Az európai középmezőnyben: 5 finomító, 23 millió tonna olaj

Időnként feltételezések kapnak szárnyra arról, hogy fogytán az olajkészletek. Ugyanakkor szakemberektől többször hallottuk, a feldolgozás kapacitásai ma még sokkal végesebbek, sokkal inkább befolyásolják az árakat. Hol helyezkedik el a MOL feldolgozási kapacitása Európában, érdeklődtünk.

- Hogy néhány számmal kezdjem, ma 23-24 millió tonna kőolajat vagyunk képesek a MOL-csoporthoz tartozó kőolajfinomítókban feldolgozni. Ez öt aktív kőolajfeldolgozást végző finomítót jelent. A szlovákiai pozsonyi finomítót, az olaszországi mantovait, a horvátországi rijekai és siseki finomítókat, valamint a magyarországi százhalombattai olajfinomítót. Vannak még más területek, ahol finomítási résztevékenységeket folytatunk - mondja a vállalatcsoport finomítási vezetője. 

- Jelenleg ezzel az öt finomítóval az európai középmezőnyhöz tartozunk. Európában mindent belevéve 120 kőolajfinomító működik, amelyek közül az igazán aktív, klasszikus kőolajtól a végtermékek előállításáig tartó tevékenységet körülbelül 80 folytat  -válaszolja Kelemen Béla.

Arra a kérdésre, milyen tervei vannak a MOL-nak a kőolajfinomítás fejlesztésében, a vezető először egy a köztudatban általánosító képet árnyalt.
- A finomítást általában a kőolaj desztillációjával teszik egyenértékűvé. Pedig a mai szűk kapacitások nem a kőolaj-desztillálás kapacitásaira vonatkoznak, hanem sokkal inkább a szabványos termékek gyártásának a lehetőségeire. Az európai norma kénmentes üzemanyagok használatát írja elő, mind benzinben és gázolajban is. Az ilyen, EU-5-ös minőségű termékek, üzemanyagok ma már nem úgy készülnek, hogy csupán ledesztilláljuk a kőolajat és kész. Jó néhány üzemnek, többek között konverziós üzemeknek, kénmentesítőknek, hidrogéngyáraknak a komplex technológiai együttműködésén alapul a gyártás. Ebben a technológiai folyamatban vannak a szűk keresztmetszetű üzemek. Ha például nincs elég kénmentesítő, hidrogéngyártási vagy konverziós kapacitásunk, az bizony behatárolja az adott finomító termékgyártási lehetőségeit.

Mint elmondta, a kőolajfinomításon belül elsősorban az említett speciális területekre összpontosulnak a MOL fejlesztési tervei. Az olajipari vállalatcsoporton belüli legnagyobb ilyen beruházás éppen a napokban fejeződik be, a rijekai kőolajfinomítóban.

- Ez egy úgynevezett hidrokrakk üzem, ami lehetővé teszi, hogy a jövő év elejétől vagy már ez év végétől képesek lesznek a teljes üzemanyag palettát Rijekában is az európai szabványoknak megfelelő minőségben gyártani.

Megkérdeztük, a MOL finomítóiban előállított termékek milyen aránya kerül hazai piacokra: 
-Természetes, hogy a magyarországi piacra a piac közepén elhelyezkedő százhalombattai finomítóból szállítjuk a termékeket. A végeken, tehát például az ország nyugati részében Pozsonyból származó áru is értékesítésre kerül, hiszen logisztikai szempontból az a legkedvezőbb. A százhalombattai üzemanyagtermelés 70 százaléka a magyarországi piacon kerül értékesítésre. Zalaegerszegre, a MOL Zalai Finomítójába bitumen alapanyag érkezik Százhalombattáról. Többek között Zalaegerszeg, illetve Tiszaújváros is egyike az ilyen finomítási résztevékenységeket végző üzemeinknek.


Dr. Kelemen Béla a zalai finomítóval kapcsolatosan elmondta: Látszanak a jövő körvonalai. Elsősorban építőipari, a fedéllemez gyártáshoz szükséges bitumen, illetve útépítő bitumen készül itt, évente mintegy 140 ezer tonna, ami szép mennyiség. Azonban logisztikai szempontból is egyre jelentősebb szerepet játszik Zalaegerszeg, és keressük azokat a tevékenységet, amiket egy ilyen ipari telephelyen, ipariparkszerű egység keretein belül meg tudunk oldani.