2011.06.02. 05:30
Kevés a hazai alapanyag: egyre népszerűbb a pelletfűtés
Bár áttörés nem következett be, de stabil növekedés tapasztalható a pellet felhasználása terén. A zalai energiaültetvények telepítésének száma ugyanakkor elmaradt a várakozástól, ezért a beleznai pelletgyár az alapanyagkészletének egy részét még mindig kénytelen külföldről biztosítani.
Mint azt Moór Andrástól, a Pannon Pellet Kft. ügyvezetőjétől megtudtuk, a szakemberek előzetes várakozásától alaposan elmaradt a zalai energiaültetvények telepítése. Pedig néhány évvel ezelőtt, a beleznai pelletgyár indulásakor nagyon sok gazdálkodó jelezte, hogy területeit (összesen több száz hektárt) át kívánja állítani energiafa termelésére, s ehhez segítséget kér.
- Jelen pillanatban Zalában számításaink szerint mintegy 110-120 hektárnyi energiaültetvény lehet, a terület lényegesen lassabban nő, mint várható volt – magyarázta Moór András. – Ennek számos oka lehet. Egyrészt az emberek az időközben Magyarországra is begyűrűzött, súlyos gondokat okozó gazdasági világválság miatt nem mernek hosszú távra tervezni. A mezőgazdaság hullámzása is növeli a bizonytalanságot. Ugyanakkor az energiaültetvények telepítése egyszeri beruházási költséggel jár, melyhez komoly támogatást ígért az állam. Ez azonban elmaradt, vélhetően a pénzhiány miatt, s ez tovább csökkentette a gazdák vállalkozási kedvét.
Pedig a pellet alapanyagára, a faaprítékra komoly igény mutatkozik a piacon, ráadásul nem csak a fűtőanyag gyártása miatt. Ennek ellenére a jövőben szintén kissé bizonytalan feldolgozók sem szívesen vágnak bele energiaültetvények telepítésébe.
A következmények számokkal is könnyen kimutathatók. A beleznai pelletgyár megalapításakor a tulajdonosok azzal számoltak, hogy a gyártás megkezdését követően néhány év alatt 400 hektárra emelkedik a zalai energiaültetvények nagysága, s így a cég alapanyagigénye teljes
mértékben kielégíthető lesz a közeli termőterületekről. Ehhez képest a gyártáshoz felhasznált készletek 30 százaléka még mindig külföldről érkezik Beleznára, s a hazai források sem mind zalaiak.
– Gyárunkban az Új Széchenyi Tervtől nyert gépvásárlási támogatás eredményeként kapacitásbővítést is végrehajtottunk, így most már óránként 2,25 tonna pelletet tudunk előállítani – tette hozzá Moór András. – Ez éves szinten 14 ezer tonnás termelést jelent, gyakorlatilag folyamatos üzemelés mellett. A piacon ugyanis örömünkre folyamatos a fellendülés, még mindig nagyobb a kereslet, mint a kínálat.
Az ügyvezető jelezte: a pelletkazánok és a fűtőanyag népszerűségét több tényező is növeli. Egyrészt az emberek egyre inkább megismerik és elfogadják ezt a hazánkban újszerűnek számító fűtési módot, a földgáz ára egyre emelkedik, s ez is kedvez az alternatív, jóval olcsóbb, pelletre épülő fűtési rendszereknek.
A PELLET
A „folyékony fának” nevezett, Skandináviában és Németországban kifejlesztett pellet nem más, mint nagy nyomással összepréselt fűrészpor. A leggyakrabban 6 milliméter vastagságú, 3-5 centiméter hosszúságú rudacskák a fűrészpornál könnyebben égnek el, ugyanakkor a hasábos tűzifánál lényegesen jobban hasznosíthatók.