Eurómentés: folyik a harc a pénzhegemóniáért

A cél az euró megmentése, a vita azon folyik: ebből ki mekkora terhet viseljen. Boros Imre szerint az uniónak az Európai Központi Bank státusának megváltoztatásáról kellene döntenie, hogy az az amerikai jegybankhoz hasonlóan aktívan segíthessen az adósságrendezésben. Ehelyett a költségvetések harmonizációjával próbálkoznak, ami a szakember szerint valószínűleg járhatatlan.

- Egy esetleges, egész Európát érintő megszorítás a 30-as évekbeli méreteket elérő társadalmi feszültségekhez és a szélsőséges erők felszínre jutásához vezethet. Inkább az euróért kellene harcolni, amit kívülről India és Kína is támogatna - szögezi le Boros Imre, aki úgy látja: hosszú idő lesz, mire Európa egyről a kettőre jut. - Ami a magyar lépést illeti: az elmúlt 8-10 év folyamatos megszorítása után ez a társadalom többet nem tud elviselni. A miniszterelnök tehát a megvalósíthatóság oldaláról kritizálta az uniós paktumot, s valószínűleg emiatt jelezte: ebben a kérdésben a parlamentnek kell döntenie.

Boros Imre szerint a sors azt a szerepet osztotta Magyarországra, hogy új gondolatokat vigyen a rendszerbe.

- Lehet, hogy Orbán Viktor kijelentését rövidesen már dicsérni fogják, mikor a többiek is rájönnek: költségvetésükre egy ilyen megállapodás milyen hatást gyakorolna - mondja Boros Imre, aki szerint az USA mintájára létrejövő egyesült Európa nemcsak hazánk ellenállásába ütközik majd, egy ilyen szövetség gyors létrehozása esetén ugyanis az ellentmondásokba belepusztulna az egész közösség. - Most az ijedtség diktál, s amik elhangzanak, inkább csak szlogenek, mint azonnal megvalósítható realitások.

- Az euró bevezetését a gazdaságtörténet nagy kalandjának tartották, hisz korábban nem volt arra példa, hogy egy önálló államokból álló integráció, amelynek nincs központi kormányzata, közös valutát vezessen be - idézi fel a kezdeteket dr. Halász Imre, a Budapesti Gazdasági Főiskola egerszegi gazdálkodási karának tanára.

Ám a kedvező gazdasági folyamatok az ezredfordulóval megszakadtak, a növekedési források elapadtak, amivel párhuzamosan megnőtt a gazdasági patriotizmus jelentősége, s gyűlni kezdtek a viharfelhők a későbbi eurózóna felett is. Pedig a 2002-ben bevezetett euró biztonságát már a 97-es amszterdami Stabilitási és Növekedési Paktum megteremtette - csak ezt senki sem tartotta be. A költségvetési hiányt a legnagyobb országok sem tudták kordában tartani, amit a 2008-as válság csak súlyosbított.

- Zalából eldönteni, hogy az EU-csúcson pontosan mi történt, nem lehet, az viszont látszik, hogy a cél egyértelműen az eurózóna összetartása. Ezen túl minden bizonytalan. A szükséges szigorításban ugyanis nem sikerült közös nevezőre jutni. A Financial Times szerint az esetleges teljes széthullás esetén egy nagyobb német márka övezet alakulna ki, s további tíz nemzeti fizetőeszköz térne vissza, ami óriási zűrzavart okozna, hisz az eurózónából való részleges vagy teljes kilépés - elsősorban a zóna perifériáján - rendezetlen államcsődöket eredményezne. Ez minket, mivel nem vagyunk tagjai a zónának, közvetlenül nem érintene. Ám exportunk több mint 80 százaléka az eurózónába, azon belül is Németországba irányul, tehát hogy mi történik ott, gazdaságunk számára egyértelműen meghatározó. S nem feledkezhetünk el arról sem, hogy a magyar lakosságnak mennyi euróbetétje van a bankokban...

Halász Imre szerint az EU jövője érdekében a tagállamoknak tartani kell a 3 százalékos hiánycélt, nem szabad elbizonytalanítani a befektetőket, s már 2012-ben fel kell állítani az Európai Stabilitási Mechanizmust. Ellenkező esetben a piacok rászállnak az unió gyengébb tagállamaira, s az abszolút rossz forgatókönyv szerint az európai bankrendszert is magával rántaná a válság, teszi hozzá a szakember, megjegyezve: sajtóhírek szerint a legnagyobb hazai bank már rendelkezik vészforgatókönyvvel...

A cél az euró megmentése, a vita azon folyik: ebből ki mekkora terhet viseljen. Boros Imre szerint az uniónak az Európai Központi Bank státusának megváltoztatásáról kellene döntenie, hogy az az amerikai jegybankhoz hasonlóan aktívan segíthessen az adósságrendezésben. Ehelyett a költségvetések harmonizációjával próbálkoznak, ami a szakember szerint valószínűleg járhatatlan.

- Egy esetleges, egész Európát érintő megszorítás a 30-as évekbeli méreteket elérő társadalmi feszültségekhez és a szélsőséges erők felszínre jutásához vezethet. Inkább az euróért kellene harcolni, amit kívülről India és Kína is támogatna - szögezi le Boros Imre, aki úgy látja: hosszú idő lesz, mire Európa egyről a kettőre jut. - Ami a magyar lépést illeti: az elmúlt 8-10 év folyamatos megszorítása után ez a társadalom többet nem tud elviselni. A miniszterelnök tehát a megvalósíthatóság oldaláról kritizálta az uniós paktumot, s valószínűleg emiatt jelezte: ebben a kérdésben a parlamentnek kell döntenie.

Boros Imre szerint a sors azt a szerepet osztotta Magyarországra, hogy új gondolatokat vigyen a rendszerbe.

- Lehet, hogy Orbán Viktor kijelentését rövidesen már dicsérni fogják, mikor a többiek is rájönnek: költségvetésükre egy ilyen megállapodás milyen hatást gyakorolna - mondja Boros Imre, aki szerint az USA mintájára létrejövő egyesült Európa nemcsak hazánk ellenállásába ütközik majd, egy ilyen szövetség gyors létrehozása esetén ugyanis az ellentmondásokba belepusztulna az egész közösség. - Most az ijedtség diktál, s amik elhangzanak, inkább csak szlogenek, mint azonnal megvalósítható realitások.

- Az euró bevezetését a gazdaságtörténet nagy kalandjának tartották, hisz korábban nem volt arra példa, hogy egy önálló államokból álló integráció, amelynek nincs központi kormányzata, közös valutát vezessen be - idézi fel a kezdeteket dr. Halász Imre, a Budapesti Gazdasági Főiskola egerszegi gazdálkodási karának tanára.

Ám a kedvező gazdasági folyamatok az ezredfordulóval megszakadtak, a növekedési források elapadtak, amivel párhuzamosan megnőtt a gazdasági patriotizmus jelentősége, s gyűlni kezdtek a viharfelhők a későbbi eurózóna felett is. Pedig a 2002-ben bevezetett euró biztonságát már a 97-es amszterdami Stabilitási és Növekedési Paktum megteremtette - csak ezt senki sem tartotta be. A költségvetési hiányt a legnagyobb országok sem tudták kordában tartani, amit a 2008-as válság csak súlyosbított.

- Zalából eldönteni, hogy az EU-csúcson pontosan mi történt, nem lehet, az viszont látszik, hogy a cél egyértelműen az eurózóna összetartása. Ezen túl minden bizonytalan. A szükséges szigorításban ugyanis nem sikerült közös nevezőre jutni. A Financial Times szerint az esetleges teljes széthullás esetén egy nagyobb német márka övezet alakulna ki, s további tíz nemzeti fizetőeszköz térne vissza, ami óriási zűrzavart okozna, hisz az eurózónából való részleges vagy teljes kilépés - elsősorban a zóna perifériáján - rendezetlen államcsődöket eredményezne. Ez minket, mivel nem vagyunk tagjai a zónának, közvetlenül nem érintene. Ám exportunk több mint 80 százaléka az eurózónába, azon belül is Németországba irányul, tehát hogy mi történik ott, gazdaságunk számára egyértelműen meghatározó. S nem feledkezhetünk el arról sem, hogy a magyar lakosságnak mennyi euróbetétje van a bankokban...

Halász Imre szerint az EU jövője érdekében a tagállamoknak tartani kell a 3 százalékos hiánycélt, nem szabad elbizonytalanítani a befektetőket, s már 2012-ben fel kell állítani az Európai Stabilitási Mechanizmust. Ellenkező esetben a piacok rászállnak az unió gyengébb tagállamaira, s az abszolút rossz forgatókönyv szerint az európai bankrendszert is magával rántaná a válság, teszi hozzá a szakember, megjegyezve: sajtóhírek szerint a legnagyobb hazai bank már rendelkezik vészforgatókönyvvel...

- Egy esetleges, egész Európát érintő megszorítás a 30-as évekbeli méreteket elérő társadalmi feszültségekhez és a szélsőséges erők felszínre jutásához vezethet. Inkább az euróért kellene harcolni, amit kívülről India és Kína is támogatna - szögezi le Boros Imre, aki úgy látja: hosszú idő lesz, mire Európa egyről a kettőre jut. - Ami a magyar lépést illeti: az elmúlt 8-10 év folyamatos megszorítása után ez a társadalom többet nem tud elviselni. A miniszterelnök tehát a megvalósíthatóság oldaláról kritizálta az uniós paktumot, s valószínűleg emiatt jelezte: ebben a kérdésben a parlamentnek kell döntenie.

Boros Imre szerint a sors azt a szerepet osztotta Magyarországra, hogy új gondolatokat vigyen a rendszerbe.

- Lehet, hogy Orbán Viktor kijelentését rövidesen már dicsérni fogják, mikor a többiek is rájönnek: költségvetésükre egy ilyen megállapodás milyen hatást gyakorolna - mondja Boros Imre, aki szerint az USA mintájára létrejövő egyesült Európa nemcsak hazánk ellenállásába ütközik majd, egy ilyen szövetség gyors létrehozása esetén ugyanis az ellentmondásokba belepusztulna az egész közösség. - Most az ijedtség diktál, s amik elhangzanak, inkább csak szlogenek, mint azonnal megvalósítható realitások.

- Az euró bevezetését a gazdaságtörténet nagy kalandjának tartották, hisz korábban nem volt arra példa, hogy egy önálló államokból álló integráció, amelynek nincs központi kormányzata, közös valutát vezessen be - idézi fel a kezdeteket dr. Halász Imre, a Budapesti Gazdasági Főiskola egerszegi gazdálkodási karának tanára.

Ám a kedvező gazdasági folyamatok az ezredfordulóval megszakadtak, a növekedési források elapadtak, amivel párhuzamosan megnőtt a gazdasági patriotizmus jelentősége, s gyűlni kezdtek a viharfelhők a későbbi eurózóna felett is. Pedig a 2002-ben bevezetett euró biztonságát már a 97-es amszterdami Stabilitási és Növekedési Paktum megteremtette - csak ezt senki sem tartotta be. A költségvetési hiányt a legnagyobb országok sem tudták kordában tartani, amit a 2008-as válság csak súlyosbított.

- Zalából eldönteni, hogy az EU-csúcson pontosan mi történt, nem lehet, az viszont látszik, hogy a cél egyértelműen az eurózóna összetartása. Ezen túl minden bizonytalan. A szükséges szigorításban ugyanis nem sikerült közös nevezőre jutni. A Financial Times szerint az esetleges teljes széthullás esetén egy nagyobb német márka övezet alakulna ki, s további tíz nemzeti fizetőeszköz térne vissza, ami óriási zűrzavart okozna, hisz az eurózónából való részleges vagy teljes kilépés - elsősorban a zóna perifériáján - rendezetlen államcsődöket eredményezne. Ez minket, mivel nem vagyunk tagjai a zónának, közvetlenül nem érintene. Ám exportunk több mint 80 százaléka az eurózónába, azon belül is Németországba irányul, tehát hogy mi történik ott, gazdaságunk számára egyértelműen meghatározó. S nem feledkezhetünk el arról sem, hogy a magyar lakosságnak mennyi euróbetétje van a bankokban...

Halász Imre szerint az EU jövője érdekében a tagállamoknak tartani kell a 3 százalékos hiánycélt, nem szabad elbizonytalanítani a befektetőket, s már 2012-ben fel kell állítani az Európai Stabilitási Mechanizmust. Ellenkező esetben a piacok rászállnak az unió gyengébb tagállamaira, s az abszolút rossz forgatókönyv szerint az európai bankrendszert is magával rántaná a válság, teszi hozzá a szakember, megjegyezve: sajtóhírek szerint a legnagyobb hazai bank már rendelkezik vészforgatókönyvvel...

- Egy esetleges, egész Európát érintő megszorítás a 30-as évekbeli méreteket elérő társadalmi feszültségekhez és a szélsőséges erők felszínre jutásához vezethet. Inkább az euróért kellene harcolni, amit kívülről India és Kína is támogatna - szögezi le Boros Imre, aki úgy látja: hosszú idő lesz, mire Európa egyről a kettőre jut. - Ami a magyar lépést illeti: az elmúlt 8-10 év folyamatos megszorítása után ez a társadalom többet nem tud elviselni. A miniszterelnök tehát a megvalósíthatóság oldaláról kritizálta az uniós paktumot, s valószínűleg emiatt jelezte: ebben a kérdésben a parlamentnek kell döntenie.

Boros Imre szerint a sors azt a szerepet osztotta Magyarországra, hogy új gondolatokat vigyen a rendszerbe.

- Lehet, hogy Orbán Viktor kijelentését rövidesen már dicsérni fogják, mikor a többiek is rájönnek: költségvetésükre egy ilyen megállapodás milyen hatást gyakorolna - mondja Boros Imre, aki szerint az USA mintájára létrejövő egyesült Európa nemcsak hazánk ellenállásába ütközik majd, egy ilyen szövetség gyors létrehozása esetén ugyanis az ellentmondásokba belepusztulna az egész közösség. - Most az ijedtség diktál, s amik elhangzanak, inkább csak szlogenek, mint azonnal megvalósítható realitások.

- Az euró bevezetését a gazdaságtörténet nagy kalandjának tartották, hisz korábban nem volt arra példa, hogy egy önálló államokból álló integráció, amelynek nincs központi kormányzata, közös valutát vezessen be - idézi fel a kezdeteket dr. Halász Imre, a Budapesti Gazdasági Főiskola egerszegi gazdálkodási karának tanára.

Ám a kedvező gazdasági folyamatok az ezredfordulóval megszakadtak, a növekedési források elapadtak, amivel párhuzamosan megnőtt a gazdasági patriotizmus jelentősége, s gyűlni kezdtek a viharfelhők a későbbi eurózóna felett is. Pedig a 2002-ben bevezetett euró biztonságát már a 97-es amszterdami Stabilitási és Növekedési Paktum megteremtette - csak ezt senki sem tartotta be. A költségvetési hiányt a legnagyobb országok sem tudták kordában tartani, amit a 2008-as válság csak súlyosbított.

- Zalából eldönteni, hogy az EU-csúcson pontosan mi történt, nem lehet, az viszont látszik, hogy a cél egyértelműen az eurózóna összetartása. Ezen túl minden bizonytalan. A szükséges szigorításban ugyanis nem sikerült közös nevezőre jutni. A Financial Times szerint az esetleges teljes széthullás esetén egy nagyobb német márka övezet alakulna ki, s további tíz nemzeti fizetőeszköz térne vissza, ami óriási zűrzavart okozna, hisz az eurózónából való részleges vagy teljes kilépés - elsősorban a zóna perifériáján - rendezetlen államcsődöket eredményezne. Ez minket, mivel nem vagyunk tagjai a zónának, közvetlenül nem érintene. Ám exportunk több mint 80 százaléka az eurózónába, azon belül is Németországba irányul, tehát hogy mi történik ott, gazdaságunk számára egyértelműen meghatározó. S nem feledkezhetünk el arról sem, hogy a magyar lakosságnak mennyi euróbetétje van a bankokban...

Halász Imre szerint az EU jövője érdekében a tagállamoknak tartani kell a 3 százalékos hiánycélt, nem szabad elbizonytalanítani a befektetőket, s már 2012-ben fel kell állítani az Európai Stabilitási Mechanizmust. Ellenkező esetben a piacok rászállnak az unió gyengébb tagállamaira, s az abszolút rossz forgatókönyv szerint az európai bankrendszert is magával rántaná a válság, teszi hozzá a szakember, megjegyezve: sajtóhírek szerint a legnagyobb hazai bank már rendelkezik vészforgatókönyvvel...

Boros Imre szerint a sors azt a szerepet osztotta Magyarországra, hogy új gondolatokat vigyen a rendszerbe.

- Lehet, hogy Orbán Viktor kijelentését rövidesen már dicsérni fogják, mikor a többiek is rájönnek: költségvetésükre egy ilyen megállapodás milyen hatást gyakorolna - mondja Boros Imre, aki szerint az USA mintájára létrejövő egyesült Európa nemcsak hazánk ellenállásába ütközik majd, egy ilyen szövetség gyors létrehozása esetén ugyanis az ellentmondásokba belepusztulna az egész közösség. - Most az ijedtség diktál, s amik elhangzanak, inkább csak szlogenek, mint azonnal megvalósítható realitások.

- Az euró bevezetését a gazdaságtörténet nagy kalandjának tartották, hisz korábban nem volt arra példa, hogy egy önálló államokból álló integráció, amelynek nincs központi kormányzata, közös valutát vezessen be - idézi fel a kezdeteket dr. Halász Imre, a Budapesti Gazdasági Főiskola egerszegi gazdálkodási karának tanára.

Ám a kedvező gazdasági folyamatok az ezredfordulóval megszakadtak, a növekedési források elapadtak, amivel párhuzamosan megnőtt a gazdasági patriotizmus jelentősége, s gyűlni kezdtek a viharfelhők a későbbi eurózóna felett is. Pedig a 2002-ben bevezetett euró biztonságát már a 97-es amszterdami Stabilitási és Növekedési Paktum megteremtette - csak ezt senki sem tartotta be. A költségvetési hiányt a legnagyobb országok sem tudták kordában tartani, amit a 2008-as válság csak súlyosbított.

- Zalából eldönteni, hogy az EU-csúcson pontosan mi történt, nem lehet, az viszont látszik, hogy a cél egyértelműen az eurózóna összetartása. Ezen túl minden bizonytalan. A szükséges szigorításban ugyanis nem sikerült közös nevezőre jutni. A Financial Times szerint az esetleges teljes széthullás esetén egy nagyobb német márka övezet alakulna ki, s további tíz nemzeti fizetőeszköz térne vissza, ami óriási zűrzavart okozna, hisz az eurózónából való részleges vagy teljes kilépés - elsősorban a zóna perifériáján - rendezetlen államcsődöket eredményezne. Ez minket, mivel nem vagyunk tagjai a zónának, közvetlenül nem érintene. Ám exportunk több mint 80 százaléka az eurózónába, azon belül is Németországba irányul, tehát hogy mi történik ott, gazdaságunk számára egyértelműen meghatározó. S nem feledkezhetünk el arról sem, hogy a magyar lakosságnak mennyi euróbetétje van a bankokban...

Halász Imre szerint az EU jövője érdekében a tagállamoknak tartani kell a 3 százalékos hiánycélt, nem szabad elbizonytalanítani a befektetőket, s már 2012-ben fel kell állítani az Európai Stabilitási Mechanizmust. Ellenkező esetben a piacok rászállnak az unió gyengébb tagállamaira, s az abszolút rossz forgatókönyv szerint az európai bankrendszert is magával rántaná a válság, teszi hozzá a szakember, megjegyezve: sajtóhírek szerint a legnagyobb hazai bank már rendelkezik vészforgatókönyvvel...

Boros Imre szerint a sors azt a szerepet osztotta Magyarországra, hogy új gondolatokat vigyen a rendszerbe.

- Lehet, hogy Orbán Viktor kijelentését rövidesen már dicsérni fogják, mikor a többiek is rájönnek: költségvetésükre egy ilyen megállapodás milyen hatást gyakorolna - mondja Boros Imre, aki szerint az USA mintájára létrejövő egyesült Európa nemcsak hazánk ellenállásába ütközik majd, egy ilyen szövetség gyors létrehozása esetén ugyanis az ellentmondásokba belepusztulna az egész közösség. - Most az ijedtség diktál, s amik elhangzanak, inkább csak szlogenek, mint azonnal megvalósítható realitások.

- Az euró bevezetését a gazdaságtörténet nagy kalandjának tartották, hisz korábban nem volt arra példa, hogy egy önálló államokból álló integráció, amelynek nincs központi kormányzata, közös valutát vezessen be - idézi fel a kezdeteket dr. Halász Imre, a Budapesti Gazdasági Főiskola egerszegi gazdálkodási karának tanára.

Ám a kedvező gazdasági folyamatok az ezredfordulóval megszakadtak, a növekedési források elapadtak, amivel párhuzamosan megnőtt a gazdasági patriotizmus jelentősége, s gyűlni kezdtek a viharfelhők a későbbi eurózóna felett is. Pedig a 2002-ben bevezetett euró biztonságát már a 97-es amszterdami Stabilitási és Növekedési Paktum megteremtette - csak ezt senki sem tartotta be. A költségvetési hiányt a legnagyobb országok sem tudták kordában tartani, amit a 2008-as válság csak súlyosbított.

- Zalából eldönteni, hogy az EU-csúcson pontosan mi történt, nem lehet, az viszont látszik, hogy a cél egyértelműen az eurózóna összetartása. Ezen túl minden bizonytalan. A szükséges szigorításban ugyanis nem sikerült közös nevezőre jutni. A Financial Times szerint az esetleges teljes széthullás esetén egy nagyobb német márka övezet alakulna ki, s további tíz nemzeti fizetőeszköz térne vissza, ami óriási zűrzavart okozna, hisz az eurózónából való részleges vagy teljes kilépés - elsősorban a zóna perifériáján - rendezetlen államcsődöket eredményezne. Ez minket, mivel nem vagyunk tagjai a zónának, közvetlenül nem érintene. Ám exportunk több mint 80 százaléka az eurózónába, azon belül is Németországba irányul, tehát hogy mi történik ott, gazdaságunk számára egyértelműen meghatározó. S nem feledkezhetünk el arról sem, hogy a magyar lakosságnak mennyi euróbetétje van a bankokban...

Halász Imre szerint az EU jövője érdekében a tagállamoknak tartani kell a 3 százalékos hiánycélt, nem szabad elbizonytalanítani a befektetőket, s már 2012-ben fel kell állítani az Európai Stabilitási Mechanizmust. Ellenkező esetben a piacok rászállnak az unió gyengébb tagállamaira, s az abszolút rossz forgatókönyv szerint az európai bankrendszert is magával rántaná a válság, teszi hozzá a szakember, megjegyezve: sajtóhírek szerint a legnagyobb hazai bank már rendelkezik vészforgatókönyvvel...

- Lehet, hogy Orbán Viktor kijelentését rövidesen már dicsérni fogják, mikor a többiek is rájönnek: költségvetésükre egy ilyen megállapodás milyen hatást gyakorolna - mondja Boros Imre, aki szerint az USA mintájára létrejövő egyesült Európa nemcsak hazánk ellenállásába ütközik majd, egy ilyen szövetség gyors létrehozása esetén ugyanis az ellentmondásokba belepusztulna az egész közösség. - Most az ijedtség diktál, s amik elhangzanak, inkább csak szlogenek, mint azonnal megvalósítható realitások.

- Az euró bevezetését a gazdaságtörténet nagy kalandjának tartották, hisz korábban nem volt arra példa, hogy egy önálló államokból álló integráció, amelynek nincs központi kormányzata, közös valutát vezessen be - idézi fel a kezdeteket dr. Halász Imre, a Budapesti Gazdasági Főiskola egerszegi gazdálkodási karának tanára.

Ám a kedvező gazdasági folyamatok az ezredfordulóval megszakadtak, a növekedési források elapadtak, amivel párhuzamosan megnőtt a gazdasági patriotizmus jelentősége, s gyűlni kezdtek a viharfelhők a későbbi eurózóna felett is. Pedig a 2002-ben bevezetett euró biztonságát már a 97-es amszterdami Stabilitási és Növekedési Paktum megteremtette - csak ezt senki sem tartotta be. A költségvetési hiányt a legnagyobb országok sem tudták kordában tartani, amit a 2008-as válság csak súlyosbított.

- Zalából eldönteni, hogy az EU-csúcson pontosan mi történt, nem lehet, az viszont látszik, hogy a cél egyértelműen az eurózóna összetartása. Ezen túl minden bizonytalan. A szükséges szigorításban ugyanis nem sikerült közös nevezőre jutni. A Financial Times szerint az esetleges teljes széthullás esetén egy nagyobb német márka övezet alakulna ki, s további tíz nemzeti fizetőeszköz térne vissza, ami óriási zűrzavart okozna, hisz az eurózónából való részleges vagy teljes kilépés - elsősorban a zóna perifériáján - rendezetlen államcsődöket eredményezne. Ez minket, mivel nem vagyunk tagjai a zónának, közvetlenül nem érintene. Ám exportunk több mint 80 százaléka az eurózónába, azon belül is Németországba irányul, tehát hogy mi történik ott, gazdaságunk számára egyértelműen meghatározó. S nem feledkezhetünk el arról sem, hogy a magyar lakosságnak mennyi euróbetétje van a bankokban...

Halász Imre szerint az EU jövője érdekében a tagállamoknak tartani kell a 3 százalékos hiánycélt, nem szabad elbizonytalanítani a befektetőket, s már 2012-ben fel kell állítani az Európai Stabilitási Mechanizmust. Ellenkező esetben a piacok rászállnak az unió gyengébb tagállamaira, s az abszolút rossz forgatókönyv szerint az európai bankrendszert is magával rántaná a válság, teszi hozzá a szakember, megjegyezve: sajtóhírek szerint a legnagyobb hazai bank már rendelkezik vészforgatókönyvvel...

- Lehet, hogy Orbán Viktor kijelentését rövidesen már dicsérni fogják, mikor a többiek is rájönnek: költségvetésükre egy ilyen megállapodás milyen hatást gyakorolna - mondja Boros Imre, aki szerint az USA mintájára létrejövő egyesült Európa nemcsak hazánk ellenállásába ütközik majd, egy ilyen szövetség gyors létrehozása esetén ugyanis az ellentmondásokba belepusztulna az egész közösség. - Most az ijedtség diktál, s amik elhangzanak, inkább csak szlogenek, mint azonnal megvalósítható realitások.

- Az euró bevezetését a gazdaságtörténet nagy kalandjának tartották, hisz korábban nem volt arra példa, hogy egy önálló államokból álló integráció, amelynek nincs központi kormányzata, közös valutát vezessen be - idézi fel a kezdeteket dr. Halász Imre, a Budapesti Gazdasági Főiskola egerszegi gazdálkodási karának tanára.

Ám a kedvező gazdasági folyamatok az ezredfordulóval megszakadtak, a növekedési források elapadtak, amivel párhuzamosan megnőtt a gazdasági patriotizmus jelentősége, s gyűlni kezdtek a viharfelhők a későbbi eurózóna felett is. Pedig a 2002-ben bevezetett euró biztonságát már a 97-es amszterdami Stabilitási és Növekedési Paktum megteremtette - csak ezt senki sem tartotta be. A költségvetési hiányt a legnagyobb országok sem tudták kordában tartani, amit a 2008-as válság csak súlyosbított.

- Zalából eldönteni, hogy az EU-csúcson pontosan mi történt, nem lehet, az viszont látszik, hogy a cél egyértelműen az eurózóna összetartása. Ezen túl minden bizonytalan. A szükséges szigorításban ugyanis nem sikerült közös nevezőre jutni. A Financial Times szerint az esetleges teljes széthullás esetén egy nagyobb német márka övezet alakulna ki, s további tíz nemzeti fizetőeszköz térne vissza, ami óriási zűrzavart okozna, hisz az eurózónából való részleges vagy teljes kilépés - elsősorban a zóna perifériáján - rendezetlen államcsődöket eredményezne. Ez minket, mivel nem vagyunk tagjai a zónának, közvetlenül nem érintene. Ám exportunk több mint 80 százaléka az eurózónába, azon belül is Németországba irányul, tehát hogy mi történik ott, gazdaságunk számára egyértelműen meghatározó. S nem feledkezhetünk el arról sem, hogy a magyar lakosságnak mennyi euróbetétje van a bankokban...

Halász Imre szerint az EU jövője érdekében a tagállamoknak tartani kell a 3 százalékos hiánycélt, nem szabad elbizonytalanítani a befektetőket, s már 2012-ben fel kell állítani az Európai Stabilitási Mechanizmust. Ellenkező esetben a piacok rászállnak az unió gyengébb tagállamaira, s az abszolút rossz forgatókönyv szerint az európai bankrendszert is magával rántaná a válság, teszi hozzá a szakember, megjegyezve: sajtóhírek szerint a legnagyobb hazai bank már rendelkezik vészforgatókönyvvel...

- Az euró bevezetését a gazdaságtörténet nagy kalandjának tartották, hisz korábban nem volt arra példa, hogy egy önálló államokból álló integráció, amelynek nincs központi kormányzata, közös valutát vezessen be - idézi fel a kezdeteket dr. Halász Imre, a Budapesti Gazdasági Főiskola egerszegi gazdálkodási karának tanára.

Ám a kedvező gazdasági folyamatok az ezredfordulóval megszakadtak, a növekedési források elapadtak, amivel párhuzamosan megnőtt a gazdasági patriotizmus jelentősége, s gyűlni kezdtek a viharfelhők a későbbi eurózóna felett is. Pedig a 2002-ben bevezetett euró biztonságát már a 97-es amszterdami Stabilitási és Növekedési Paktum megteremtette - csak ezt senki sem tartotta be. A költségvetési hiányt a legnagyobb országok sem tudták kordában tartani, amit a 2008-as válság csak súlyosbított.

- Zalából eldönteni, hogy az EU-csúcson pontosan mi történt, nem lehet, az viszont látszik, hogy a cél egyértelműen az eurózóna összetartása. Ezen túl minden bizonytalan. A szükséges szigorításban ugyanis nem sikerült közös nevezőre jutni. A Financial Times szerint az esetleges teljes széthullás esetén egy nagyobb német márka övezet alakulna ki, s további tíz nemzeti fizetőeszköz térne vissza, ami óriási zűrzavart okozna, hisz az eurózónából való részleges vagy teljes kilépés - elsősorban a zóna perifériáján - rendezetlen államcsődöket eredményezne. Ez minket, mivel nem vagyunk tagjai a zónának, közvetlenül nem érintene. Ám exportunk több mint 80 százaléka az eurózónába, azon belül is Németországba irányul, tehát hogy mi történik ott, gazdaságunk számára egyértelműen meghatározó. S nem feledkezhetünk el arról sem, hogy a magyar lakosságnak mennyi euróbetétje van a bankokban...

Halász Imre szerint az EU jövője érdekében a tagállamoknak tartani kell a 3 százalékos hiánycélt, nem szabad elbizonytalanítani a befektetőket, s már 2012-ben fel kell állítani az Európai Stabilitási Mechanizmust. Ellenkező esetben a piacok rászállnak az unió gyengébb tagállamaira, s az abszolút rossz forgatókönyv szerint az európai bankrendszert is magával rántaná a válság, teszi hozzá a szakember, megjegyezve: sajtóhírek szerint a legnagyobb hazai bank már rendelkezik vészforgatókönyvvel...

- Az euró bevezetését a gazdaságtörténet nagy kalandjának tartották, hisz korábban nem volt arra példa, hogy egy önálló államokból álló integráció, amelynek nincs központi kormányzata, közös valutát vezessen be - idézi fel a kezdeteket dr. Halász Imre, a Budapesti Gazdasági Főiskola egerszegi gazdálkodási karának tanára.

Ám a kedvező gazdasági folyamatok az ezredfordulóval megszakadtak, a növekedési források elapadtak, amivel párhuzamosan megnőtt a gazdasági patriotizmus jelentősége, s gyűlni kezdtek a viharfelhők a későbbi eurózóna felett is. Pedig a 2002-ben bevezetett euró biztonságát már a 97-es amszterdami Stabilitási és Növekedési Paktum megteremtette - csak ezt senki sem tartotta be. A költségvetési hiányt a legnagyobb országok sem tudták kordában tartani, amit a 2008-as válság csak súlyosbított.

- Zalából eldönteni, hogy az EU-csúcson pontosan mi történt, nem lehet, az viszont látszik, hogy a cél egyértelműen az eurózóna összetartása. Ezen túl minden bizonytalan. A szükséges szigorításban ugyanis nem sikerült közös nevezőre jutni. A Financial Times szerint az esetleges teljes széthullás esetén egy nagyobb német márka övezet alakulna ki, s további tíz nemzeti fizetőeszköz térne vissza, ami óriási zűrzavart okozna, hisz az eurózónából való részleges vagy teljes kilépés - elsősorban a zóna perifériáján - rendezetlen államcsődöket eredményezne. Ez minket, mivel nem vagyunk tagjai a zónának, közvetlenül nem érintene. Ám exportunk több mint 80 százaléka az eurózónába, azon belül is Németországba irányul, tehát hogy mi történik ott, gazdaságunk számára egyértelműen meghatározó. S nem feledkezhetünk el arról sem, hogy a magyar lakosságnak mennyi euróbetétje van a bankokban...

Halász Imre szerint az EU jövője érdekében a tagállamoknak tartani kell a 3 százalékos hiánycélt, nem szabad elbizonytalanítani a befektetőket, s már 2012-ben fel kell állítani az Európai Stabilitási Mechanizmust. Ellenkező esetben a piacok rászállnak az unió gyengébb tagállamaira, s az abszolút rossz forgatókönyv szerint az európai bankrendszert is magával rántaná a válság, teszi hozzá a szakember, megjegyezve: sajtóhírek szerint a legnagyobb hazai bank már rendelkezik vészforgatókönyvvel...

Ám a kedvező gazdasági folyamatok az ezredfordulóval megszakadtak, a növekedési források elapadtak, amivel párhuzamosan megnőtt a gazdasági patriotizmus jelentősége, s gyűlni kezdtek a viharfelhők a későbbi eurózóna felett is. Pedig a 2002-ben bevezetett euró biztonságát már a 97-es amszterdami Stabilitási és Növekedési Paktum megteremtette - csak ezt senki sem tartotta be. A költségvetési hiányt a legnagyobb országok sem tudták kordában tartani, amit a 2008-as válság csak súlyosbított.

- Zalából eldönteni, hogy az EU-csúcson pontosan mi történt, nem lehet, az viszont látszik, hogy a cél egyértelműen az eurózóna összetartása. Ezen túl minden bizonytalan. A szükséges szigorításban ugyanis nem sikerült közös nevezőre jutni. A Financial Times szerint az esetleges teljes széthullás esetén egy nagyobb német márka övezet alakulna ki, s további tíz nemzeti fizetőeszköz térne vissza, ami óriási zűrzavart okozna, hisz az eurózónából való részleges vagy teljes kilépés - elsősorban a zóna perifériáján - rendezetlen államcsődöket eredményezne. Ez minket, mivel nem vagyunk tagjai a zónának, közvetlenül nem érintene. Ám exportunk több mint 80 százaléka az eurózónába, azon belül is Németországba irányul, tehát hogy mi történik ott, gazdaságunk számára egyértelműen meghatározó. S nem feledkezhetünk el arról sem, hogy a magyar lakosságnak mennyi euróbetétje van a bankokban...

Halász Imre szerint az EU jövője érdekében a tagállamoknak tartani kell a 3 százalékos hiánycélt, nem szabad elbizonytalanítani a befektetőket, s már 2012-ben fel kell állítani az Európai Stabilitási Mechanizmust. Ellenkező esetben a piacok rászállnak az unió gyengébb tagállamaira, s az abszolút rossz forgatókönyv szerint az európai bankrendszert is magával rántaná a válság, teszi hozzá a szakember, megjegyezve: sajtóhírek szerint a legnagyobb hazai bank már rendelkezik vészforgatókönyvvel...

Ám a kedvező gazdasági folyamatok az ezredfordulóval megszakadtak, a növekedési források elapadtak, amivel párhuzamosan megnőtt a gazdasági patriotizmus jelentősége, s gyűlni kezdtek a viharfelhők a későbbi eurózóna felett is. Pedig a 2002-ben bevezetett euró biztonságát már a 97-es amszterdami Stabilitási és Növekedési Paktum megteremtette - csak ezt senki sem tartotta be. A költségvetési hiányt a legnagyobb országok sem tudták kordában tartani, amit a 2008-as válság csak súlyosbított.

- Zalából eldönteni, hogy az EU-csúcson pontosan mi történt, nem lehet, az viszont látszik, hogy a cél egyértelműen az eurózóna összetartása. Ezen túl minden bizonytalan. A szükséges szigorításban ugyanis nem sikerült közös nevezőre jutni. A Financial Times szerint az esetleges teljes széthullás esetén egy nagyobb német márka övezet alakulna ki, s további tíz nemzeti fizetőeszköz térne vissza, ami óriási zűrzavart okozna, hisz az eurózónából való részleges vagy teljes kilépés - elsősorban a zóna perifériáján - rendezetlen államcsődöket eredményezne. Ez minket, mivel nem vagyunk tagjai a zónának, közvetlenül nem érintene. Ám exportunk több mint 80 százaléka az eurózónába, azon belül is Németországba irányul, tehát hogy mi történik ott, gazdaságunk számára egyértelműen meghatározó. S nem feledkezhetünk el arról sem, hogy a magyar lakosságnak mennyi euróbetétje van a bankokban...

Halász Imre szerint az EU jövője érdekében a tagállamoknak tartani kell a 3 százalékos hiánycélt, nem szabad elbizonytalanítani a befektetőket, s már 2012-ben fel kell állítani az Európai Stabilitási Mechanizmust. Ellenkező esetben a piacok rászállnak az unió gyengébb tagállamaira, s az abszolút rossz forgatókönyv szerint az európai bankrendszert is magával rántaná a válság, teszi hozzá a szakember, megjegyezve: sajtóhírek szerint a legnagyobb hazai bank már rendelkezik vészforgatókönyvvel...

- Zalából eldönteni, hogy az EU-csúcson pontosan mi történt, nem lehet, az viszont látszik, hogy a cél egyértelműen az eurózóna összetartása. Ezen túl minden bizonytalan. A szükséges szigorításban ugyanis nem sikerült közös nevezőre jutni. A Financial Times szerint az esetleges teljes széthullás esetén egy nagyobb német márka övezet alakulna ki, s további tíz nemzeti fizetőeszköz térne vissza, ami óriási zűrzavart okozna, hisz az eurózónából való részleges vagy teljes kilépés - elsősorban a zóna perifériáján - rendezetlen államcsődöket eredményezne. Ez minket, mivel nem vagyunk tagjai a zónának, közvetlenül nem érintene. Ám exportunk több mint 80 százaléka az eurózónába, azon belül is Németországba irányul, tehát hogy mi történik ott, gazdaságunk számára egyértelműen meghatározó. S nem feledkezhetünk el arról sem, hogy a magyar lakosságnak mennyi euróbetétje van a bankokban...

Halász Imre szerint az EU jövője érdekében a tagállamoknak tartani kell a 3 százalékos hiánycélt, nem szabad elbizonytalanítani a befektetőket, s már 2012-ben fel kell állítani az Európai Stabilitási Mechanizmust. Ellenkező esetben a piacok rászállnak az unió gyengébb tagállamaira, s az abszolút rossz forgatókönyv szerint az európai bankrendszert is magával rántaná a válság, teszi hozzá a szakember, megjegyezve: sajtóhírek szerint a legnagyobb hazai bank már rendelkezik vészforgatókönyvvel...

- Zalából eldönteni, hogy az EU-csúcson pontosan mi történt, nem lehet, az viszont látszik, hogy a cél egyértelműen az eurózóna összetartása. Ezen túl minden bizonytalan. A szükséges szigorításban ugyanis nem sikerült közös nevezőre jutni. A Financial Times szerint az esetleges teljes széthullás esetén egy nagyobb német márka övezet alakulna ki, s további tíz nemzeti fizetőeszköz térne vissza, ami óriási zűrzavart okozna, hisz az eurózónából való részleges vagy teljes kilépés - elsősorban a zóna perifériáján - rendezetlen államcsődöket eredményezne. Ez minket, mivel nem vagyunk tagjai a zónának, közvetlenül nem érintene. Ám exportunk több mint 80 százaléka az eurózónába, azon belül is Németországba irányul, tehát hogy mi történik ott, gazdaságunk számára egyértelműen meghatározó. S nem feledkezhetünk el arról sem, hogy a magyar lakosságnak mennyi euróbetétje van a bankokban...

Halász Imre szerint az EU jövője érdekében a tagállamoknak tartani kell a 3 százalékos hiánycélt, nem szabad elbizonytalanítani a befektetőket, s már 2012-ben fel kell állítani az Európai Stabilitási Mechanizmust. Ellenkező esetben a piacok rászállnak az unió gyengébb tagállamaira, s az abszolút rossz forgatókönyv szerint az európai bankrendszert is magával rántaná a válság, teszi hozzá a szakember, megjegyezve: sajtóhírek szerint a legnagyobb hazai bank már rendelkezik vészforgatókönyvvel...

Halász Imre szerint az EU jövője érdekében a tagállamoknak tartani kell a 3 százalékos hiánycélt, nem szabad elbizonytalanítani a befektetőket, s már 2012-ben fel kell állítani az Európai Stabilitási Mechanizmust. Ellenkező esetben a piacok rászállnak az unió gyengébb tagállamaira, s az abszolút rossz forgatókönyv szerint az európai bankrendszert is magával rántaná a válság, teszi hozzá a szakember, megjegyezve: sajtóhírek szerint a legnagyobb hazai bank már rendelkezik vészforgatókönyvvel...

Halász Imre szerint az EU jövője érdekében a tagállamoknak tartani kell a 3 százalékos hiánycélt, nem szabad elbizonytalanítani a befektetőket, s már 2012-ben fel kell állítani az Európai Stabilitási Mechanizmust. Ellenkező esetben a piacok rászállnak az unió gyengébb tagállamaira, s az abszolút rossz forgatókönyv szerint az európai bankrendszert is magával rántaná a válság, teszi hozzá a szakember, megjegyezve: sajtóhírek szerint a legnagyobb hazai bank már rendelkezik vészforgatókönyvvel...