Gazdaság

2007.12.13. 03:29

Inflációs tanulmányok

Budapest - Még várnunk kell néhány évet az euróra. A Magyar Nemzeti Bank elemzői szerint a közös pénz magyarországi bevezetése ugyanis legkoráb-ban 2013-ra várható.

Tódor Tamás

Többek között erről is értesültek a megyeszékhelyi Csány László Közgazdasági Szakközépiskola 12. B és C osztályának hallgatói, akiket a Magyar Nemzeti Bank (MNB) látott vendégül minap a pénzintézet 2004-ben létesült fővárosi látogatóközpontjában. A jövőre érettségiző diákok rendhagyó közgazdasági tanórán vettek részt, hiszen az infláció témaköre mellett az eurót is érintették, ugyanakkor a 945 négyzetméter alapterületű látogatóközpontban interaktív eszközök segítségével is elmélyedhettek a pénz világában.

A nemzeti bankban Chikán Eszter kommunikációs munkatárs tartott előadást - bevezetésképpen egy negyedórás játékfilmet vetített az inflációról és az árfolyamstabilitásról. Mint elhangzott: egy ország gazdaságát a tartósan alacsony infláció élénkíti - ezt jelenti az árfolyamstabilitás, ami éves szinten 2-4 százalék körüli inflációnak enged teret. Chikán Eszter különböző kérdésekkel a tanulókat is bevonta az előadásba, akik felkészültnek bizonyultak: tudták, sem a magas infláció, sem pedig ellentéte, a defláció (amikor tartósan csökkennek az árak) nem lehet cél egy ország számára, hiszen bizonytalanságot okoznak a gazdaságban. Idén várhatóan 7,5 százalék körüli lesz az éves infláció, s az MNB előrejelzése alapján Magyarország az optimista 3 százalékos éves inflációs értéket 2009-ben érheti el.

Érdekes információk is elhangozottak: például Japánban közel 10 évig volt defláció, de az előadó megemlítette azt is, hogy hazánkban 1995-ben (a Bokros-csomag idején) 30 százalékos infláció valósult meg. Megtudtuk továbbá, hogy Magyarországon 30 milliárd forintnyi érme, valamint 1952 milliárd forintnyi bankjegy van forgalomban.

Az inflációról áttérve az euró témakörére újabb adatokkal lettek gazdagabbak a diákok: az MNB legfrissebb információi szerint 2013-ban várható az euró magyarországi bevezetése. A közös pénz születési időpontja becsapós kérdésnek bizonyult, hiszen az eurót 1999. január 1-én vezették be, viszont akkoriban még csak számlapénz formájában létezett - a készpénzes forgalomban 2002. január 1-én jelent meg. Az euró bankjegyek előlapján fiktív ablakok, a hátoldalon pedig nem létező hidak sugallják az Európai Unió nyitottságát és a tagországok közötti összetartozást. Az euró jelenleg 13 EU tagország hivatalos fizetőeszköze, ezenkívül három miniállamban (Monaco, San Marino és Vatikán) is lehet fizetni vele. Legutóbb Szlovénia csatlakozott az eurózónához, melyhez 2008. január 1-ével Ciprus is társul.

Az MNB látogatóközpontja a pénz történetét, fejlődési állomásait, társadalmi szerepét és az MNB célját, feladatait komplexen, a nagyközönség számára is érthetően, interaktív módon mutatja be. Van itt minden, mi szem-szájnak ingere: érmeverőgép; aranyrúdemelő; banki irodaberendezés az 1920-as évekből; tervezett, de forgalomba nem hozott forint bankjegyek. A Zalacsányban lakó diáklány, Orbán Bianka még saját arcképpel ellátott 1 fabatkát érő bankjegyet is nyomtatott a központban; sőt kiderült, ha aranyból volna, 268 millió forintot érne. A végzős Tóth Gergye Mária az inflációról szóló előadást emelte ki a nap végén, kihangsúlyozva, hogy a téma a közgazdasági érettségi tételek között is szerepel.

A diákokat Hegyi Lászlóné, a Csány László Közgazdasági Szakközépiskola pedagógusa kísérte el. Mint elmondta, immáron négy éve viszi el tanulóit a Magyar Nemzeti Bankba - a visszajelzések pedig mutatják, hogy a hallgatók igazán vevők a szokatlan tanórára.

Ezek is érdekelhetik