Határszemle - Sok a hasznosítatlan termőföld

Továbbra is jellemző, hogy a parlagfűről szóló bejelentések kapcsán nem találtak parlagfüvet, ellenben többségében a zártkertekben előforduló, több éve elhanyagolt állapotú földrészleteket igen.

A határszemle helyszíni és irodai munkája kilenc mezőgazdászra hárult megyénkben, összesen 38 604 hektáron, 52 településnél ellenőriztek. A lakossági bejelentések alapján, a parlagfű-felderítéshez kapcsolódó határszemlék a tervezettnél nagyobb területet érintettek
A hasznosítatlanul talált földek összterülete közel azonos az elmúlt évivel, azonban 2009-től jelentősen csökkenés mutatkozott (2009-ben 833 ha, 2010-ben 377 ha, 2011-ben 478 ha). Hasznosítatlan termőföldekre elsősorban a kisebb települések zártkertjeiben bukkantak, gyakran beerdősülten. Hasznosítási kötelezettséget 478 hektárra írt elő a földhivatal. Emellett 454 felszólítást küldtek ki, melyek hatására a tulajdonosok döntő többsége teljesítette kötelezettségét.

A tapasztaltak szerint a külterületeken kisebb volt a hasznosítatlan földek aránya, mint a zártkertekben. Ennek fő oka a tulajdonosok elöregedése, a művelés felhagyása, míg a nagyobb gazdálkodók a hasznosítási kötelezettség teljesítésére is jobban figyelnek. Leginkább a megfelelő műszaki, illetve technikai háttérrel kevésbé rendelkező kisebb földhasználók, illetve magánszemélyek mulasztották el a hasznosítást.

 Művelési ágtól eltérést 2010-ben 409, idén 839 hektáron találtak. A nyilvántartás szerinti és a valós állapot különbsége miatt 853 földrészletnél kezdeményezték a művelési ág változás átvezetését. Ennek legjellemzőbb oka a kisebb falvakban a nagyobb erdőterületekkel határos ingatlanokon a beerdősülés, ez általában legelőket érintett. Emellett említést érdemel még a szőlőültetvények kivágása, amelyet a gazdák nem jelentettek be a hatóságnak.

Több körzeti földhivatal jelezte, hogy mind több helyen figyelhető meg a gyepterületek legeltetéses hasznosítása extenzív állattartásra (húsmarha, juh). A szemléken többször korábban elhanyagolt rét, legelő művelését tapasztalták. Különleges hasznosítási formává kezd válni a fű silózása, majd biogáz üzemekbe értékesítése. Általánosan megállapítható, a szántó és rét művelési ágú ingatlanok zömében műveltek, a korábban legelő művelési ágban nyilvántartott területek jelentős része azonban beerdősült. Idén is figyeltek az engedély nélküli más célú hasznosítások felderítésére. Ilyet tavaly 37, idén 48 esetben találtak.

Idén is kiemelten figyeltek a mezőgazdasági területek megközelítését szolgáló utak és vízelvezető árkok állapotára. Utaknál az állapot erősen függ a település fekvésétől, a kezelőtől is. Általában a nagyobb külterületi összefüggő táblákhoz vezető utak jobb állapotúak, míg a zártkerti, mélyebb fekvésű, nedvesebb völgyekben az utak nehezebben járhatóak. Zártkerti, a településtől messze vezető dűlőutaknál tapasztaltak inkább elhanyagoltságot, a csökkent használat, a karbantartás hiánya és az erdő térhódítása miatt. A vízelvezető árkok, a főbb csatornák állapota megfelelő, funkciójukat jelenleg még képesek ellátni. A kisebb vízelvezető árkok nagy részét erősen benőtte a fás szárú növényzet, így rövid idő múlva várhatóan nem tudják feladatukat ellátni. Több helyen előfordult, hogy az árkokból a fákat, cserjéket kivágták, bedarálták energetikai célra.

Összességében megállapítható: a hasznosítatlan területek nagysága elenyésző az ellenőrzöttekhez képest, e téren nem változott a fegyelem. Felszólításra a tulajdonosok többsége a rendelkezésre álló időn belül teljesíti hasznosítási kötelezettségét, illetve bejelenti a művelési ág változását. Fontos tapasztalat: az engedély nélküli más célú hasznosítások feltárására fordított idő és az eljárások időigénye jóval több az engedélyezési eljárásoknál, és ez jelentős többletterhet ró a mezőgazdászokra.