Irányváltás az agráriumban

A két politikus a Kiscsehiben megtartott megyei gazdaköri szövetség megalakulására érkezett, s az ágazatot érintő fontos kérdésekben adtak információt. A tárca politikai államtitkára az agrárium megújításaként jellemezte a szükségesnek tartott intézkedéseket, amelyek a kormány vidékstratégiájának részét képezik. Egyik nagy gondnak nevezte, hogy az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program forrásaiból alig maradt valami, noha még három év hátra van a lejártáig. Ángyán József szerint a milliárdokat néhány, általa spekulánsnak nevezett tőkés csoport használhatta fel, olyan érdekeltségek, amelyeknek nincs magyar kötődésük.


- A leendő alaptörvényünk éppen ezért azt mondja, hogy a továbbiakban közpénzekből semmiféle támogatást nem lehet majd olyan cégnek adni, amelynek ismeretlen a tulajdonosi összetétele. Nemzeti vagyont juttatni és bérbe adni sem lehet ilyen cégeknek. Augusztus 31-ig kapott a Nemzeti Földalap utolsó határidőt, hogy mutassa ki, hol vannak az állami földek, és kik használják azokat - mondta többek között.

Ehhez kapcsolódva közölte, hogy ma 180-200 nagy cég viszi el a bérelt földek 80 százalékát. Ezt és a bérleti feltételeket sok esetben elképesztőnek nevezte Ángyán József, s hozzátette, az ilyen szerződéseket vagy a versenyjogra, vagy az európai jogra hivatkozva fogják megtámadni. A föld- és birtokpolitikában más irányt fog követni a kormány - jelentette ki. Az új birtokpolitikai irányelvekben a kis- és közepes családi gazdasági modellt helyezik előtérbe, a mezőgazdasági termelésben pedig nem a tömegtermelést, hanem a minőségi és biztonságos élelmiszerek előállítását.

- Saját génkészleteinket, hagyományos fajtáinkat megőrizzük, most arra készülünk, hogy a génbankhálózat rekonstrukciója után kiemeljük a fontos génközpontokat. Visszaállítjuk a nemesítő és kutató intézeteinket, előkészítjük a fajtaminősítés és vetőmag szaporítóanyag előállítás helyreállítását, de állami kézben.


Az államtitkár az őszi indítással tervezett demográfiai földprogramról szólva elmondta, olyan fiatal házaspárok számára, akik vállalják, hogy letelepednek vidéken és gazdálkodnak, gyermekeket vállalnak, azokat az állam örökölhető jogként 25-50 éves tartós földbérlethez juttatja, és a gazdálkodásukat több módon támogatja. Kitért az úgynevezett zsebszerződésekre, amelyeket úgy semlegesítenek, hogy értékesítéskor először az államnak kell majd a földet felajánlani. A külföldiek földvásárlási moratóriuma alatt megkötött háttérszerződések pedig illegálisnak számítanak. Ángyán József az élelmiszerpiacokkal kapcsolatban elmondta, meg kívánják fordítani az irányokat. A zömmel külföldről befelé irányuló forgalom helyett a hazai élelmiszertermelést és ellátást akarják helyzetbe hozni. Mivel az egyik uniós alapjog az áruk szabad áramlását deklarálja, az élelmiszert ez alól ki akarják vonni a kivételnek számító fegyverekhez és gyógyszerekhez hasonlóan. A földtörvény további módosítása kapcsán pedig közölte, 2014-ig, a külföldi vásárlások moratóriumának lejártáig kidolgozzák azt a feltételrendszert, amely ugyan nyíltan nem tiltja meg, de gyakorlatilag lehetetlenné teszi a külföldiek termőföldvásárlását.

Mindkét politikus kitért a készülő új kamarai törvény kapcsán arra az elképzelésre, amit Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke vetett fel, tudniillik, hogy a kereskedelmi és az agrár köztestület helyett létre lehetne hozni egyetlen erős gazdasági kamarát. Jakab István erre azt mondta, ez olyan lépés lenne, mintha egy borjút összezárnának az oroszlánnal, s azt üzente a kereskedelmi kamarának, hogy ebbe sohasem egyeznének bele, harcolnak a különálló erős agrárkamaráért.

A MAGOSZ elnöke többek között arról is szólt, szervezetté kell tenni a gabonapiacot. Elejét kell venni annak, hogy két-három óriásvállalat fel tudja vásárolni a hazai teljes gabonakészletet, s így tetszése szerint alakíthatja az árakat.