Remegő kasztnis Tipo (képgalériával)

- Különleges megjelenése és modern formája miatt hamar a szívemhez nőtt - mesélte a szobafestő szakmájú András. - Leharcolt állapotban került hozzám, de a barátaimmal együtt felújítottuk. A hátsó kerekek fölé peremet faragtunk, s ahogy mondani szokták: ez jó barátom, Bunics László nélkül nem jöhetett volna létre.

Az autó különleges bordó-barna fényezését újradukkóztatta. Két hétbe telt, mire az autófényezőnek sikerült kikevernie a megfelelő színt, hisz a kanizsai tulaj ragaszkodott az eredeti megjelenéshez.

- A járgány belsején még nem sokat változtattunk - folytatta. - A legszembetűnőbb változás a műszerfalon látható, ez szintén egyik haverom munkája. Mivel a zenei stílusok közül én az elektronikusért rajongok, azon belül is a minimal irányvonalért, tehát a fehér alapon fekete speciális betűtípus kitűnően mutat.

András elmondta: elképzelhető, hogy volt idő, amikor az olasz autók nem számítottak megbízhatónak, ám ebből ő semmit sem vett észre, pedig a kocsija napi használatban van.

- A motorján nem változtattam, az 1,6 literes 75 lóerős erőforrás tökéletesen megfelel, vegyes használatban 7 litert fogyaszt. Egyetlen hibája a beázó tetőkárpit, amit hamarosan fekete bőrre cserélek, az illesztéseknél keletkezett réseket befedem - folytatta András.

Ha már a kárpitnál tartottunk, a kanizsai férfi hozzátette: a kocsi miliőjét később összhangba kell hozni, ezért az ülések és majd az ajtóborítás ugyancsak fekete bőrt kaphat.

- A legfontosabb a zene, a minimal stílus, melyre a szélvédőn, az oldalablakokon matricák hívják fel a figyelmet. Az óriásira nyíló ajtókba saját kezűleg szereltem be a barátnőmtől kapott hangszórókat. A 340 literes csomagtartóba mélynyomóláda került - tette hozzá.

Hangerejébe - tapasztaltuk - a kasztni is beleremeg, a ritmusoktól csak álló helyzetben lehet felnyomni a hangerőt, ellenkező esetben elképzelhető, hogy a fényezés is lepattanna.A konstrukció felülmúlta az elképzeléseket,

még az Év autója címet is megkapta


Lóerő rovatunk további hírei itt!