Lesz-e belső élénkülés?

A Központi Statisztikai Hivatal nyilvánosságra hozott elemzése szerint öt éve nem volt ennél magasabb növekedés. Kétségkívül örömhír, hogy a gazdaság teljesítménye 2010 első negyedévétől gyorsuló ütemben növekedik. A KSH kimutatásai szerint ugyanakkor ez a növekedés féloldalas, ami kockázatot hordoz magában.

Ez azt jelenti, hogy az ország gazdasági teljesítményét a válság enyhülése óta csak az ipari export húzta, így a kedvező adat csak a külkereskedelmi egyenleg növekedésének az eredménye. Elemzők szerint ez a tény kockázatokat hordoz magában. Az exportnak való egyoldalú kitettség azt is jelentheti, hogy ha egy kissé rosszabbra fordul a felvevőpiacok helyzete - ami Magyarország esetében elsősorban Németországot jelenti - azonnal fordul a trend. A növekedés tartósságához elengedhetetlen lenne a belső fogyasztás, illetve a beruházások növekedése is. Eddig ennek nem lehet a jeleit tapasztalni. Lehet-e a belső élénkítést szolgáló nagyobb bérkiáramlásra számítani, s megmozgatják-e a keresletet a 16 százalékos adótól várt többletjövedelmek? Ez utóbbi a kormány kommunikációjában gyakori érvnek számított. Erről kértük gazdasági szakemberek véleményét.

- Semmivel sem lett nagyobb idén a bérkiáramlás, mint tavaly volt. Legfeljebb négy-öt százalékos béremelések történtek. Ennél magasabb bérfejlesztés csak az autóipari beszállítók körében történt. Több ilyen céggel kapcsolatban állunk, náluk most májusban láttunk 5-6 százalékos béremeléseket. A magasabb keresetűeknél a nettó kereset nyilván nőtt valamelyest. Hogy ennek milyen befolyása várható a hazai fogyasztásra? Szerintem rövid távon nem lesz rá hatása. Esetleg hosszabb időszak alatt, két éven belül várható, hogy a tartós fogyasztási cikkek forgalma valamelyest nő, a 300-600 ezer forintot kereső réteg körében. Ez a réteg már az adómegtakarításnak köszönhetően is megengedheti magának, hogy hűtőt, televíziót, esetleg kocsit cseréljen, de szerintem idén még kevesen teszik ezt - reagált érdeklődésünkre Tóth Zoltán, a WH-Consulting Gazdasági Szaktanácsadó Kft. vezetője. Majd hozzátette, ismerős körben tapasztaltak alapján legfeljebb arra lehet számítani, hogy aki tavaly nem ment el nyaralni, az most ennyit megenged magának. Ez legfeljebb a belföldi turizmusban jelenthet némi élénkülést.

Az adóváltozás élénkítő hatásáról Mazzag Ferencnek, a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökének is hasonló a véleménye. - A 16 százalékos adó hatására valamivel több pénz marad az embereknél, de sokkal óvatosabbak, mint korábban. A bérből és fizetésből élők takarékoskodnak, az eddigi mínuszaikat próbálják bepótolni. Minimális pénz jut csak idén a vásárlásokra. Ezt cégvezetőként a nálam dolgozóktól is tudom - mondta az elnök, aki egyben a Metamorf Kft. vezetője.

Arra a kérdésre, mekkora bérkiáramlás támogathatja a vásárlásokat, Mazzag Ferenc elmondta: - A versenyszférában biztos, hogy nem lehet jelentősebb bérkiáramlásra számítani, mert nincs miből. A mi cégünknél csupán bérkorrekcióra volt mód. Azoknak az alacsony keresetű dolgozóknak tudtunk adni, akik az szja-változás miatt rosszul jártak volna, de számukra is csak a szinten tartásra futotta. Igazán pozitív változásokhoz beruházásokra lenne szükség - mondta Mazzag Ferenc.

Peresztegi Imrét, a ZÁÉV Zrt. vezérigazgatóját arról kérdeztük, szerinte várható-e a beruházások élénkülése?

- Egyrészt az Új Széchenyi Tervben bízom, amelynek támogatásával talán a negyedik negyedévben már építési beruházások is megindulnak, ezen kívül pedig külföldi beruházások megjelenésére is számítani lehet. Persze ezek legfeljebb jövőre tudják kifejteni a hatásukat. A lakásépítések élénkülésének nem látom reális esélyét, mert a lakosság körében egyelőre kicsi a fizetőképes kereslet - válaszolta a vezérigazgató.

Turzó György, a nagykanizsai Pannon Consult Kft. vezetője elmondta, hetven céggel állnak kapcsolatban, ezeknek mintegy 30 százaléka nyereséges csupán, a többi veszteséges. Hozzátette, a biztos piaccal rendelkező, növekedésre képes vállalkozások szinte mind német piacra dolgoznak. - Ismert, hogy a 16 százalékos szja-kulcs csak a 300 ezer forinton felül keresőknél jelentett némi pluszt, a többség számára nem. A munkaerő elbocsátása viszont már nem olyan jellemző, mint egy éve volt - körvonalazta a lehetséges pozitívumokat a szakember.


Növekvő és csökkenő teljesítmények
A gazdasági ágazatok tavalyihoz viszonyított első negyedévében 11,4 százalékkal nőtt az ipar teljesítménye, ezen belül az exportorientált feldolgozóiparé 13,2 százalékkal. Az energiaipar teljesítménye stagnált, az építőipar azonban továbbra is mérséklődést mutatott minden építménycsoportban. Az építőipar negyedéves teljesítménye 9,2 százalékkal csökkent. A mezőgazdaság 2,9 százalékkal növekedett, a szolgáltatások értéke 0,1 százalékkal, míg a háztartások fogyasztása 0,8 százalékkal csökkent.