Tízezer embert lehetne megmenteni

Az elmúlt évben 1500 személyt megszólító, reprezentatív jellegű kérdőíves felmérés egyik kérdése a jelenlegi sebességhatárok ismeretére vonatkozott. A mennyi ma a legnagyobb megengedett sebesség Magyarországon a személygépkocsiknak kérdésre adott válaszok alapján megállapítható, hogy a megkérdezettek jelentős része még a hatályos sebességértékekkel sem volt tisztában.

Legnagyobb arányban, azaz 77 százalékban a lakott területen belüli (50 km/h), valamint az autópályára (130 km/h) érvényes sebességértékeket ismerték, bár utóbbi szintje már csak 55 százalékot ért el.

Megdöbbentő ugyanakkor, hogy a lakott területen kívüli egyéb útra vonatkozó sebességhatárral (90 km/h) a megkérdezettek 59 százaléka, az autóútra vonatkozó értékekkel (110 km/h) pedig a 76 százaléka nem volt tisztában. (Ez még akkor is jelentős, amennyiben figyelembe vesszük azt, hogy a megkérdezettek 38 százaléka nem rendelkezett B kategóriájú vezetési engedéllyel.)

A tévesen válaszolók többsége alacsonyabb sebességértékeket mondott a jelenleg hatályosnál (lakott területen belül 40 km/h, autóúton 120 km/h), ugyanakkor a valósnál magasabb sebességhatárokat az érintettek 12-15 százaléka határozott meg. A közlekedésbiztonság szempontjából természetesen az utóbbiak jelentik a nagyobb veszélyt.

Az alacsonyabb sebességhatárokra vonatkozó válaszokra részben magyarázatot adhat az, hogy az idősebb gépjárművezetők a vezetői engedélyük megszerzése idején még a maitól eltérő sebességértékeket tanultak meg (pl. lakott területen kívüli egyéb úton 80 km/h, autópályán pedig 120 km/h), és nem követték a KRESZ időközben bekövetkezett módosításait.

Az átlagnál nagyobb arányban adtak helyes választ a férfiak, a diplomások és a vezetői engedéllyel rendelkezők, míg alacsonyabb arány volt jellemző a nők, a legfeljebb 8 általános végzettségűek, valamint a jogosítvány nélküliek válaszaira.

Az elmúlt évben 1500 személyt megszólító, reprezentatív jellegű kérdőíves felmérés egyik kérdése a jelenlegi sebességhatárok ismeretére vonatkozott. A mennyi ma a legnagyobb megengedett sebesség Magyarországon a személygépkocsiknak kérdésre adott válaszok alapján megállapítható, hogy a megkérdezettek jelentős része még a hatályos sebességértékekkel sem volt tisztában.

Legnagyobb arányban, azaz 77 százalékban a lakott területen belüli (50 km/h), valamint az autópályára (130 km/h) érvényes sebességértékeket ismerték, bár utóbbi szintje már csak 55 százalékot ért el.

Megdöbbentő ugyanakkor, hogy a lakott területen kívüli egyéb útra vonatkozó sebességhatárral (90 km/h) a megkérdezettek 59 százaléka, az autóútra vonatkozó értékekkel (110 km/h) pedig a 76 százaléka nem volt tisztában. (Ez még akkor is jelentős, amennyiben figyelembe vesszük azt, hogy a megkérdezettek 38 százaléka nem rendelkezett B kategóriájú vezetési engedéllyel.)

A tévesen válaszolók többsége alacsonyabb sebességértékeket mondott a jelenleg hatályosnál (lakott területen belül 40 km/h, autóúton 120 km/h), ugyanakkor a valósnál magasabb sebességhatárokat az érintettek 12-15 százaléka határozott meg. A közlekedésbiztonság szempontjából természetesen az utóbbiak jelentik a nagyobb veszélyt.

Az alacsonyabb sebességhatárokra vonatkozó válaszokra részben magyarázatot adhat az, hogy az idősebb gépjárművezetők a vezetői engedélyük megszerzése idején még a maitól eltérő sebességértékeket tanultak meg (pl. lakott területen kívüli egyéb úton 80 km/h, autópályán pedig 120 km/h), és nem követték a KRESZ időközben bekövetkezett módosításait.

Az átlagnál nagyobb arányban adtak helyes választ a férfiak, a diplomások és a vezetői engedéllyel rendelkezők, míg alacsonyabb arány volt jellemző a nők, a legfeljebb 8 általános végzettségűek, valamint a jogosítvány nélküliek válaszaira.

Az elmúlt évben 1500 személyt megszólító, reprezentatív jellegű kérdőíves felmérés egyik kérdése a jelenlegi sebességhatárok ismeretére vonatkozott. A mennyi ma a legnagyobb megengedett sebesség Magyarországon a személygépkocsiknak kérdésre adott válaszok alapján megállapítható, hogy a megkérdezettek jelentős része még a hatályos sebességértékekkel sem volt tisztában.

Legnagyobb arányban, azaz 77 százalékban a lakott területen belüli (50 km/h), valamint az autópályára (130 km/h) érvényes sebességértékeket ismerték, bár utóbbi szintje már csak 55 százalékot ért el.

Megdöbbentő ugyanakkor, hogy a lakott területen kívüli egyéb útra vonatkozó sebességhatárral (90 km/h) a megkérdezettek 59 százaléka, az autóútra vonatkozó értékekkel (110 km/h) pedig a 76 százaléka nem volt tisztában. (Ez még akkor is jelentős, amennyiben figyelembe vesszük azt, hogy a megkérdezettek 38 százaléka nem rendelkezett B kategóriájú vezetési engedéllyel.)

A tévesen válaszolók többsége alacsonyabb sebességértékeket mondott a jelenleg hatályosnál (lakott területen belül 40 km/h, autóúton 120 km/h), ugyanakkor a valósnál magasabb sebességhatárokat az érintettek 12-15 százaléka határozott meg. A közlekedésbiztonság szempontjából természetesen az utóbbiak jelentik a nagyobb veszélyt.

Az alacsonyabb sebességhatárokra vonatkozó válaszokra részben magyarázatot adhat az, hogy az idősebb gépjárművezetők a vezetői engedélyük megszerzése idején még a maitól eltérő sebességértékeket tanultak meg (pl. lakott területen kívüli egyéb úton 80 km/h, autópályán pedig 120 km/h), és nem követték a KRESZ időközben bekövetkezett módosításait.

Az átlagnál nagyobb arányban adtak helyes választ a férfiak, a diplomások és a vezetői engedéllyel rendelkezők, míg alacsonyabb arány volt jellemző a nők, a legfeljebb 8 általános végzettségűek, valamint a jogosítvány nélküliek válaszaira.

Legnagyobb arányban, azaz 77 százalékban a lakott területen belüli (50 km/h), valamint az autópályára (130 km/h) érvényes sebességértékeket ismerték, bár utóbbi szintje már csak 55 százalékot ért el.

Megdöbbentő ugyanakkor, hogy a lakott területen kívüli egyéb útra vonatkozó sebességhatárral (90 km/h) a megkérdezettek 59 százaléka, az autóútra vonatkozó értékekkel (110 km/h) pedig a 76 százaléka nem volt tisztában. (Ez még akkor is jelentős, amennyiben figyelembe vesszük azt, hogy a megkérdezettek 38 százaléka nem rendelkezett B kategóriájú vezetési engedéllyel.)

A tévesen válaszolók többsége alacsonyabb sebességértékeket mondott a jelenleg hatályosnál (lakott területen belül 40 km/h, autóúton 120 km/h), ugyanakkor a valósnál magasabb sebességhatárokat az érintettek 12-15 százaléka határozott meg. A közlekedésbiztonság szempontjából természetesen az utóbbiak jelentik a nagyobb veszélyt.

Az alacsonyabb sebességhatárokra vonatkozó válaszokra részben magyarázatot adhat az, hogy az idősebb gépjárművezetők a vezetői engedélyük megszerzése idején még a maitól eltérő sebességértékeket tanultak meg (pl. lakott területen kívüli egyéb úton 80 km/h, autópályán pedig 120 km/h), és nem követték a KRESZ időközben bekövetkezett módosításait.

Az átlagnál nagyobb arányban adtak helyes választ a férfiak, a diplomások és a vezetői engedéllyel rendelkezők, míg alacsonyabb arány volt jellemző a nők, a legfeljebb 8 általános végzettségűek, valamint a jogosítvány nélküliek válaszaira.

Legnagyobb arányban, azaz 77 százalékban a lakott területen belüli (50 km/h), valamint az autópályára (130 km/h) érvényes sebességértékeket ismerték, bár utóbbi szintje már csak 55 százalékot ért el.

Megdöbbentő ugyanakkor, hogy a lakott területen kívüli egyéb útra vonatkozó sebességhatárral (90 km/h) a megkérdezettek 59 százaléka, az autóútra vonatkozó értékekkel (110 km/h) pedig a 76 százaléka nem volt tisztában. (Ez még akkor is jelentős, amennyiben figyelembe vesszük azt, hogy a megkérdezettek 38 százaléka nem rendelkezett B kategóriájú vezetési engedéllyel.)

A tévesen válaszolók többsége alacsonyabb sebességértékeket mondott a jelenleg hatályosnál (lakott területen belül 40 km/h, autóúton 120 km/h), ugyanakkor a valósnál magasabb sebességhatárokat az érintettek 12-15 százaléka határozott meg. A közlekedésbiztonság szempontjából természetesen az utóbbiak jelentik a nagyobb veszélyt.

Az alacsonyabb sebességhatárokra vonatkozó válaszokra részben magyarázatot adhat az, hogy az idősebb gépjárművezetők a vezetői engedélyük megszerzése idején még a maitól eltérő sebességértékeket tanultak meg (pl. lakott területen kívüli egyéb úton 80 km/h, autópályán pedig 120 km/h), és nem követték a KRESZ időközben bekövetkezett módosításait.

Az átlagnál nagyobb arányban adtak helyes választ a férfiak, a diplomások és a vezetői engedéllyel rendelkezők, míg alacsonyabb arány volt jellemző a nők, a legfeljebb 8 általános végzettségűek, valamint a jogosítvány nélküliek válaszaira.

Megdöbbentő ugyanakkor, hogy a lakott területen kívüli egyéb útra vonatkozó sebességhatárral (90 km/h) a megkérdezettek 59 százaléka, az autóútra vonatkozó értékekkel (110 km/h) pedig a 76 százaléka nem volt tisztában. (Ez még akkor is jelentős, amennyiben figyelembe vesszük azt, hogy a megkérdezettek 38 százaléka nem rendelkezett B kategóriájú vezetési engedéllyel.)

A tévesen válaszolók többsége alacsonyabb sebességértékeket mondott a jelenleg hatályosnál (lakott területen belül 40 km/h, autóúton 120 km/h), ugyanakkor a valósnál magasabb sebességhatárokat az érintettek 12-15 százaléka határozott meg. A közlekedésbiztonság szempontjából természetesen az utóbbiak jelentik a nagyobb veszélyt.

Az alacsonyabb sebességhatárokra vonatkozó válaszokra részben magyarázatot adhat az, hogy az idősebb gépjárművezetők a vezetői engedélyük megszerzése idején még a maitól eltérő sebességértékeket tanultak meg (pl. lakott területen kívüli egyéb úton 80 km/h, autópályán pedig 120 km/h), és nem követték a KRESZ időközben bekövetkezett módosításait.

Az átlagnál nagyobb arányban adtak helyes választ a férfiak, a diplomások és a vezetői engedéllyel rendelkezők, míg alacsonyabb arány volt jellemző a nők, a legfeljebb 8 általános végzettségűek, valamint a jogosítvány nélküliek válaszaira.

Megdöbbentő ugyanakkor, hogy a lakott területen kívüli egyéb útra vonatkozó sebességhatárral (90 km/h) a megkérdezettek 59 százaléka, az autóútra vonatkozó értékekkel (110 km/h) pedig a 76 százaléka nem volt tisztában. (Ez még akkor is jelentős, amennyiben figyelembe vesszük azt, hogy a megkérdezettek 38 százaléka nem rendelkezett B kategóriájú vezetési engedéllyel.)

A tévesen válaszolók többsége alacsonyabb sebességértékeket mondott a jelenleg hatályosnál (lakott területen belül 40 km/h, autóúton 120 km/h), ugyanakkor a valósnál magasabb sebességhatárokat az érintettek 12-15 százaléka határozott meg. A közlekedésbiztonság szempontjából természetesen az utóbbiak jelentik a nagyobb veszélyt.

Az alacsonyabb sebességhatárokra vonatkozó válaszokra részben magyarázatot adhat az, hogy az idősebb gépjárművezetők a vezetői engedélyük megszerzése idején még a maitól eltérő sebességértékeket tanultak meg (pl. lakott területen kívüli egyéb úton 80 km/h, autópályán pedig 120 km/h), és nem követték a KRESZ időközben bekövetkezett módosításait.

Az átlagnál nagyobb arányban adtak helyes választ a férfiak, a diplomások és a vezetői engedéllyel rendelkezők, míg alacsonyabb arány volt jellemző a nők, a legfeljebb 8 általános végzettségűek, valamint a jogosítvány nélküliek válaszaira.

A tévesen válaszolók többsége alacsonyabb sebességértékeket mondott a jelenleg hatályosnál (lakott területen belül 40 km/h, autóúton 120 km/h), ugyanakkor a valósnál magasabb sebességhatárokat az érintettek 12-15 százaléka határozott meg. A közlekedésbiztonság szempontjából természetesen az utóbbiak jelentik a nagyobb veszélyt.

Az alacsonyabb sebességhatárokra vonatkozó válaszokra részben magyarázatot adhat az, hogy az idősebb gépjárművezetők a vezetői engedélyük megszerzése idején még a maitól eltérő sebességértékeket tanultak meg (pl. lakott területen kívüli egyéb úton 80 km/h, autópályán pedig 120 km/h), és nem követték a KRESZ időközben bekövetkezett módosításait.

Az átlagnál nagyobb arányban adtak helyes választ a férfiak, a diplomások és a vezetői engedéllyel rendelkezők, míg alacsonyabb arány volt jellemző a nők, a legfeljebb 8 általános végzettségűek, valamint a jogosítvány nélküliek válaszaira.

A tévesen válaszolók többsége alacsonyabb sebességértékeket mondott a jelenleg hatályosnál (lakott területen belül 40 km/h, autóúton 120 km/h), ugyanakkor a valósnál magasabb sebességhatárokat az érintettek 12-15 százaléka határozott meg. A közlekedésbiztonság szempontjából természetesen az utóbbiak jelentik a nagyobb veszélyt.

Az alacsonyabb sebességhatárokra vonatkozó válaszokra részben magyarázatot adhat az, hogy az idősebb gépjárművezetők a vezetői engedélyük megszerzése idején még a maitól eltérő sebességértékeket tanultak meg (pl. lakott területen kívüli egyéb úton 80 km/h, autópályán pedig 120 km/h), és nem követték a KRESZ időközben bekövetkezett módosításait.

Az átlagnál nagyobb arányban adtak helyes választ a férfiak, a diplomások és a vezetői engedéllyel rendelkezők, míg alacsonyabb arány volt jellemző a nők, a legfeljebb 8 általános végzettségűek, valamint a jogosítvány nélküliek válaszaira.

Az alacsonyabb sebességhatárokra vonatkozó válaszokra részben magyarázatot adhat az, hogy az idősebb gépjárművezetők a vezetői engedélyük megszerzése idején még a maitól eltérő sebességértékeket tanultak meg (pl. lakott területen kívüli egyéb úton 80 km/h, autópályán pedig 120 km/h), és nem követték a KRESZ időközben bekövetkezett módosításait.

Az átlagnál nagyobb arányban adtak helyes választ a férfiak, a diplomások és a vezetői engedéllyel rendelkezők, míg alacsonyabb arány volt jellemző a nők, a legfeljebb 8 általános végzettségűek, valamint a jogosítvány nélküliek válaszaira.

Az alacsonyabb sebességhatárokra vonatkozó válaszokra részben magyarázatot adhat az, hogy az idősebb gépjárművezetők a vezetői engedélyük megszerzése idején még a maitól eltérő sebességértékeket tanultak meg (pl. lakott területen kívüli egyéb úton 80 km/h, autópályán pedig 120 km/h), és nem követték a KRESZ időközben bekövetkezett módosításait.

Az átlagnál nagyobb arányban adtak helyes választ a férfiak, a diplomások és a vezetői engedéllyel rendelkezők, míg alacsonyabb arány volt jellemző a nők, a legfeljebb 8 általános végzettségűek, valamint a jogosítvány nélküliek válaszaira.

Az átlagnál nagyobb arányban adtak helyes választ a férfiak, a diplomások és a vezetői engedéllyel rendelkezők, míg alacsonyabb arány volt jellemző a nők, a legfeljebb 8 általános végzettségűek, valamint a jogosítvány nélküliek válaszaira.

Az átlagnál nagyobb arányban adtak helyes választ a férfiak, a diplomások és a vezetői engedéllyel rendelkezők, míg alacsonyabb arány volt jellemző a nők, a legfeljebb 8 általános végzettségűek, valamint a jogosítvány nélküliek válaszaira.