Különleges képződmény

A hévízi Európa legnagyobb meleg vizű tava és a világon is második 4,4 hektáros területével. A természetvédelmi terület kezelési terve írja: a vizét a forrásbarlang forrásai folyamatosan táplálják. A tölcsér alakú tó 38,5 méteres alapján nyíló barlang a Dunántúli-középhegység nagy felszín alatti áramlási rendszerének hegységperemi feltörési helye. A források a Keszthelyi-hegység nyugati szélén egy észak-déli csapásirányú szerkezeti vonal mentén felső-pannóniai homokkőből törnek fel. Az egytermes barlangban meleg és hideg források vize keveredik. A termet iszapréteg osztja ketté. Itt ered a termálvíz: a keleti oldalon 26,3 Celsius-fokos, míg a nyugati oldalon 41 fokos víz tör fel. A tó vízkészlete néhány naponta megújul. A víz északon az Ó-Berek-csatornába, délen a Hévízi-lefolyóba ömlik, és a Zalába, a Balatonba jut.

A tavat tápláló forrás a tó vizét állandóan mozgásban tartja, a mélyből feltörő víz lassú körforgással gyűrűzik a partok felé. Emellett a víz és a levegő hőmérsékletkülönbsége miatt a tó felszíne kissé lehűl, és így nagyobb fajsúlyánál fogva ismét lefelé áramlik a víz, közben a tó víztömege hengeres mozgással lassan jobbra forog. A Hévízi-tó különleges, mert ellentétben a világ többi meleg vizes tavával, melyek általában vulkánikus eredetű helyeken, agyag- vagy sziklatalajban vannak, tőzegmedrű forrástó.

A vizének hőmérséklete télen 23-25 Celsius-fok, nyáron elérheti akár a 33-36 fokot is. A lebegés a vízben, a ringatózó lótuszok, a fák zöldellő lombkoronája nyugtatja az idegrendszert, hozzájárul a gyógyuláshoz. Télen a kicsapódó gőzből párasapka képződik a tó felett, ami gátolja a víz lehűlését, ugyanakkor természetes inhalatórium alakul ki. A levegőbe távozó kén-hidrogén és rádiumemanáció belélegezve gyógyhatású: karbantartja a fáradt hangszálakat. A Hévízi-tó jótékony hatását ivókúrával is kifejtheti, így a gyomor- és emésztési bántalmak kezelésére alkalmas. A gyógytó kezelője és működtetője a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház Kht. Elődjét 1952-ben alapították, azóta fogadnak itt betegeket.

A tóban és környékén 66 csigafaj és 8 változat ismert, ami a hazai 190 fajból álló csigafaunához viszonyítva igen gazdag. Az apró állatkákon és csigákon kívül alig néhány halból és kétéltűbôl áll a tó magasabb rendű állatvilága. Őslakó itt a mocsaras nádast kedvelő közönséges kárász és a compó, a dévér keszeg, s a felszínen a rovarászó jász.



Cikkeink a témában itt!