Gazdaság

2006.07.28. 02:29

Kisebb termőhelyen

Zalaszentgrót - Az idei borverseny eredményhirdetésének, a díjak átadása mellett, emlékezetes pillanata volt, amikor a nyugdíjba vonuló Budai Lajos hegybírótól köszöntek el társai.

Mórocz Zsolt

A magyar borgazdák képviseletében jelen levő Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára is méltatta munkásságát. A hegybírót emlékezésre kértük.

- A nagyapámmal szívesen jártam a hegyre, gyermekkoromban az idősek segítése természetes is volt - idézi a régmúltat. - Később szüret idején, majd borfejtéskor a pincei munkákat is rám bízta apám. Így ismerkedtem meg a szőlészkedéssel, a borászkodással. Már akkor ügyelni kellett a minőségre, mert a kocsmáros szülők csak jó borral kínálhatták vendégeiket.

Mégis géplakatos szakmának lett a művelője, mert mint akkoriban annyian, ilymódon menekült a termelőszövetkezet elől. Tíz esztendőn át gyakorolta is a tanult szakmáját, majd a helyi ipari szakmunkásképzőben 21 éven át oktatta az elméletet és a gyakorlatot. Közben a kallósdi és a koppányi hegyen lévő kétezer négyzetméternyi örökölt szőlőt egy pillanatra sem hagyta gondozatlanul.

- Zalaszentgrótra költözve, itt a csáfordi hegyen vásároltuk a mostani területet, amit felújítottunk, így Chardonnay lett a fő fajtánk. E kis birtokhoz egy időben béreltünk is egy hektárnyit a szövetkezettől, ám tovább gyarapítva saját ültetvényünket, a mostani háromezer négyzetméter is bőséges. Most már Szürkebaráttal és Nektárral is kínálhatjuk vendégeinket, akik a borút egyesület tagját keresve jönnek időnként hozzánk.

A város közigazgatási területén bő tíz esztendeje alakult meg a hegyközség. A közgyűlésen főállású hegybírónak választották Budai Lajost. Jókor jött e lehetőség, hiszen a fémipar leépülésével a szakmunkásképzőben megszűnt a munkája.

- Mindenképpen örömmel fogadtam az ajánlatot, hiszen mint említettem, a szőlőtermelés, a borászkodás mindig közel állt hozzám, s úgy gondoltam, hogy ezen a területen segíthetek majd a környékbeli gazdáknak. Persze az indulás meglehetősen zavaros volt, az érintett gazdák idegenkedtek a hegyközségi tagságtól, főleg a kötelezettségektől, a későbbi jövedéki törvény előírásaitól.

A hegyközségi vezetők minden segítőszándéka ellenére a szőlőterület egyre csökkent, mint mondja Budai Lajos, nem a törvényi kötelmek, a hegyközség léte miatt, hanem mert megöregedtek a szőlők, s azok termelői úgyszintén. A fiatalok közül pedig kevesen követik elődeik példáját.

- Való igaz, hogy kevesebb lett a szőlőterület, viszont annak minősége lényegesen javult, s ez a hegyközség létezésének is tulajdonítható. A minőségi bortermelést bizonyítják a borversenyek példás eredményei, a számos aranyérem, azok között a Champion-díjasok. Köszönhető ez a hegyközség által szervezett oktatásoknak, ami visszatérően a korszerű szőlőművelést, a növényvédelmet, a borászkodást célozza meg. A termelők nagy hasznára van a beállított növényvédelmi előrejelzés, melynek legfontosabb mentora a hegyközség elnöke volt. A műszer adatait közzétesszük, így a gazdák okszerűen védekezhetnek.

Hasznosnak tartja, hogy jelentős modernizáció következett be a szőlőfeldolgozás, a bortárolás terén. Vannak akik kisebb-nagyobb tételben palackozzák - némelyikük saját kis töltőeszközével - legjobb nedűiket, netán a közeli években épült takaros hegyi hajlékukban.

- Mindez a hegyközségünk hozadéka, aminek talán én is részesének mondhatom magamat. Nyugdíjban vagyok, a szőlőtől azonban most sem váltam meg. Gyermekeim, unokáim mellett a régi és új ültetvényem az édesgyermekem.

- A nagyapámmal szívesen jártam a hegyre, gyermekkoromban az idősek segítése természetes is volt - idézi a régmúltat. - Később szüret idején, majd borfejtéskor a pincei munkákat is rám bízta apám. Így ismerkedtem meg a szőlészkedéssel, a borászkodással. Már akkor ügyelni kellett a minőségre, mert a kocsmáros szülők csak jó borral kínálhatták vendégeiket.

Mégis géplakatos szakmának lett a művelője, mert mint akkoriban annyian, ilymódon menekült a termelőszövetkezet elől. Tíz esztendőn át gyakorolta is a tanult szakmáját, majd a helyi ipari szakmunkásképzőben 21 éven át oktatta az elméletet és a gyakorlatot. Közben a kallósdi és a koppányi hegyen lévő kétezer négyzetméternyi örökölt szőlőt egy pillanatra sem hagyta gondozatlanul.

- Zalaszentgrótra költözve, itt a csáfordi hegyen vásároltuk a mostani területet, amit felújítottunk, így Chardonnay lett a fő fajtánk. E kis birtokhoz egy időben béreltünk is egy hektárnyit a szövetkezettől, ám tovább gyarapítva saját ültetvényünket, a mostani háromezer négyzetméter is bőséges. Most már Szürkebaráttal és Nektárral is kínálhatjuk vendégeinket, akik a borút egyesület tagját keresve jönnek időnként hozzánk.

A város közigazgatási területén bő tíz esztendeje alakult meg a hegyközség. A közgyűlésen főállású hegybírónak választották Budai Lajost. Jókor jött e lehetőség, hiszen a fémipar leépülésével a szakmunkásképzőben megszűnt a munkája.

- Mindenképpen örömmel fogadtam az ajánlatot, hiszen mint említettem, a szőlőtermelés, a borászkodás mindig közel állt hozzám, s úgy gondoltam, hogy ezen a területen segíthetek majd a környékbeli gazdáknak. Persze az indulás meglehetősen zavaros volt, az érintett gazdák idegenkedtek a hegyközségi tagságtól, főleg a kötelezettségektől, a későbbi jövedéki törvény előírásaitól.

A hegyközségi vezetők minden segítőszándéka ellenére a szőlőterület egyre csökkent, mint mondja Budai Lajos, nem a törvényi kötelmek, a hegyközség léte miatt, hanem mert megöregedtek a szőlők, s azok termelői úgyszintén. A fiatalok közül pedig kevesen követik elődeik példáját.

- Való igaz, hogy kevesebb lett a szőlőterület, viszont annak minősége lényegesen javult, s ez a hegyközség létezésének is tulajdonítható. A minőségi bortermelést bizonyítják a borversenyek példás eredményei, a számos aranyérem, azok között a Champion-díjasok. Köszönhető ez a hegyközség által szervezett oktatásoknak, ami visszatérően a korszerű szőlőművelést, a növényvédelmet, a borászkodást célozza meg. A termelők nagy hasznára van a beállított növényvédelmi előrejelzés, melynek legfontosabb mentora a hegyközség elnöke volt. A műszer adatait közzétesszük, így a gazdák okszerűen védekezhetnek.

Hasznosnak tartja, hogy jelentős modernizáció következett be a szőlőfeldolgozás, a bortárolás terén. Vannak akik kisebb-nagyobb tételben palackozzák - némelyikük saját kis töltőeszközével - legjobb nedűiket, netán a közeli években épült takaros hegyi hajlékukban.

- Mindez a hegyközségünk hozadéka, aminek talán én is részesének mondhatom magamat. Nyugdíjban vagyok, a szőlőtől azonban most sem váltam meg. Gyermekeim, unokáim mellett a régi és új ültetvényem az édesgyermekem.

- A nagyapámmal szívesen jártam a hegyre, gyermekkoromban az idősek segítése természetes is volt - idézi a régmúltat. - Később szüret idején, majd borfejtéskor a pincei munkákat is rám bízta apám. Így ismerkedtem meg a szőlészkedéssel, a borászkodással. Már akkor ügyelni kellett a minőségre, mert a kocsmáros szülők csak jó borral kínálhatták vendégeiket.

Mégis géplakatos szakmának lett a művelője, mert mint akkoriban annyian, ilymódon menekült a termelőszövetkezet elől. Tíz esztendőn át gyakorolta is a tanult szakmáját, majd a helyi ipari szakmunkásképzőben 21 éven át oktatta az elméletet és a gyakorlatot. Közben a kallósdi és a koppányi hegyen lévő kétezer négyzetméternyi örökölt szőlőt egy pillanatra sem hagyta gondozatlanul.

- Zalaszentgrótra költözve, itt a csáfordi hegyen vásároltuk a mostani területet, amit felújítottunk, így Chardonnay lett a fő fajtánk. E kis birtokhoz egy időben béreltünk is egy hektárnyit a szövetkezettől, ám tovább gyarapítva saját ültetvényünket, a mostani háromezer négyzetméter is bőséges. Most már Szürkebaráttal és Nektárral is kínálhatjuk vendégeinket, akik a borút egyesület tagját keresve jönnek időnként hozzánk.

A város közigazgatási területén bő tíz esztendeje alakult meg a hegyközség. A közgyűlésen főállású hegybírónak választották Budai Lajost. Jókor jött e lehetőség, hiszen a fémipar leépülésével a szakmunkásképzőben megszűnt a munkája.

- Mindenképpen örömmel fogadtam az ajánlatot, hiszen mint említettem, a szőlőtermelés, a borászkodás mindig közel állt hozzám, s úgy gondoltam, hogy ezen a területen segíthetek majd a környékbeli gazdáknak. Persze az indulás meglehetősen zavaros volt, az érintett gazdák idegenkedtek a hegyközségi tagságtól, főleg a kötelezettségektől, a későbbi jövedéki törvény előírásaitól.

A hegyközségi vezetők minden segítőszándéka ellenére a szőlőterület egyre csökkent, mint mondja Budai Lajos, nem a törvényi kötelmek, a hegyközség léte miatt, hanem mert megöregedtek a szőlők, s azok termelői úgyszintén. A fiatalok közül pedig kevesen követik elődeik példáját.

- Való igaz, hogy kevesebb lett a szőlőterület, viszont annak minősége lényegesen javult, s ez a hegyközség létezésének is tulajdonítható. A minőségi bortermelést bizonyítják a borversenyek példás eredményei, a számos aranyérem, azok között a Champion-díjasok. Köszönhető ez a hegyközség által szervezett oktatásoknak, ami visszatérően a korszerű szőlőművelést, a növényvédelmet, a borászkodást célozza meg. A termelők nagy hasznára van a beállított növényvédelmi előrejelzés, melynek legfontosabb mentora a hegyközség elnöke volt. A műszer adatait közzétesszük, így a gazdák okszerűen védekezhetnek.

Hasznosnak tartja, hogy jelentős modernizáció következett be a szőlőfeldolgozás, a bortárolás terén. Vannak akik kisebb-nagyobb tételben palackozzák - némelyikük saját kis töltőeszközével - legjobb nedűiket, netán a közeli években épült takaros hegyi hajlékukban.

- Mindez a hegyközségünk hozadéka, aminek talán én is részesének mondhatom magamat. Nyugdíjban vagyok, a szőlőtől azonban most sem váltam meg. Gyermekeim, unokáim mellett a régi és új ültetvényem az édesgyermekem.

Mégis géplakatos szakmának lett a művelője, mert mint akkoriban annyian, ilymódon menekült a termelőszövetkezet elől. Tíz esztendőn át gyakorolta is a tanult szakmáját, majd a helyi ipari szakmunkásképzőben 21 éven át oktatta az elméletet és a gyakorlatot. Közben a kallósdi és a koppányi hegyen lévő kétezer négyzetméternyi örökölt szőlőt egy pillanatra sem hagyta gondozatlanul.

- Zalaszentgrótra költözve, itt a csáfordi hegyen vásároltuk a mostani területet, amit felújítottunk, így Chardonnay lett a fő fajtánk. E kis birtokhoz egy időben béreltünk is egy hektárnyit a szövetkezettől, ám tovább gyarapítva saját ültetvényünket, a mostani háromezer négyzetméter is bőséges. Most már Szürkebaráttal és Nektárral is kínálhatjuk vendégeinket, akik a borút egyesület tagját keresve jönnek időnként hozzánk.

A város közigazgatási területén bő tíz esztendeje alakult meg a hegyközség. A közgyűlésen főállású hegybírónak választották Budai Lajost. Jókor jött e lehetőség, hiszen a fémipar leépülésével a szakmunkásképzőben megszűnt a munkája.

- Mindenképpen örömmel fogadtam az ajánlatot, hiszen mint említettem, a szőlőtermelés, a borászkodás mindig közel állt hozzám, s úgy gondoltam, hogy ezen a területen segíthetek majd a környékbeli gazdáknak. Persze az indulás meglehetősen zavaros volt, az érintett gazdák idegenkedtek a hegyközségi tagságtól, főleg a kötelezettségektől, a későbbi jövedéki törvény előírásaitól.

A hegyközségi vezetők minden segítőszándéka ellenére a szőlőterület egyre csökkent, mint mondja Budai Lajos, nem a törvényi kötelmek, a hegyközség léte miatt, hanem mert megöregedtek a szőlők, s azok termelői úgyszintén. A fiatalok közül pedig kevesen követik elődeik példáját.

- Való igaz, hogy kevesebb lett a szőlőterület, viszont annak minősége lényegesen javult, s ez a hegyközség létezésének is tulajdonítható. A minőségi bortermelést bizonyítják a borversenyek példás eredményei, a számos aranyérem, azok között a Champion-díjasok. Köszönhető ez a hegyközség által szervezett oktatásoknak, ami visszatérően a korszerű szőlőművelést, a növényvédelmet, a borászkodást célozza meg. A termelők nagy hasznára van a beállított növényvédelmi előrejelzés, melynek legfontosabb mentora a hegyközség elnöke volt. A műszer adatait közzétesszük, így a gazdák okszerűen védekezhetnek.

Hasznosnak tartja, hogy jelentős modernizáció következett be a szőlőfeldolgozás, a bortárolás terén. Vannak akik kisebb-nagyobb tételben palackozzák - némelyikük saját kis töltőeszközével - legjobb nedűiket, netán a közeli években épült takaros hegyi hajlékukban.

- Mindez a hegyközségünk hozadéka, aminek talán én is részesének mondhatom magamat. Nyugdíjban vagyok, a szőlőtől azonban most sem váltam meg. Gyermekeim, unokáim mellett a régi és új ültetvényem az édesgyermekem.

Mégis géplakatos szakmának lett a művelője, mert mint akkoriban annyian, ilymódon menekült a termelőszövetkezet elől. Tíz esztendőn át gyakorolta is a tanult szakmáját, majd a helyi ipari szakmunkásképzőben 21 éven át oktatta az elméletet és a gyakorlatot. Közben a kallósdi és a koppányi hegyen lévő kétezer négyzetméternyi örökölt szőlőt egy pillanatra sem hagyta gondozatlanul.

- Zalaszentgrótra költözve, itt a csáfordi hegyen vásároltuk a mostani területet, amit felújítottunk, így Chardonnay lett a fő fajtánk. E kis birtokhoz egy időben béreltünk is egy hektárnyit a szövetkezettől, ám tovább gyarapítva saját ültetvényünket, a mostani háromezer négyzetméter is bőséges. Most már Szürkebaráttal és Nektárral is kínálhatjuk vendégeinket, akik a borút egyesület tagját keresve jönnek időnként hozzánk.

A város közigazgatási területén bő tíz esztendeje alakult meg a hegyközség. A közgyűlésen főállású hegybírónak választották Budai Lajost. Jókor jött e lehetőség, hiszen a fémipar leépülésével a szakmunkásképzőben megszűnt a munkája.

- Mindenképpen örömmel fogadtam az ajánlatot, hiszen mint említettem, a szőlőtermelés, a borászkodás mindig közel állt hozzám, s úgy gondoltam, hogy ezen a területen segíthetek majd a környékbeli gazdáknak. Persze az indulás meglehetősen zavaros volt, az érintett gazdák idegenkedtek a hegyközségi tagságtól, főleg a kötelezettségektől, a későbbi jövedéki törvény előírásaitól.

A hegyközségi vezetők minden segítőszándéka ellenére a szőlőterület egyre csökkent, mint mondja Budai Lajos, nem a törvényi kötelmek, a hegyközség léte miatt, hanem mert megöregedtek a szőlők, s azok termelői úgyszintén. A fiatalok közül pedig kevesen követik elődeik példáját.

- Való igaz, hogy kevesebb lett a szőlőterület, viszont annak minősége lényegesen javult, s ez a hegyközség létezésének is tulajdonítható. A minőségi bortermelést bizonyítják a borversenyek példás eredményei, a számos aranyérem, azok között a Champion-díjasok. Köszönhető ez a hegyközség által szervezett oktatásoknak, ami visszatérően a korszerű szőlőművelést, a növényvédelmet, a borászkodást célozza meg. A termelők nagy hasznára van a beállított növényvédelmi előrejelzés, melynek legfontosabb mentora a hegyközség elnöke volt. A műszer adatait közzétesszük, így a gazdák okszerűen védekezhetnek.

Hasznosnak tartja, hogy jelentős modernizáció következett be a szőlőfeldolgozás, a bortárolás terén. Vannak akik kisebb-nagyobb tételben palackozzák - némelyikük saját kis töltőeszközével - legjobb nedűiket, netán a közeli években épült takaros hegyi hajlékukban.

- Mindez a hegyközségünk hozadéka, aminek talán én is részesének mondhatom magamat. Nyugdíjban vagyok, a szőlőtől azonban most sem váltam meg. Gyermekeim, unokáim mellett a régi és új ültetvényem az édesgyermekem.

- Zalaszentgrótra költözve, itt a csáfordi hegyen vásároltuk a mostani területet, amit felújítottunk, így Chardonnay lett a fő fajtánk. E kis birtokhoz egy időben béreltünk is egy hektárnyit a szövetkezettől, ám tovább gyarapítva saját ültetvényünket, a mostani háromezer négyzetméter is bőséges. Most már Szürkebaráttal és Nektárral is kínálhatjuk vendégeinket, akik a borút egyesület tagját keresve jönnek időnként hozzánk.

A város közigazgatási területén bő tíz esztendeje alakult meg a hegyközség. A közgyűlésen főállású hegybírónak választották Budai Lajost. Jókor jött e lehetőség, hiszen a fémipar leépülésével a szakmunkásképzőben megszűnt a munkája.

- Mindenképpen örömmel fogadtam az ajánlatot, hiszen mint említettem, a szőlőtermelés, a borászkodás mindig közel állt hozzám, s úgy gondoltam, hogy ezen a területen segíthetek majd a környékbeli gazdáknak. Persze az indulás meglehetősen zavaros volt, az érintett gazdák idegenkedtek a hegyközségi tagságtól, főleg a kötelezettségektől, a későbbi jövedéki törvény előírásaitól.

A hegyközségi vezetők minden segítőszándéka ellenére a szőlőterület egyre csökkent, mint mondja Budai Lajos, nem a törvényi kötelmek, a hegyközség léte miatt, hanem mert megöregedtek a szőlők, s azok termelői úgyszintén. A fiatalok közül pedig kevesen követik elődeik példáját.

- Való igaz, hogy kevesebb lett a szőlőterület, viszont annak minősége lényegesen javult, s ez a hegyközség létezésének is tulajdonítható. A minőségi bortermelést bizonyítják a borversenyek példás eredményei, a számos aranyérem, azok között a Champion-díjasok. Köszönhető ez a hegyközség által szervezett oktatásoknak, ami visszatérően a korszerű szőlőművelést, a növényvédelmet, a borászkodást célozza meg. A termelők nagy hasznára van a beállított növényvédelmi előrejelzés, melynek legfontosabb mentora a hegyközség elnöke volt. A műszer adatait közzétesszük, így a gazdák okszerűen védekezhetnek.

Hasznosnak tartja, hogy jelentős modernizáció következett be a szőlőfeldolgozás, a bortárolás terén. Vannak akik kisebb-nagyobb tételben palackozzák - némelyikük saját kis töltőeszközével - legjobb nedűiket, netán a közeli években épült takaros hegyi hajlékukban.

- Mindez a hegyközségünk hozadéka, aminek talán én is részesének mondhatom magamat. Nyugdíjban vagyok, a szőlőtől azonban most sem váltam meg. Gyermekeim, unokáim mellett a régi és új ültetvényem az édesgyermekem.

- Zalaszentgrótra költözve, itt a csáfordi hegyen vásároltuk a mostani területet, amit felújítottunk, így Chardonnay lett a fő fajtánk. E kis birtokhoz egy időben béreltünk is egy hektárnyit a szövetkezettől, ám tovább gyarapítva saját ültetvényünket, a mostani háromezer négyzetméter is bőséges. Most már Szürkebaráttal és Nektárral is kínálhatjuk vendégeinket, akik a borút egyesület tagját keresve jönnek időnként hozzánk.

A város közigazgatási területén bő tíz esztendeje alakult meg a hegyközség. A közgyűlésen főállású hegybírónak választották Budai Lajost. Jókor jött e lehetőség, hiszen a fémipar leépülésével a szakmunkásképzőben megszűnt a munkája.

- Mindenképpen örömmel fogadtam az ajánlatot, hiszen mint említettem, a szőlőtermelés, a borászkodás mindig közel állt hozzám, s úgy gondoltam, hogy ezen a területen segíthetek majd a környékbeli gazdáknak. Persze az indulás meglehetősen zavaros volt, az érintett gazdák idegenkedtek a hegyközségi tagságtól, főleg a kötelezettségektől, a későbbi jövedéki törvény előírásaitól.

A hegyközségi vezetők minden segítőszándéka ellenére a szőlőterület egyre csökkent, mint mondja Budai Lajos, nem a törvényi kötelmek, a hegyközség léte miatt, hanem mert megöregedtek a szőlők, s azok termelői úgyszintén. A fiatalok közül pedig kevesen követik elődeik példáját.

- Való igaz, hogy kevesebb lett a szőlőterület, viszont annak minősége lényegesen javult, s ez a hegyközség létezésének is tulajdonítható. A minőségi bortermelést bizonyítják a borversenyek példás eredményei, a számos aranyérem, azok között a Champion-díjasok. Köszönhető ez a hegyközség által szervezett oktatásoknak, ami visszatérően a korszerű szőlőművelést, a növényvédelmet, a borászkodást célozza meg. A termelők nagy hasznára van a beállított növényvédelmi előrejelzés, melynek legfontosabb mentora a hegyközség elnöke volt. A műszer adatait közzétesszük, így a gazdák okszerűen védekezhetnek.

Hasznosnak tartja, hogy jelentős modernizáció következett be a szőlőfeldolgozás, a bortárolás terén. Vannak akik kisebb-nagyobb tételben palackozzák - némelyikük saját kis töltőeszközével - legjobb nedűiket, netán a közeli években épült takaros hegyi hajlékukban.

- Mindez a hegyközségünk hozadéka, aminek talán én is részesének mondhatom magamat. Nyugdíjban vagyok, a szőlőtől azonban most sem váltam meg. Gyermekeim, unokáim mellett a régi és új ültetvényem az édesgyermekem.

A város közigazgatási területén bő tíz esztendeje alakult meg a hegyközség. A közgyűlésen főállású hegybírónak választották Budai Lajost. Jókor jött e lehetőség, hiszen a fémipar leépülésével a szakmunkásképzőben megszűnt a munkája.

- Mindenképpen örömmel fogadtam az ajánlatot, hiszen mint említettem, a szőlőtermelés, a borászkodás mindig közel állt hozzám, s úgy gondoltam, hogy ezen a területen segíthetek majd a környékbeli gazdáknak. Persze az indulás meglehetősen zavaros volt, az érintett gazdák idegenkedtek a hegyközségi tagságtól, főleg a kötelezettségektől, a későbbi jövedéki törvény előírásaitól.

A hegyközségi vezetők minden segítőszándéka ellenére a szőlőterület egyre csökkent, mint mondja Budai Lajos, nem a törvényi kötelmek, a hegyközség léte miatt, hanem mert megöregedtek a szőlők, s azok termelői úgyszintén. A fiatalok közül pedig kevesen követik elődeik példáját.

- Való igaz, hogy kevesebb lett a szőlőterület, viszont annak minősége lényegesen javult, s ez a hegyközség létezésének is tulajdonítható. A minőségi bortermelést bizonyítják a borversenyek példás eredményei, a számos aranyérem, azok között a Champion-díjasok. Köszönhető ez a hegyközség által szervezett oktatásoknak, ami visszatérően a korszerű szőlőművelést, a növényvédelmet, a borászkodást célozza meg. A termelők nagy hasznára van a beállított növényvédelmi előrejelzés, melynek legfontosabb mentora a hegyközség elnöke volt. A műszer adatait közzétesszük, így a gazdák okszerűen védekezhetnek.

Hasznosnak tartja, hogy jelentős modernizáció következett be a szőlőfeldolgozás, a bortárolás terén. Vannak akik kisebb-nagyobb tételben palackozzák - némelyikük saját kis töltőeszközével - legjobb nedűiket, netán a közeli években épült takaros hegyi hajlékukban.

- Mindez a hegyközségünk hozadéka, aminek talán én is részesének mondhatom magamat. Nyugdíjban vagyok, a szőlőtől azonban most sem váltam meg. Gyermekeim, unokáim mellett a régi és új ültetvényem az édesgyermekem.

A város közigazgatási területén bő tíz esztendeje alakult meg a hegyközség. A közgyűlésen főállású hegybírónak választották Budai Lajost. Jókor jött e lehetőség, hiszen a fémipar leépülésével a szakmunkásképzőben megszűnt a munkája.

- Mindenképpen örömmel fogadtam az ajánlatot, hiszen mint említettem, a szőlőtermelés, a borászkodás mindig közel állt hozzám, s úgy gondoltam, hogy ezen a területen segíthetek majd a környékbeli gazdáknak. Persze az indulás meglehetősen zavaros volt, az érintett gazdák idegenkedtek a hegyközségi tagságtól, főleg a kötelezettségektől, a későbbi jövedéki törvény előírásaitól.

A hegyközségi vezetők minden segítőszándéka ellenére a szőlőterület egyre csökkent, mint mondja Budai Lajos, nem a törvényi kötelmek, a hegyközség léte miatt, hanem mert megöregedtek a szőlők, s azok termelői úgyszintén. A fiatalok közül pedig kevesen követik elődeik példáját.

- Való igaz, hogy kevesebb lett a szőlőterület, viszont annak minősége lényegesen javult, s ez a hegyközség létezésének is tulajdonítható. A minőségi bortermelést bizonyítják a borversenyek példás eredményei, a számos aranyérem, azok között a Champion-díjasok. Köszönhető ez a hegyközség által szervezett oktatásoknak, ami visszatérően a korszerű szőlőművelést, a növényvédelmet, a borászkodást célozza meg. A termelők nagy hasznára van a beállított növényvédelmi előrejelzés, melynek legfontosabb mentora a hegyközség elnöke volt. A műszer adatait közzétesszük, így a gazdák okszerűen védekezhetnek.

Hasznosnak tartja, hogy jelentős modernizáció következett be a szőlőfeldolgozás, a bortárolás terén. Vannak akik kisebb-nagyobb tételben palackozzák - némelyikük saját kis töltőeszközével - legjobb nedűiket, netán a közeli években épült takaros hegyi hajlékukban.

- Mindez a hegyközségünk hozadéka, aminek talán én is részesének mondhatom magamat. Nyugdíjban vagyok, a szőlőtől azonban most sem váltam meg. Gyermekeim, unokáim mellett a régi és új ültetvényem az édesgyermekem.

- Mindenképpen örömmel fogadtam az ajánlatot, hiszen mint említettem, a szőlőtermelés, a borászkodás mindig közel állt hozzám, s úgy gondoltam, hogy ezen a területen segíthetek majd a környékbeli gazdáknak. Persze az indulás meglehetősen zavaros volt, az érintett gazdák idegenkedtek a hegyközségi tagságtól, főleg a kötelezettségektől, a későbbi jövedéki törvény előírásaitól.

A hegyközségi vezetők minden segítőszándéka ellenére a szőlőterület egyre csökkent, mint mondja Budai Lajos, nem a törvényi kötelmek, a hegyközség léte miatt, hanem mert megöregedtek a szőlők, s azok termelői úgyszintén. A fiatalok közül pedig kevesen követik elődeik példáját.

- Való igaz, hogy kevesebb lett a szőlőterület, viszont annak minősége lényegesen javult, s ez a hegyközség létezésének is tulajdonítható. A minőségi bortermelést bizonyítják a borversenyek példás eredményei, a számos aranyérem, azok között a Champion-díjasok. Köszönhető ez a hegyközség által szervezett oktatásoknak, ami visszatérően a korszerű szőlőművelést, a növényvédelmet, a borászkodást célozza meg. A termelők nagy hasznára van a beállított növényvédelmi előrejelzés, melynek legfontosabb mentora a hegyközség elnöke volt. A műszer adatait közzétesszük, így a gazdák okszerűen védekezhetnek.

Hasznosnak tartja, hogy jelentős modernizáció következett be a szőlőfeldolgozás, a bortárolás terén. Vannak akik kisebb-nagyobb tételben palackozzák - némelyikük saját kis töltőeszközével - legjobb nedűiket, netán a közeli években épült takaros hegyi hajlékukban.

- Mindez a hegyközségünk hozadéka, aminek talán én is részesének mondhatom magamat. Nyugdíjban vagyok, a szőlőtől azonban most sem váltam meg. Gyermekeim, unokáim mellett a régi és új ültetvényem az édesgyermekem.

- Mindenképpen örömmel fogadtam az ajánlatot, hiszen mint említettem, a szőlőtermelés, a borászkodás mindig közel állt hozzám, s úgy gondoltam, hogy ezen a területen segíthetek majd a környékbeli gazdáknak. Persze az indulás meglehetősen zavaros volt, az érintett gazdák idegenkedtek a hegyközségi tagságtól, főleg a kötelezettségektől, a későbbi jövedéki törvény előírásaitól.

A hegyközségi vezetők minden segítőszándéka ellenére a szőlőterület egyre csökkent, mint mondja Budai Lajos, nem a törvényi kötelmek, a hegyközség léte miatt, hanem mert megöregedtek a szőlők, s azok termelői úgyszintén. A fiatalok közül pedig kevesen követik elődeik példáját.

- Való igaz, hogy kevesebb lett a szőlőterület, viszont annak minősége lényegesen javult, s ez a hegyközség létezésének is tulajdonítható. A minőségi bortermelést bizonyítják a borversenyek példás eredményei, a számos aranyérem, azok között a Champion-díjasok. Köszönhető ez a hegyközség által szervezett oktatásoknak, ami visszatérően a korszerű szőlőművelést, a növényvédelmet, a borászkodást célozza meg. A termelők nagy hasznára van a beállított növényvédelmi előrejelzés, melynek legfontosabb mentora a hegyközség elnöke volt. A műszer adatait közzétesszük, így a gazdák okszerűen védekezhetnek.

Hasznosnak tartja, hogy jelentős modernizáció következett be a szőlőfeldolgozás, a bortárolás terén. Vannak akik kisebb-nagyobb tételben palackozzák - némelyikük saját kis töltőeszközével - legjobb nedűiket, netán a közeli években épült takaros hegyi hajlékukban.

- Mindez a hegyközségünk hozadéka, aminek talán én is részesének mondhatom magamat. Nyugdíjban vagyok, a szőlőtől azonban most sem váltam meg. Gyermekeim, unokáim mellett a régi és új ültetvényem az édesgyermekem.

A hegyközségi vezetők minden segítőszándéka ellenére a szőlőterület egyre csökkent, mint mondja Budai Lajos, nem a törvényi kötelmek, a hegyközség léte miatt, hanem mert megöregedtek a szőlők, s azok termelői úgyszintén. A fiatalok közül pedig kevesen követik elődeik példáját.

- Való igaz, hogy kevesebb lett a szőlőterület, viszont annak minősége lényegesen javult, s ez a hegyközség létezésének is tulajdonítható. A minőségi bortermelést bizonyítják a borversenyek példás eredményei, a számos aranyérem, azok között a Champion-díjasok. Köszönhető ez a hegyközség által szervezett oktatásoknak, ami visszatérően a korszerű szőlőművelést, a növényvédelmet, a borászkodást célozza meg. A termelők nagy hasznára van a beállított növényvédelmi előrejelzés, melynek legfontosabb mentora a hegyközség elnöke volt. A műszer adatait közzétesszük, így a gazdák okszerűen védekezhetnek.

Hasznosnak tartja, hogy jelentős modernizáció következett be a szőlőfeldolgozás, a bortárolás terén. Vannak akik kisebb-nagyobb tételben palackozzák - némelyikük saját kis töltőeszközével - legjobb nedűiket, netán a közeli években épült takaros hegyi hajlékukban.

- Mindez a hegyközségünk hozadéka, aminek talán én is részesének mondhatom magamat. Nyugdíjban vagyok, a szőlőtől azonban most sem váltam meg. Gyermekeim, unokáim mellett a régi és új ültetvényem az édesgyermekem.

A hegyközségi vezetők minden segítőszándéka ellenére a szőlőterület egyre csökkent, mint mondja Budai Lajos, nem a törvényi kötelmek, a hegyközség léte miatt, hanem mert megöregedtek a szőlők, s azok termelői úgyszintén. A fiatalok közül pedig kevesen követik elődeik példáját.

- Való igaz, hogy kevesebb lett a szőlőterület, viszont annak minősége lényegesen javult, s ez a hegyközség létezésének is tulajdonítható. A minőségi bortermelést bizonyítják a borversenyek példás eredményei, a számos aranyérem, azok között a Champion-díjasok. Köszönhető ez a hegyközség által szervezett oktatásoknak, ami visszatérően a korszerű szőlőművelést, a növényvédelmet, a borászkodást célozza meg. A termelők nagy hasznára van a beállított növényvédelmi előrejelzés, melynek legfontosabb mentora a hegyközség elnöke volt. A műszer adatait közzétesszük, így a gazdák okszerűen védekezhetnek.

Hasznosnak tartja, hogy jelentős modernizáció következett be a szőlőfeldolgozás, a bortárolás terén. Vannak akik kisebb-nagyobb tételben palackozzák - némelyikük saját kis töltőeszközével - legjobb nedűiket, netán a közeli években épült takaros hegyi hajlékukban.

- Mindez a hegyközségünk hozadéka, aminek talán én is részesének mondhatom magamat. Nyugdíjban vagyok, a szőlőtől azonban most sem váltam meg. Gyermekeim, unokáim mellett a régi és új ültetvényem az édesgyermekem.

- Való igaz, hogy kevesebb lett a szőlőterület, viszont annak minősége lényegesen javult, s ez a hegyközség létezésének is tulajdonítható. A minőségi bortermelést bizonyítják a borversenyek példás eredményei, a számos aranyérem, azok között a Champion-díjasok. Köszönhető ez a hegyközség által szervezett oktatásoknak, ami visszatérően a korszerű szőlőművelést, a növényvédelmet, a borászkodást célozza meg. A termelők nagy hasznára van a beállított növényvédelmi előrejelzés, melynek legfontosabb mentora a hegyközség elnöke volt. A műszer adatait közzétesszük, így a gazdák okszerűen védekezhetnek.

Hasznosnak tartja, hogy jelentős modernizáció következett be a szőlőfeldolgozás, a bortárolás terén. Vannak akik kisebb-nagyobb tételben palackozzák - némelyikük saját kis töltőeszközével - legjobb nedűiket, netán a közeli években épült takaros hegyi hajlékukban.

- Mindez a hegyközségünk hozadéka, aminek talán én is részesének mondhatom magamat. Nyugdíjban vagyok, a szőlőtől azonban most sem váltam meg. Gyermekeim, unokáim mellett a régi és új ültetvényem az édesgyermekem.

- Való igaz, hogy kevesebb lett a szőlőterület, viszont annak minősége lényegesen javult, s ez a hegyközség létezésének is tulajdonítható. A minőségi bortermelést bizonyítják a borversenyek példás eredményei, a számos aranyérem, azok között a Champion-díjasok. Köszönhető ez a hegyközség által szervezett oktatásoknak, ami visszatérően a korszerű szőlőművelést, a növényvédelmet, a borászkodást célozza meg. A termelők nagy hasznára van a beállított növényvédelmi előrejelzés, melynek legfontosabb mentora a hegyközség elnöke volt. A műszer adatait közzétesszük, így a gazdák okszerűen védekezhetnek.

Hasznosnak tartja, hogy jelentős modernizáció következett be a szőlőfeldolgozás, a bortárolás terén. Vannak akik kisebb-nagyobb tételben palackozzák - némelyikük saját kis töltőeszközével - legjobb nedűiket, netán a közeli években épült takaros hegyi hajlékukban.

- Mindez a hegyközségünk hozadéka, aminek talán én is részesének mondhatom magamat. Nyugdíjban vagyok, a szőlőtől azonban most sem váltam meg. Gyermekeim, unokáim mellett a régi és új ültetvényem az édesgyermekem.

Hasznosnak tartja, hogy jelentős modernizáció következett be a szőlőfeldolgozás, a bortárolás terén. Vannak akik kisebb-nagyobb tételben palackozzák - némelyikük saját kis töltőeszközével - legjobb nedűiket, netán a közeli években épült takaros hegyi hajlékukban.

- Mindez a hegyközségünk hozadéka, aminek talán én is részesének mondhatom magamat. Nyugdíjban vagyok, a szőlőtől azonban most sem váltam meg. Gyermekeim, unokáim mellett a régi és új ültetvényem az édesgyermekem.

Hasznosnak tartja, hogy jelentős modernizáció következett be a szőlőfeldolgozás, a bortárolás terén. Vannak akik kisebb-nagyobb tételben palackozzák - némelyikük saját kis töltőeszközével - legjobb nedűiket, netán a közeli években épült takaros hegyi hajlékukban.

- Mindez a hegyközségünk hozadéka, aminek talán én is részesének mondhatom magamat. Nyugdíjban vagyok, a szőlőtől azonban most sem váltam meg. Gyermekeim, unokáim mellett a régi és új ültetvényem az édesgyermekem.

- Mindez a hegyközségünk hozadéka, aminek talán én is részesének mondhatom magamat. Nyugdíjban vagyok, a szőlőtől azonban most sem váltam meg. Gyermekeim, unokáim mellett a régi és új ültetvényem az édesgyermekem.

- Mindez a hegyközségünk hozadéka, aminek talán én is részesének mondhatom magamat. Nyugdíjban vagyok, a szőlőtől azonban most sem váltam meg. Gyermekeim, unokáim mellett a régi és új ültetvényem az édesgyermekem.

Ezek is érdekelhetik