Gazdaság

2011.08.21. 12:30

Csemegén túl, borszőlőn innen

A Keszthelyi-hegység lankái fölé emelkedik a korareggeli nap, jobbról a Balaton öble veri vissza a nyárvégi sugarakat, mellettem pedig egy hatalmas, sárguló fürt játszik a fénnyel. Nem sokáig. A két szedő korán reggel kezd, hamarosan az egyik keszthelyi zöldségesnél csalogatja a vevőket a szőlő.

Hajdu Péter


A Pannon Egyetem Georgikon Karának szőlészeti telepén jártunk reggel, ahol Hegyi György és társa, Krár Zsófia állt neki a szedésnek.

- Ez a Helikon szépe muskotály, nálunk az elsőnek érő csemege. Már a múlt péntektől szedjük, aztán a piros és fehér saszlával folytatjuk. Idén korábban érik a szőlő, ugyanis tavaly ilyenkor hidegebb volt. Ezért a következő hét elején valószínűleg megkezdjük már a korai borszőlők szüretelését is  - mondja Hegyi György.
Az egyetem Keszthely és Cserszegtomaj között levő 10 hektáros telepén 7,5 hektáron termelnek szőlőt és alanyvesszőt.

- Az itt levő szőlőkkel elsősorban az egyetem oktatási és kutatási feladatait szolgáljuk, és csak részben az árutermelést. Hogy hányféle, hány fajta szőlőnk van? Jóval több, mint 400, ugyanis a telep fajtagyűjtemény és génbank is. A zenittel kezdjük hamarosan a borszőlők szüretelését, amit a cserszegi fűszeres, a nektár, rizlingszilváni és a vörös fajták követnek. A cserszegi és a nektár szeptember közepére nálunk már elfogy. A sok fajta miatt október közepéig is eltart szüret  mondta érdeklődésünkre Hermann Viktória kertészmérnök, a szőlészeti telep vezetője.

Hozzátette, minden évben ott vannak a Balaton-parti borfesztiválokon, a megtermelt boraik egy részét ott értékesítik, a palackos boraikat pedig az egyetem vásárolja meg.

A Zalaegerszeghez közeli Lakhegyen késő délután harminc fok körüli a hőség, apát és fiát, - mindkettőjüket Tóth Jánosnak hívják -, a szőlőben találjuk. Az utóbbi permetezésből már gondosan kihagyták a csemege szőlőt, amit jó két hete fogyaszt már a család. Mint elmondták, a Csabagyöngye el is fogyott.

- Több mint negyven éve művelem a szőlőt, egy részét apámtól örököltem, és vettünk is hozzá. A saját tapasztalataimból tanultam, amit az egyik évben elrontottam, azon a következőben javítottam. A munka nagy részét a fiammal kettesben végezzük el, neki is van egy szőlője a másik hegyháton, és a szüretkor itt az egész család. A fiamék és a lányomék, a négy unokával  - így a idősebb Tóth János.

A borosgazda joggal büszke az eddigi eredményeire, a kis hajlékban az egyik falat a környező településeken, és a megyei borversenyeken kapott ezüst- és aranyérmes minősítéseiről szóló oklevelek fedik.

- Ha a szüretig hátralevő egy-két hétben már nem veri el a termést a jég, akkor szenzációs évünk lehet. Idén alig volt betegség, egyetlen fürtön láttam csak lisztharmatot. Körülbelül két héttel korábban érik a szőlő, s szeptember tíz körül már kezdődhet a szüret - mondta a szőlősgazda.
Hogyan, milyen reményekkel várják a közelgő szüreteket a megyében működő hegyközségeknél?  kérdeztük Kocsis Lajostól, a Zalai Borút Hegyközségi Tanácsának titkárától. Zala megyében az ezer négyzetméter feletti területeken regisztrált, szőlőt, bort termelő gazdák száma 6500, ők összesen 1500 hektár szőlőterületet művelnek a borvidéken.

- Megtörténtek az előzetes termésbecslések. A hegybíróktól kapott információ alapján a tavalyi, mennyiségi és minőségi szempontból is nagyon rossz év után úgy néz ki, 10-15 százalékos mennyiségi növekedés várható a szőlő- és bortermésben  - mondta a titkár.

Kocsi Lajos hozzátette, vannak, akik ennél nagyobb termésről beszélnek, de szerinte ez nem így van. Ugyanis a tavalyi túl sok csapadék, a rossz fényviszonyok miatt a rügyek nem megfelelően differenciálódtak, s ez is befolyásolja az idei lehetőségeket. A szakember nem titkolja, ilyenkor hagyományos, szüret előtti számháború folyik a termelők és a felvásárlók között. A felvásárlói oldal érdeke, hogy alacsony áron tartsa a szőlőt, s ennek megfelelően arról az oldalról jóval nagyobb termésről szól a kommunikáció.

- A Balatonboglári Borvidéken működő kollégáktól érdeklődve tudom, hogy a Csabagyöngyéért tavaly 65 forintot adtak, most 85 forintot kérnek érte. Az Irsai Olivér esetében viszont 115 forint plusz áfás átvételi árat mondtak, ami annyit jelent, hogy az áruszőlő árában is egy 10-15 forintos elmozdulás várható. Ez javítja idén a szőlő jövedelemszerző képességét. Az a termelői kör, főleg a kistermelők, akik évek óta azon gondolkodnak, hogy felhagynak a termeléssel és a borászkodással, egy kis lélegzethez jutnak. Talán az idei évjárat besegít nekik  -fogalmazott Kocsis Lajos.

A borászok idén nemcsak a jó időben, a tavalyihoz képest jobb évjáratban bizakodnak, hanem tevékenységük adminisztrációs terheinek csökkentésében is. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa ugyanis javaslatot nyújtott be a szaktárcához annak érdekében, hogy a borászattal kapcsolatos túlszabályozáson változtassanak. Ebben, mint Kocsis Lajos elmondta, részben a pincekönyv, az elszámolások és bevallások egyszerűsítését kérik. Továbbá az ellenőrzések enyhítését is, jelenleg ugyanis a szőlészeti-borászati szakmát 28 hatóság ellenőrzi.

Ezek is érdekelhetik