Második akcióterv: romló és javuló kilátások

- A hiánypálya tartása kedvező hír a piacok felé - folytatja a vezető elemző. - Lehetővé teszi az adósság és a hozamok csökkenését, valamint a forint árfolyamának erősödését. A csökkenő hozamok mérséklik az állam kamatkiadásait, tovább csökkentve a hiányt, míg az árfolyam erősödése javítja a devizaadósok pénzügyi helyzetét, mérsékli a bankrendszer kockázatait, ezáltal segítve a növekedést.A kockázati felár és a hozamok csökkenését azonban a magán-nyugdíjpénztári befizetések felfüggesztése miatti bizonytalanság és a középtávú, 2013-14-es költségvetési hatásokkal kapcsolatos kételyek megakadályozhatják.

- A magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatban mi a legvalószínűbbnek az egyéni számlás állami nyugdíjpillér létrehozását tartjuk, amelybe a pénztártagok döntő része várhatóan visszalép. Az eddig felhalmozott vagyon sorsa a legkevésbé kiszámítható, elképzelhetőnek tartjuk, hogy egy nagy állami vagyonkezelőhöz kerül vagy felszámolják, és az összegét elismerik az állami pillérben, de az is lehet, hogy megmarad a jelenlegi formában. A 2013-14-es költségvetési kilátások terén egyelőre még inkább a kockázatok látszanak, de a tervezett kiadáscsökkentés és strukturális reformok, illetve a nyugdíjrendszerben tervezett változtatások ezeket nagyban mérsékelhetik.

Amennyiben az állami pillérbe való tömeges visszalépés nyomán növekvő költségvetési bevételeket elköltik (a hiánycél tartására használják más hiánycsökkentő lépéseket kiváltva), a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatósága romlik, de ettől még középtávon jelentősen javul a költségvetés pozíciója, ami a hozamok csökkenését indukálhatja az állampapírpiacon.

A kormányzati vásárlások és beruházások visszafogása direkt módon csökkenti a GDP-t, s Kondrát Zsolt szerint a vállalatok különadóra adott reakciója ugyancsak mérsékelheti a növekedést.

- Az adó jelentette költségnövekedés áthárítását nehezítheti az állami felügyeleti szervek szorosabb ellenőrzése, keményebb fellépése, ezért a legvalószínűbb reakciónak a beruházások halasztását és a béremelés visszafogását tartjuk, s arra számítunk: az áremelés nem lesz jelentős. Mindez persze nagyban függ attól, mennyire tekintik tartósnak a vállalatok a különadót.

A bank elemzői 2011-re 1,9 százalékos növekedést várnak, s úgy vélik, a költségvetési bevételek szempontjából komoly kockázatot jelent, hogy a kormány ennél lényegesen magasabb GDP-növekedéssel számol. A lakossági jövedelmek emelkedése és a vállalatok magasabb költségek miatti árnövelési törekvése következtében az infláció üteme magasabb lesz a korábban vártnál, s ez irányba hat a jövedéki adók tervezett emelése is.


Az szja-rendszer átalakítása az átlagnál többet keresőknél és a nagycsaládosoknál jelentős többletjövedelmet generál, ami Kondrát Zsolt szert a fogyasztás és a megtakarítások növekedését hozza. S mivel hitelképességük nő, esetükben a hitelezés beindulása is elképzelhető. Az átlag alatt keresőknél a bérek várt emelése ugyan némileg kompenzálja az szja negatív hatását, ám fogyasztásuk így is visszafogottabb lehet.