Szovjet kerozintól magyar szemétig

1998. május 14.: A hirtelen nyári hőség halpusztulást okozott a Kis-Balatonban és a nagykanizsak Csónakázó-tavon is. Előbbi esetben 50-60 mázsa tetemet kellett kiemelni a vízből, ám ez meg sem közelítete az egy évvel korábbi, 900 mázsás mennyiséget.

2000. szeptember 13., 2002. február 27.: Mindkét alkalommal a tőzeg égett a Kis-Balatonon, s az ok mindkétszer emberi felelőtlenség. 2000-ben a persze ismeretlen tettes tűzzel kaszált a birtokán, a vastag tőzeg átforrósodott, és a láng később újjáéledt. Utóbbi esetben valakik azért égették az aljnövényzetet, hogy szarvasok elhullajtott agancsait könnyebben megtalálják benne, s ezzel több város tűzoltójának adtak napokra munkát. A természetben esett kár eszmei, az oltásra mindkét alkalommal több millió forintot költöttek.

2004. április 7.: Olvasóink halpusztulás hírét hozták a Zaláról. Több vödör tetem került elő, s horgászok 25-30 tagú csapatokban kódorgó, bódult halakról is beszámoltak. Az illetékesek nem találtak okot a beavatkozásra.

2004. szeptember 4.: A megyeszékhelyi Goldsun hűtőház emlékezetes tüze természetesen éreztette hatását a vizekben is. A szakemberek elmondták: a vízbázis jól bírta az oltás miatt megemelkedett igényt, illetve élővízbe nem jutott ki aggályos mennyiségű szennyezés. A koszos oltóvízzel a szennyvíztisztító telep baktériumai küzdöttek meg, s bár a nagy munkában zömük elpusztult, a Zalába döntően olyan víz került, amelyben a szennyezés nem haladta meg a környezetvédelmi határértéket.

2008. március 1.: Zalaapáti és Esztergályhorváti közelében jártunk, ahonnan olvasói jelzés érkezett: helyenként 20 centiméter vastag, fehér hab jelent meg a folyón. Különösen ijesztő volt a dolog a Kis-Balaton közelsége miatt. Kiderült: természetes folyamatról van szó, a tőzegből kimosódó, huminsav nevű anyag az okozó, s az élővilág nincs veszélyben.

2008. március 17.: Máig le nem zárult huzavona kezdődött a fenékpusztai Balaton-parton, ahol horgászok csak stéget kezdtek építeni, a szomszédban működő madárkórház munkatársai viszont természetkárosításként, engedély nélküli mederkotrásként értékelték, ami történt. Az ügyben azóta több, időnként egymással összhangban nem lévő bírósági és hatósági döntés is született, a lényeg, hogy a munkák a parton nem folytatódhattak.

2008. május 20.: Közel harminc különböző szennyező anyagot mutattak ki vizsgálatok a talajvízben, s ezek a piszkok egyaránt a régi egerszegi szeméttelepről mosódtak ki. A környezetvédelmi hatóság kármentesítésre kötelezte a város önkormányzatát, mely munkát várhatóan 600 millió forintból lehet majd elvégezni.



Cikkeink a témában itt!