Felszámolás alatt a Generál cégcsoport - A bankok fojtották meg?

A Generál Kft.-vel szemben július 20-tól indított felszámolási eljárást a Veszprém Megyei Bíróság, az eljárást maga a Generál Kft. többségi tulajdonosa, Molnár Sándor kezdeményezte a bíróságon, miután nem sikerült megegyezni a hitelező bankokkal egy lehetséges csődvédelem fizetési moratóriumában.

Amikor a cég vezetőjét arra kértük, beszéljünk az ide vezető folyamat gazdasági okairól, elöljáróban közölte: más vállalkozásokkal szemben, ahol a felszámolás előtt a tulajdonosok kiürítik a céget, a Generálnál a vagyon fedezi a tartozásaikat. Hogy az mennyi, összegszerűen nem válaszolt, mondván, most van folyamatban a vagyonmérleg elkészítése, és a meglevő eszközök átadása két felszámoló cégnek.

- Huszonöt éve működött vezetésem alatt a Generál, és olyan cégcsoportot építettünk fel, amely a Magyar Suzuki egyik meghatározó, többször kitüntetett márkakereskedőjévé vált. A gyárral való több mint 18 évi együttműködés alatt több mint 11 ezer új autót értékesítettünk, és márkaszervizként végeztük a garanciális szolgáltatásokat is. Győrben, Veszprémben, Sopronban is autószalont nyitottunk az egerszegi mellett. A megtermelt profitot az első pillanattól fogva visszaforgattuk, szinte csak a cég megvásárlásából adódó törlesztőrészletek fizetésére vettünk ki osztalékot. Mivel minden helyen zöldmezős beruházásokat hajtottunk végre, az egerszegi telephelyet pedig mintegy 150 millió forint értékben felújítottuk, mindehhez az önrészen kívül jelentős mértékű banki hitelekre is szükségünk volt az elmúlt években - mondja Molnár Sándor.

Eközben, mint elmondta, az országban a gépjármű értékesítés már 2007-ben csökkent, ez a folyamat tavaly még erőteljesebben folytatódott, idén pedig az első hét hónapban a tavalyi hasonló időszak értékesítésének csak a 30 százalékát tudták elérni. A 70 százalékos piaci visszaesésnek megfelelően bevételeik is zuhanásszerűen csökkentek. Véleménye szerint a hazai autópiac összeroppanásában nem kis szerepe volt annak, hogy az unió más országaival ellentétben nálunk nem vezették be az úgynevezett roncsprémiumot.

- A forgalomkiesést egy ideig pótoltuk tevékenységünk hatékonyságának növelésével, racionális létszámgazdálkodással. Így 2008 májusáig minden fizetési kötelezettségünknek időben eleget tettünk, majd kértük a hitelek átütemezését, mert úgy hittük, ez mindkét fél számára megnyugtató megoldást jelentett volna. Első időszakban erre szóban bíztatást kaptunk, de a konkrét tárgyalások során másként alakultak a dolgok - folytatja a cégvezető.

Először - húszéves együttműködés után - a Kereskedelmi és Hitelbank közölte a Generállal tavaly júniusban, hogy a rövidlejáratú hitelüket nem hosszabbítja meg. A bank kérte, hogy a hosszú lejáratú hiteleik visszafizetését is gyorsítsák. Mint a vezető elmondta, a bank kilátásba helyezte, hogy ha további 155 millió forint értékű jelzálogbiztosítékot nem tud adni a Generál, akkor a hiteleiket azonnali hatállyal felmondja. Abban az esetben azonban szinte azonnal megkezdődött volna a felszámolás. A banki követelés teljesítése 155 millió forint plusz jelzáloghitellel vált lehetővé, aminek fejében a társaság tulajdonában levő minden tárgyi eszközt - ebbe valamennyi ingatlan beletartozik - jelzáloggal terhelték. A cégcsoport tagjai (az egerszegi Generál Márkakereskedés Kft., a veszprémi Generál Autóház Kft., és a Generál Ingatlanforgalmazó Kft.) kölcsönösen készfizető kezességet vállaltak egymásért, így a jelzálogjog és mára a felszámolás is az egész csoportra vonatkozik. Tavaly a banktól három hónapos hitelhosszabbítást kaptak csupán, majd a tartozás jelentős részének visszafizetését, vagy kiváltását követelte a pénzintézet.

- Számomra érthetelen módon a bank nem volt hajlandó egy olyan nyilatkozatra sem, hogy ha az adott hitelt visszafizetjük, akkor az azt biztosító jelzálogok levételre kerülnek. Olyan helyzet elé állítottak bennünket, hogy a hitelt biztosító jelzálogot nem hajlandók levenni, ugyanakkor elvárták tőlünk a hitel visszafizetését. Miután érdemben nem tudtunk megállapodni a bankkal, társaságaink idén május 4-én csődvédelmet kértek. Abban bíztunk, hogy a hitelezőinkkel konstruktív javaslatok alapján megállapodást tudunk kötni, elkerülve a felszámolást. Május 19-én azonban a csődegyezséget előkészítő tárgyaláson, amely a fizetési moratóriumra vonatkozott, a Kereskedelmi és Hitelbank elzárkózott minden tárgyalási lehetőségtől. Képviselője kijelentette, hogy számukra a felszámolás a megfelelő megoldás. A csődmoratóriumhoz nem járult hozzá. Ez számomra, mint banki magatartás, értelmezhetetlen - idézte fel a folyamat egyik döntő részét Molnár Sándor.

Az említett tárgyaláson a készletfinanszírozás egy részét biztosító CIB Credit Zrt. képviselője is jelen volt. Mint a Generál többségi tulajdonosa kijelenti, korábban szóban ígéretet kapott onnan is a hitelek átütemezésére, illetve arra, hogy a visszafizetést méltányosan a forgalomhoz igazítják, de számára érthetetlen módon a csődegyezséget megelőző tárgyaláson már nem adtak erre módot. A készletfinanszírozási hiteleit a CIB Credit vételi opcióval biztosította, azaz adott esetben az általa finanszírozott autókra egyoldalúan lehívható vételi jogot szerzett.

- Ugyanakkor a hitelezőkkel folytatott előkészítő tárgyaláson a CIB Credit Zrt. a fizetési moratórium feltételéül szabta, hogy megkifogásolás nélkül élhessen a vételi opciójával. De nem a szerződésben rögzített áron, hanem annak mintegy 40-50 százalékán. Ez azt jelentette volna, hogy az érintett 27 autó esetében társaságainkat további 33 millió forint kár éri. Ezt természetesen nem fogadhattuk el. A lízingcég az autóinkat elvitte, s már nem voltak tarthatók a csődegyezség jogszabályi feltételei. Ezért kénytelenek voltunk a csődeljárás megszüntetését kérni, és egyben kezdeményezni a felszámolási eljárás megindítását.

Elmondta, azoknak az autóknak az értékesítését sem engedték meg számukra, amelyekre már vevő volt, és a vételi ár meghaladta a lízingelő által finanszírozott összeget. Ehelyett szinte féláron át kellett adniuk a kocsikat.

- Elgondolkodtató, hogy ilyen gazdasági klímában célszerű-e hosszú távon befektetni és fejleszteni. Ehhez lényegesen nagyobb gazdasági biztonságra lenne szükség - említette a csalódott gazdasági vezető.