Varázslat a szabótárban – A női jelmezkészítés titkairól az egerszegi színházban

-Bizony, néha még számunkra is varázslatos, hogyan készül el egy-egy ruha, mert először azt sem tudjuk miként kezdjünk hozzá a konkrét megvalósításához. Mi volt a legnehezebb? Évekkel ezelőtt egy Shakespeare darab jelmezeit varrtuk, amiben két hurkákból álló női ruha volt, s ezek pehelypaplan szerű anyagból készültek. Még majdnem sírtam is, amikor varrtam őket, olyan nehéz volt velük a munka. Nem lehetett gépet használni, mert nem tudtuk alátenni az anyagot. Ettől függetlenül, azért azt szeretjük, amikor vissza kell menni a régi korokba, a csodálatos nagy ruhákhoz, mert azok kiszabásához, megvarrásához kell igazán beleadni minden tudásunkat – mondja Kovács Katalin a női szabótár vezetője, aki Lakatos Jánosné Mártival készíti a női szereplők ruháit.

-Jött a válság, fel kellett adnom a méretes szabóságot, s akkor kerültem a színházba Katihoz. Az a legszebb az itteni munkában, hogy a jelmeztervezők lerajzolják, vagy az internetről levett képekkel illusztrálják, hogy milyen legyen a ruha, s a konkrét megvalósítást már nekünk kell kitalálnunk, szabásmintát nem kapunk, azt mi rajzoljuk meg.

Az egyes daraboknál a munka a terv elfogadásával kezdődik. Ekkor jóváhagyják a jelmeztervező elképzeléseit, aki a varrónőkkel részleteiben is megbeszéli, milyen megoldásokra gondolt, majd a tervező elmegy kiválasztani az anyagokat a boltokban, s kezdődhet a megvalósítás.

-Sokszor kutakodunk mi is az interneten, hogy milyen részletekből állt össze mondjuk egy középkori ruha, szabásmintákat is próbálunk ott keresni, s előfordul, hogy találunk is kicsi méretűket, amiből aztán nekünk kell elkészíteni az adott színésznőre passzoló szabásmintát – mondja Katalin, s a szabászasztalra kirakja a Mikszáth Kálmán Szent Péter esernyője nő ruháinak terveit. Szép színes rajzok ezek női alakokról, pontosan megfestett ruhákkal, s a képek sarkába a tervező, Molnár Gabriella apró ruhamintákat is tűzött.

-Kevés ma már az ilyen precízen előkészített látványterv. A legtöbb esetben fényképeken próbálják megmutatni a tervezők, hogy milyen ruhákra gondolnak. De Molnár Gabriella terveinél is végig kellett gondolni, hogy miként öltöztek a polgári családokban a hölgyek az 1900-as évek környékén? Milyen volt például az alsószoknya, mert ebben az esetben is az alsószoknyára úgynevezett turnür került, ami megemeli a hölgy fara fölött a ruhát – világosít fel egy ma már elfelejtett ruhadarabról Márti, Katalin pedig közben felrakja a próbababára Bélyi Veronika regényhősnő ruháját, amit a szerepet eljátszó Kátai Kinga művésznő alakjára varrtak meg, majd megmutatnak további három gyönyörű ruhát a 2015-ben játszott Csókos asszony című darabból.

-Amikor a ruha elkészül, még nem végleges a jelmez, mert ezt követően látja a rendező, s előfordul, hogy nem teszik neki a megvarrt ruha. Ilyenkor egyeztetnek a jelmeztervezővel, majd, ha szükséges elvégezzük a módosításokat, de az is megtörtént már, hogy teljesen új ruhát kellett készteni. A varrási próbák alatt meghallgatjuk a színésznők észrevételeit, mert azt kell elérnünk, hogy a művésznők jól érezzék magukat a jelmezükben, ne feszélyezze őket a ruha, könnyen mozogjanak benne – mondja Katalin.

-Mi azt szeretnénk, ha mindig gyönyörű nagy ruhákat készíthetnénk, abroncsos szoknyákat, meg hasonlókat, amilyeneket az operettekben öltnek magukra a hölgyek, de ettől függetlenül minden ruha megvarrása kihívás. Az idén különösen szép ruhákat varrtunk például az Evita musicalbe – mondja Márti, s a Jászai-díjas Kemenesi Tünde tervrajzait is kirakják a szabászasztalra, illetve megmutatnak egy elegáns kosztümöt, amit Debrei Zsuzsa művésznő viselt a darabban. Az Eva Peron jelmezei két méretben készültek, hiszen Debrei Zsuzsa Foki Veronikával felváltva játszotta az Evita női főszerepét. Természetesen a varrónők is minden premiert izgatottan néznek végig. Kíváncsiak rá, hogy miként mutatnak a ruháik a színpadon, a nagy térben, hiszen addig csak a szűk szabóműhelyben látták ezeket. Azt is figyelik, miként hordják őket a színpadon a szereplők, hogyan reagálnak egy-egy szép ruha megjelenésére a nézők. Sikerült-e szépen feladni a színfalak mögött a gyors átöltözéskor a másik ruhát. Legyenek bármilyen bonyolultak is a szoknyák, úgy kell elkészíteni azokat, hogy a lehető legkönnyebben le lehessen vetni, illetve felvenni a függöny mögött. Tudják, az ő munkájuk is benne van a sikerben, a néző tapsa a ruháiknak is szól…

-Most már a következő évadra készülünk. Májusban meg kell varrnunk az ősszel bemutatásra kerülő Bérgyilkos a barátom darab jelmezeit. Ezek mai utcai viseletek lesznek, de azért lesz velük munka bőven. Hogy a többi darabnak jövőre milyenek lesznek a jelmezei, még nem tudjuk. A Szabó Magda Abigélje a második világháború alatt játszódik, s lesz egy Shakespeare darab is A windsori víg nők. Izgatottan várjuk milyen elképzelésekkel lepnek meg bennünk a jelmeztervezőik – bocsájtja előre Kovács Katalin.