Volt, hogy 30 forintot fizettek érte vagy meg sem vették

- Idén egy kicsit később érik a bodza, ma jöttünk ki először szedni a fiaimmal - mondja Kóbor István a Bagod melletti hétvégi kertjükből nyíló, 2,5 hektáros bodzaültetvényükben.

A látvány meglepő, e növény kapcsán a bokor látványához szokott az ember. Itt pedig két-három méter magasságú, vastag törzsű bodzafák állnak egyenes sorokban, s ágaikat lehúzzák a bordó létől súlyos bogyók. A házigazda - aki egyébként ponyvakészítéssel foglalkozik a vállalkozásában, a mezőgazdaság csak kiegészítő jövedelemforrás - felvilágosít, úgy kell metszeni, alakítani, hogy fa legyen belőle.

- Először méhészkedtem, s mivel a faluban nem tarthattam méheket, megvettem ezt a kertet, amihez később hozzávásároltam a szomszéd területet. Először Ausztriában láttam bodzaültetvényt, ott már vastag fa átmérőjűek voltak a törzsek. Az adta az ötletet, hogy egy ültetvényt telepítsünk. Ennek már kilenc éve.

Mint elmondta, abban az időben lett divat Magyarországon a bodzatelepítés, főleg az Alföldön, és a nemesített fajtákból (vad bodzával nem érdemes kísérletezni, a termése meg sem közelíti a nemesített fajtákét) ezer forintért adtak egy gyökeres tövet. S mivel a területükre kétezer tövet kellett ültetni, ami megfizethetetlenül drága volt, ügyesebben csinálta.

- Minden termés után le kell metszeni a bodza termőágait tőből, mert az új hajtások fognak csak teremni a következő évben. Egy ültetvényből metszés után megvettem a levágott hajtásokat, és magunk gyökereztettük, azt telepítettük el - mondja Kóbor István.

Amikor azt kérdezem, megérte-e, a gazda számításba veszi, hogy az egész terület köré kerítést kellett húzni, mivel a vadak előszerettel látogatnák a bodzaültetvényt. Kutat fúratott, amiből bevezették a területre a csepegtető öntözés vezetékrendszerét.

- A beruházás ára már visszajött, az ezt követő bevétel már haszon lehet, feltéve, ha megfizetik a termést. Állítólag idén kereslet van rá, talán jobb lesz az ára. Eddig a legjobb ára kilónként 140 forint volt, de akkor még fiatal volt az ültetvény, kevés volt a termés. Előfordult az is, hogy 30 forintot fizettek érte, sőt, hogy meg sem vették. Egyébként téli tüzelőként is hasznot hoz, mert a lemetszett ágak akkora tömeget képeznek, hogy a fűtést otthon, a műhelyben meg tudjuk oldani.

Elég hektikus tehát a bodza iránti kereslet. Azt mondják, sokat segíthet, ha az élelmiszeriparban is teret nyer a természetközelire való törekvés, a biokultúra terjedése, mert a bodza termése kiváló természetes élelmiszer-színezék, azon túl, hogy a gyógyszeripar is felhasználja. Idén 10-11 tonnás termésre számítanak, a család szedi a termést, Kóbor István Péter és Csaba fiával kezdte a munkát.

- Ha alkalmi munkaerőt hívnánk, és nem elég jó a bodza ára, nem tudnánk megfizetni a munkát, de a hasznot biztos, hogy elvinné a munkabér. Szeptemberig le tudjuk szedni magunk is. Tavasszal a bodza virágát is megveszik, de idén például 50 forintot kínáltak kilójáért, az egyenként néhány dekás virágnak. Annyiért nem adtuk - így Kóbor István, akitől megkérdeztük, lehet-e, érdemes-e házilag készíteni valamit a bodzabogyóból.

Elmondta, készítettek lekvárt, éretten kellemes ízű a bodza, de nagyon erős színezék, mindent megfog. Inkább más gyümölcslekvárba keverve jó.


ÉLÉNKÜL A BODZA IRÁNTI KERESLET
A Bagodi Hűtőházban Kovács Anita ügyvezető érdeklődésünkre elmondta, idén megélénkült a kereslet a bodzabogyó iránt, a hűtőház 400-500 tonna felvásárlását tervezi. A felvásárlási árak még alakulnak, annyit közölt, az biztos, hogy magasabb lesz, mt a tavalyi  kilójáért kínált 50 forint. A kereslet élénkülése részben annak köszönhető, hogy mintegy 30 százalékkal kisebb termés várható, tavaly viszont az élelmiszergyártók alultervezték a rendeléseiket.