500 forintos nedűkre is, melyeket főleg a kis pincészetekben állítanak elő.

Ábrahám János: - Meg kellene őrizni a zalai birtokrendszert, mert érték, éppen a sokfélesége miatt. Fotó: Horváth-Balogh Attila

Süslecz Árpád, a Zalai Borvidék hegyközségi tanácsának elnöke kollégáinál is borúlátóbb.

- Ha tényleg egyetlen nagy hegyközség lesz, sokkal nehezebbé válik az ügyintézés, előfordulhat, hogy a gazdáknak a megye másik felébe kell utazniuk, s lesznek biztosan, akik ezt nem vállalják fel, inkább az egész szőlőt hagyják ebek harmincadjára - vélekedett. - Zala hegyközségeinek átlagterülete 300-400 hektár körüli, azaz egyik sem lesz képes önállóan létezni. Száz szónak is egy a vége: ha a törvényt a mostani formájában fogadják el, fennáll annak a veszélye, hogy romba dönti mindazt, amit a Zalai Borvidéken az elmúlt években sikerült felépítenünk. Hangsúlyozom: nem vagyok a változás ellen, de olyan racionális megoldásokra lenne szükség, melyekkel a gazdák érdeke nem sérül.