Számukra rettegett a jövő! Tüntetnek a hitelesek

A megmozdulást szervező s a fenti véleményt megfogalmazó Hiteles Mozgalom legalább ötszáz-ezer főt vár július 1-jén 18 órára a Kossuth-szoborhoz, tudjuk meg a szervezet egyik alapítójától, Szabó Józseftől, aki a többi taghoz hasonlóan maga is nehéz helyzetben levő hiteles. Ő svájci frankban adósodott el. S bár a mozgalom csak februárban alakult, hangja ez idő alatt is messzire jutott.

- A mozgalom megalakításakor elsődleges célunk az volt, hogy a devizahitelekkel kapcsolatos tényeket megismerjük, egyrészt mert érintettek vagyunk, másrészt pedig, hogy a képviselőknek, hivataloknak, hatóságoknak el tudjuk mondani, mi, érdekeltek, hogy látjuk a dolgokat, ezzel is segítve munkájukat - mesél a kezdetekről Szabó József. - Hisz ki tudná az érintetteknél jobban felmérni a helyzetet: mi tapasztaljuk, hogy hónapról hónapra mennyivel nőnek terheink, s nekünk kell szembesülni azzal is, hogy a felügyelet különböző okokra hivatkozva elutasítja kereseteinket.

Átnézték hát a témával kapcsolatos kutatásokat, a PSZÁF- és MNB-jelentéseket, számvevőszéki vizsgálatokat, majd ajánlást küldtek a kormánynak, a képviselőknek és a bankszövetségnek. A tagokat hamarosan behívták a parlament fogyasztóvédelmi bizottságának egyik ülésére, de lakóhelyükön - a 18. kerületben - szerveztek már a témában vitát is, amin több parlamenti képviselő is megjelent. Ám, mivel úgy látják, ez idáig senki nem tett semmit a devizahitelesek érdekében, július 1-jére tüntetést hirdettek a Parlament elé.

- A tüntetés célja nem az, hogy nyomást gyakoroljunk a képviselőkre, hisz látjuk, hogy a mozgalmunknál nagyobb múltú szakszervezetek véleményét sem hallgatják meg. Tervünk a tájékoztatás, pertársaságok, önvédelmi csoportok szervezése és a bankok bojkottálásának előkészítése, valamint, hogy segítsünk a károsultaknak kapcsolatba kerülni a meghívott érdekképviseleti és civil szervezetekkel - sorolja a jelenleg 30 aktív tagot számláló mozgalom egyik motorja, aki az országos pénzintézeti bojkottról egyelőre nem árult el részleteket.

Szabó József úgy látja, a parlament által múlt héten megszavazott törlesztésiárfolyam-rögzítés és a kényszerértékesítés rendjéről szóló törvény nem a devizahitelesek érdekeit szolgálja.

- Az ígéretek ellenére három esztendeje kizárólag a hitelesek viselik a terheket. Amíg bírják. Évente, csak a devizában felvett lakáshitelek miatt keletkezett plusz terhekből 110-160 milliárd forint áramlik az ügyfelektől a bankokhoz, s ebből a hatalmas összegből ez idáig sem a pénzintézetek, sem az állam nem vállalt át egyetlen fillért sem.

Ráadásul - a Hiteles Mozgalom tagjainak információi szerint - a kilakoltatottaknak, valamint azoknak, akiknek a Nemzeti Eszközkezelő megvásárolja lakását, hitelük fennmaradó részét - a bérleti díj mellett - továbbra is törleszteniük kell, azaz nincs nulláról indulás .

- Az eszközkezelő, úgy tudjuk, csak azon ingatlanokat vásárolhatja majd meg, amelyeket a tulajdonos és a bank közösen ajánl fel, amiből az következhet, hogy csak a kevésbé forgalomképes ingatlanok juthatnak erre a sorsra - fogalmaz Szabó József. - De felháborító az a hír is, hogy egy törvényjavaslat szerint a kormány, amennyiben ingatlant vásárolnak, amnesztiát adna az off-shore cégeknek, amelyek így adómentesen költhetnék el külföldről hazahozott pénzüket. Azaz elöljáróink felajánlották nekik a bedőlt hitelesek otthonait.

A Hiteles Mozgalom tagjai szerint megoldást jelenthetne például a forinthiteleknél korábban alkalmazott kamattámogatás, az szja-kedvezmény vagy az áfavisszatérítés, a forrás pedig lehetne a bankadóból származó pénz, hiszen a most bajban levők otthonteremtése révén az államkassza is gyarapodott. S felelősséget kellene vállalniuk a bankoknak is, mivel az árfolyamváltozás eddig csak az adósoknak jelentett plusz terhet, akik ráadásul a svájci alapkamathoz képest irreálisan magas kamatot fizetnek alpesi devizában felvett hitelük után...


Már nem hisznek
– Mivel javaslataink nem találtak meghallgatásra, az egyetlen megoldásnak azt látjuk, ha perre megyünk. Félünk, hogy mi lesz július 1-je után, hisz´ a kilakoltatásról számos rémtörténet kering a világhálón, s már nem tudjuk elhinni azt az ígéretet, hogy senki nem veszíti el feje fölül a tetőt – mondja Szabó József.