Mi magyarok nem is állunk olyan rosszul...

- Más jelek alatt Görögország esetét érti? - Nem. Az Amerikai Egyesült Államok kormánya óriási hiteleket vett fel, hogy a bankválságot leküzdje. Ez a cél teljesült, de attól még a hitel nem tűnt el, tehát még elképzelhető - és erre vezető amerikai közgazdászok már figyelmeztettek - hogy az USÁ-ból indulhat még egy hullám. Görögország azért más, mert itt államcsőd fenyegetéséről van szó, nem a Lehman Brothers tönkremeneteléről. A görög kormány problémáját pedig közösen oldotta meg az Európai Unió, a Világbank és a Valutaalap.

- Megoldották? Immár Portugáliából és Spanyolországból is vészesek a hírek...- Ha körülnéz a szomszédságunkban, a románok éppen a héten korlátozták a nyugdíjakat és a közalkalmazotti béreket. Bulgáriában is hasonló intézkedéseket hoztak, de Szerbiát és Horvátországot is említhetném. Lassan azt lehet mondani, hogy mi magyarok nem is állunk olyan rosszul. Persze nyilvánvalóan mindennek van hatása Magyarországra is, elég ha látjuk a BUX vagy a forintárfolyam alakulását.

- De most eljön a Kánaán?

- Dehogy jön. Egyébként úgy tudom, ezt senki sem ígéri. Nem is jöhet el, hiszen Magyarország alapvetően Németországba exportál, amíg ott nincs fellendülés, addig hazánkban sem lesz növekedés. Bármit is tesz a kormány, hozhat bármilyen adó- vagy gazdasági törvényt, melyekhez még kétharmados többség sem kell - az Európai Unió nyugati országai nélkül emelkedést elérni nem lehet. S ha még hozzáveszem ehhez, hogy a kormányzat nagyon helyesen racionalizálni akarja a közszférát, annak eredményeként újabb munkaerőtömeg szabadul fel, tehát nemhogy csökkenne, hanem romlik majd a munkanélküliség. De ismétlem: nem is ígér senki Kánaánt, igaz, 20 éve sem ígért senki, mégis nagyon sokan várták.

- Mit vár az új kormánytól a közbeszerzési, a gazdasági törvények terén?- A közbeszerzés a korrupció szempontjából problematikus. A rá vonatkozó törvény módosításánál különböző szempontokat kell figyelembe venni. Ha szigorítunk, azzal növeljük a vállalkozók adminisztratív terheit. Másik oldalról meg azt akarjuk, hogy a vállalkozók adminisztratív terhei csökkenjenek... Ez nagyon nehéz. Magában a gazdaságban szerintem például a társasági- vagy a cégtörvényhez nem kell különösebben hozzányúlni. A Polgári Törvénykönyv mostani problémái sem a gazdasági részeknél vannak. Ahol nyilvánvalóan bizonyos szigorítások kellenek, azok a banktörvények. A gazdasági törvényhozás területe tehát különösebb meglepetést nem tartalmaz. Ahol nagyon szeretnénk, ha az új kormány eredményt érne el, az az úgynevezett jogszabályszörnyek ügye. Szűnjön meg az évenkénti nem is tudom hányszori törvény- és rendeletmódosítás, túlszabályozás, a minőségi jogalkotás hiánya. Ha megnézi, az államháztartási törvényt évente négyszer-ötször változtatják össze-vissza, már senki nem tudja, mi van benne. Rektorként mondom: aki a felsőoktatási törvényt át tudja tekinteni, és tudja, hogy mi van benne, az számomra nagy ember. Most új kormány jön, meg kell alkotni egy csomó törvényt - de utána stabilitásra, kiszámítható adózási rendszerre van szükség.

Az új korány hozzáállása a civil szakemberek – nevezetesen és Sárközy professzor elnökletével mûködô Nemzeti Sporttanács segítségéhez: „A sporttanács már le is tette a javaslatait az illetékes asztalra, és kaptam egy nagyon udvarias levelet Orbán elnök úrtól, hogy azokat figyelembe fogják venni. Eddig úgy veszem észre, hogy bizonyos részeknél ezt meg is tették. Más kérdés, hogy mindent nyilván nem fognak belôle elfogadni, de a lényeg, hogy ezek a civil vélemények megjelentek.”