Újra recesszió fenyeget

A magyar gazdaság kedvezőtlen növekedési kilátása a világgazdasági környezet romlása mellett a drámaian erősödő svájci franknak köszönhető, és szerepe van benne a gazdaságpolitikának is, mivel a korábban gondoltnál is jobban akadályozta a belföldi kereslet emelkedését, állapítják meg a GKI kutatói friss előrejelzésükben.

A csak a magas jövedelműek körében emelkedő reálbér nem növelte a fogyasztást, a válságadók pedig a cégek folyó és beruházási keresletét, illetve hitelfelvételi lehetőségét fogták vissza. A jelzálog-hitelesek illúziókba ringatása és a probléma folyamatos továbbgörgetése egyelőre csak tartósítja a gondokat. S a jogbizonytalanság és az előreláthatóság hiánya is közrejátszik abban, hogy az első negyedévben több működőtőke távozott az országból, mint amennyi bejött, állapítják meg a kutatók, akik szerint a friss nemzetközi és hazai statisztikai adatok s várakozások a korábban vártnál lényegesen lassúbb, 1,5-2 százalék közti idei és jövő évi növekedést alapoznak meg.

A GDP a második negyedévben az előző negyedévhez képest stagnált, ami az egyik leggyengébb teljesítmény az unióban. Ipari termelésünk júniusban 1,4 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál, miközben az EU egészében a jelentős lassulás ellenére is 1,7 százalékkal nőtt. S miközben az export eddig a gazdaság húzóereje volt, szintje az előző hónaphoz viszonyítva március óta csökken, és a rendelések megítélése is romló. A belföldi piacra termelő ágazatok visszaesése is folytatódik. Negyedik éve csökken az ipar belföldi értékesítése, a kiskereskedelmi forgalom visszaesése öt, az építőipari termelésé hat éve tart. A mezőgazdaságban viszont a tavalyi rossz termést idén kiváló követi, ami a második félévben segíti a GDP-t, a kivitelt és az infláció mérséklődését is.

A GDP-lassulás oka a beruházások növekedési ütemének mérséklődése mellett a külpiaci lassulás, amely az exporton keresztül is ártani fog a gazdaságnak, mivel a kivitel GDP-növekedéshez való hozzájárulása csökken, mondja Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. makrogazdasági elemzője, aki szerint jelentősen nőtt az újabb recesszió veszélye. Hogy ezt elkerülhessük, a főbb gazdaságok (USA, Európa, Kína, Japán) döntéshozóinak mielőbb lépniük kellene: a költségvetési keresletélénkítésre s az európai bankrendszer tőkehelyzetének rendezésére lenne szükség.

Az első félévben a reálbérek a gyermekek utáni adókedvezménnyel együtt körülbelül 3 százalékkal emelkedtek, ez azonban a magas jövedelműek jellemzően megtakarításra fordított jelentős növekményének és az alacsony illetve átlagos jövedelműek csökkenő vagy stagnáló reálkeresetének eredője. Ráadásul a hiteltörlesztés terhei már az első félévben is magasak voltak, a reáljövedelem béren kívüli elemei pedig nem, vagy csak az infláció mértékében emelkedtek. Így a kiskereskedelmi forgalom még az első félévben is csökkent kissé. A második félévben - ha maradna a 240 forint körüli frank-árfolyam - mintegy 200-250 milliárd forinttal nőnének a lakosság törlesztési terhei, ami közel azonos a nyugdíjpénztárak által kifizetendő reálhozammal. Ez pedig azt jelenti, hogy a fogyasztás utóbbitól várt második félévi emelkedése minden bizonnyal elmarad.

A második negyedévben a foglalkoztatottak száma 30 ezerrel nőtt, a munkanélkülieké pedig - a versenyszektornak köszönhetően - 13 ezerrel mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest. A közfoglalkoztatásban résztvevők száma csökkent, s az ő háromnegyedük is részfoglalkoztatású volt.

- A lakosság a lassuló növekedést a frankárfolyam emelkedése mellett a munkalehetőségek számának csökkenésében érzi meg. Ezen túl a költségvetési célok megvalósulása érdekében egyre több intézkedésre lesz szükség, és a kiadáscsökkentés vagy adóemelés ugyancsak a lakosságon csapódik le - folytatja Samu János.

Az oly sokat emlegetett 80-100 milliárdos lyuk, főleg az utolsó negyedév küszöbén, legkönnyebben adóemeléssel vagy új adó kivetésével foltozható be, teszi hozzá a közgazdász. Lehet persze kiadásokat is mérsékelni, ám az év ezen szakában nehéz már olyan kiadást találni, ami érdemi eredményt hozna. A korábbi kormányok hasonló helyzetben az állami vállalatok osztalékfizetéséhez nyúltak hozzá, ami pár tízmilliárdot tudott a konyhára hozni, tavaly ilyenkor pedig különadót vetettek ki egyes szektorokra. Samu János szerint egy esetleges adóváltozás a forgalmat, fogyasztást érintheti, az szja-t most nem.

Az oly sokat emlegetett 80-100 milliárdos lyuk, főleg az utolsó negyedév küszöbén, legkönnyebben adóemeléssel vagy új adó kivetésével foltozható be, teszi hozzá a közgazdász. Lehet persze kiadásokat is mérsékelni, ám az év ezen szakában nehéz már olyan kiadást találni, ami érdemi eredményt hozna. A korábbi kormányok hasonló helyzetben az állami vállalatok osztalékfizetéséhez nyúltak hozzá, ami pár tízmilliárdot tudott a konyhára hozni, tavaly ilyenkor pedig különadót vetettek ki egyes szektorokra. Samu János szerint egy esetleges adóváltozás a forgalmat, fogyasztást érintheti, az szja-t most nem.

Merre tovább, svájci frank?

A frankot a spekuláció hajszolta 270 forint fölé, ám a száguldást a svájci jegybank intézkedései megállították. Az alpesi deviza azonban az eurózónával kapcsolatos félelmek erősödése, a globális lassulás és a kedvező svájci reálgazdasági adatok miatt újra erősödni kezdett, pénteken a 250 forintot is átlépte. Samu János szerint az, hogy a spekulatív erősödés újra beindul-e, azon múlik, időben lép-e s mit lép a svájci jegybank. Az érdemi hatáshoz interveniálnia kellene, amit az utóbbi két évben nem tett.