Átláthatatlan állami vagyonkezelés

A jelentést ismertető Kovács Árpád, az ÁSZ elnöke kijelentette: megállapításaik megalapozhatnak büntetőjogi vagy fegyelmi eljárásokat. Hihetetlen káosz és törvénytelenség jellemezte az MNV Zrt. tevékenységét, ami jórészt jogszabályi hiányosságokra vezethető vissza - derült ki a vizsgálatból. Mindenekelőtt a vagyontörvénnyel kialakított vagyonkezelői rendszer jogi szabályozása nem volt egyértelmű, illetve a rendelkezései több ponton hiányosak voltak. Nem hagyták jóvá törvényes határidőben az ÁPV Zrt. 2007. évi hozzárendelt vagyonáról szóló éves beszámolót, sem az MNV Zrt. 2008. évi saját vagyonáról szóló éves, és a rábízott vagyonáról szóló előzetes beszámolóját, mivel azok nem feleltek meg a vagyontörvény és a számviteli törvény előírásainak.

A jogszabályok közötti összehangolási hibák megmaradtak, sőt, az úgynevezett státustörvénnyel újak is keletkeztek. Az ÁSZ 2008-as javaslata ellenére elmaradt a vagyontörvény felülvizsgálata, módosítása - sorolta a hibákat az elnök. - Gond volt a három megszűnt elődszervezet - ÁPV Zrt., Kincstári Vagyoni Igazgatóság, Nemzeti Földalap - és az MNV Zrt. közötti átadás-átvétel lebonyolításával is. Nem készült például leltár, a társaság az elődszervezetek adatállományát vette át, amelyek közül az NFA, a KVI adatai nem voltak teljes körűek. Így nem lett egységes, teljes körű és megbízható az MNV Zrt. számviteli, pénzügyi és vagyonnyilvántartása sem. (A vagyonnyilvántartás 2009 nyarára készült el - a szerk.) Kovács Árpád rámutatott: az ÁSZ-vizsgálat az ingatlan- és a földvagyont állította fókuszba. 

Megállapították, hogy a vagyonkezelési és a költségvetési szervek ingatlanbérleti szerződéseiben nem sikerült elérni a piaci alapú vagyonkezelési és bérleti díjak bevezetését, egyes ingatlanok értékesítése pedig nem átlátható pályáztatással történt. A moszkvai Magyar Képviselet ingatlanának értékesítésekor például három különböző adásvételi szerződés született, és a vételi összeg már a pályázat kiírását megelőzően beérkezett a nemzeti vagyonkezelő számlájára. A Nemzeti Földalapra vonatkozó törvényi szabályozás nem volt egyértelmű, ebből következően nem lehetett teljesen egyértelmű a belső szabályozás sem. Ennek kapcsán külön kitért a sukorói King City beruházáshoz kapcsolódó ingatlancserére, amelynek szerződése az ÁSZ-vizsgálat által feltárt jogi szabálytalanságok alapján semmisnek tekinthető.Kritikával illette az ÁSZ-jelentés az intézményi döntéshozókat is, felvetve a kormány, a Pénzügyminisztérium, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács, és az intézmény azóta távozott vezérigazgatója, Mátrai Miklós felelősségét. 

Beavatkozásaik nem voltak kellően eredményesek, esetenként nem a vagyontörvény céljait szolgálták. A vezérigazgató saját és átruházott hatáskörében hozott döntései nem voltak átláthatók, a döntés-előkészítés hiányossága miatt a döntéshozatal formálissá vált - mutatott rá az ÁSZ.A vagyontörvény hibája, hogy tárgyi hatálya nem terjed ki a közvetett állami tulajdonú cégekre és azok leányvállalataira, így ott nem érvényesíthetők az állami vagyon megőrzésének, gyarapításának céljai - hangsúlyozta Kovács Árpád. A korábbi vagyonkezelők működése idején értékesített társaságokkal - mint például a Malév Zrt., a Budapest Airport Zrt., a Bábolna-csoport - kapcsolatos hiányosságok következményei az MNV Zrt. megalakulása után is megmaradtak. Az ÁSZ a vizsgálat alapján javaslatot tett a pénzügyminiszternek a vagyontörvény módosítására és indokolt esetben az érintett vezetők felelősségre vonására.Megállapításaik megalapozhatnak büntetőjogi vagy fegyelmi eljárásokat