Gazdaság

2007.12.17. 03:29

Vízparti táblákon

Balatonmagyaród - A faluban működő mezőgazdasági részvénytársaság 680 hektáros termőterülete egy nagyobbacska családi gazdaságnak felel meg. Ennek ellenére 25 embernek, s családjuknak nyújt megélhetést.

Varga Andor

A titok nyitja a társaságot vezető Németh Zoltán szerint az, hogy évek óta hangsúlyt fektetnek az intenzív termelésre, olyan növények termesztésére, melyeknek nagy az élőmunka-igénye. Ezért - és a szántók végében hullámzó Kis-Balaton védelme miatt - termesztettek egy időben biokukoricát, s ezért fektetnek nagy hangsúlyt mostanság a hibrid-kukorica, avagy vetőmag előállítására.

- Szép eredményeink vannak ezen a területen, ám összességében így is csak átlagos évet zárunk - mondta Németh Zoltán. - A mezőgazdasági termények árai nagyjából a helyükre kerültek idén, ám miután nálunk a remek megyei eredmények ellenére csak fele lett a termés a tavalyinak, ebből nem profitálhatunk. A tavalyi árbevételt tudjuk megismételni, a költségek megszokott emelkedése kicsit még ront is a helyzetünkön.

A problémát - bár talán meglepő, hogy a Kis-Balaton partján ilyennel küzdenek - Balatonmagyaród és környéke különlegesen aszályos mikroklímája okozza. A helyi mezőgazdászok több évtizedes tapasztalata, hogy a falu környékén akkor esik az eső, ha egyébként az egész országban, a kósza nyári záporok rendre elkerülik őket.

- Sokszor örültünk, amikor feltűnt az ég alján a felhő, de ahogy a Kis-Balaton fölé ért, vagy kettévált, vagy egyszerűen más irányba fordult a csapadék, s mi maradtunk szárazon - mesélte Németh Zoltán. - A hibrid-kukoricát nem érinti a dolog, azokon a földeken uniós pályázati pénzből öntözőrendszert építettünk ki, a többi tábla azonban mindig nagyon megsínyli, hogy hiába várja az esőt.

A helyiek úgy vélik, a Kis-Balaton, illetve a víz felett közlekedő, a szárazföldivel ellentétes légáramlatok okozzák a gondot.

A társaság - és a környék minden mezőgazdásza - a vízparti lét miatt amúgy is különleges helyzetben van. Folyamatos harcban állnak a termést dézsmáló vízi madarakkal, de a környéken nagy tömegben megjelenő szarvasok és vaddisznók is sokat ártanak a terméseredményeknek. Németh Zoltán azonban hozzáfűzte: a természet erőivel jóval eredményesebben tudnak harcolni, mint az ember előállította külső körülményekkel.

- Emlékszem az ígéretekre, hogy az uniós csatlakozás után néhány évvel már a nyugati gazdálkodókkal egy piacon és azonos feltételek mellett érvényesülhetünk, egyenlő pályák lesznek és egyenlő esélyek - idézte emlékeit. - Ezzel szemben a helyzet az, hogy az EU-csatlakozás éve óta például a területalapú támogatások mértéke sem emelkedett, leküzdhetetlen versenyhátrányból indulunk. És ez a tehetetlenség az, ami igazán elkeserít - a madarakkal és a vadakkal szemben megvédhetjük a vetéseket, de ha nem kapjuk meg ugyan-azokat a feltételeket, amelyekkel csak a szomszédos Szlovénia gazdálkodói is dolgoznak, nem lépünk előre soha.

A balatonmagyaródi téesz fénykorában több, mint nyolcvan embert foglalkoztatott. Az elmúlt két évtized fogyása nagy, de a társaságnál büszkék rá, hogy leépítést sosem hajtottak végre, a mai létszámot úgy érték el, hogy a más munkahelyre igazolók , illetve a nyugdíjba vonulók helyére nem vettek fel senkit. S azt mondják, ez a létszámstop még jóideig minden bizonnyal fenn is marad.

- A mezőgazdaság amúgy ma is alaptevékenység a faluban, háztájiban is sokan művelik a földet, velük van is munkakapcsolatunk - mesélte Németh Zoltán. - Illetve sikeres a részesműveléses programunk: az érintett táblákon: a gépi munkákat mi végezzük el, a szükséges kézit pedig (mint a kukoricánál például a címerezés, vagy az idegenelés) erre szerződött családok, brigádok. Körülbelül hatvan ilyen őstermelő partnerünk van, s még a horvát határszélről is érdeklődnek.

A következő évre egyébként nagyjából hasonló fajta-arányt terveznek, mint az előző idényben: a jól sikerült repce területét növelik csak a kalászos gabona rovására - megpróbálnak olyan növé-nyek felé fordulni, melyeket az igazán aszályos július és augusztus a legkevésbé zavar.

Ezek is érdekelhetik