Pontatlan volt az árufuvarozással kapcsolatos rendelkezés

Az ügyben a felperes gépjárművezető azért fordult a bírósághoz, mert a rendőrség a vezetési-, illetőleg pihenőidő ellenőrzéséhez szükséges egyik okmány hiánya miatt 400 ezer forint pénzbírsággal sújtotta. (A járművezető egy cég alkalmazottja, havi 200 ezerforint bruttó fizetéssel, s az előző havi 3 napos szabadságát nem tudta a helyszínen igazolni.)

A bíróság álláspontja szerint a jogszabály által előírt fix összegű bírság nem felel meg állampolgári jogbiztonság követelményeknek. A közigazgatási szankciórendszernek differenciáltnak kell lenni azért, hogy lehetővé tegye a jogalkalmazónak a jogsértés súlyához, következményéhez igazodó alkalmazását. A bíróság álláspontja, hogy a jogalkotónak a bírságösszegek meghatározásakor a társadalmi, jövedelmi viszonyokra és arra is figyelemmel kell lennie, hogy a közigazgatási bírság harmonizáljon a jogrendszer más szankcióival.

Az AB nem emiatt mondta ki az alkotmánysértést. Az inkriminált háttérjogszabályok - több más kötelezettség mellett - okmányok, adatok bemutatási kötelezettségét írták elő. Ezzel szemben a kiszabható bírság összegét meghatározó vizsgált rendelkezés az ellenőrzéshez szükséges okmányok (adatok) hiányát tekintette olyan körülménynek, amely megteremtette a bírságolás jogalapját. Az AB azt is észlelte, hogy egyezően a háttérjogszabályok megfogalmazásával - már a bemutatási kötelezettség elmulasztása miatt (nem tudja bemutatni ) állapítja meg a bírságot. Ebből következően a rendelet pontatlan, az irányadó normáktól eltérő szóhasználata olyan jogbiztonságot sértő tényezőnek minősül, amely jelentős mértékű bírságösszegek kiszabásánál önkényes jogalkalmazásra is lehetőséget teremtett. Az AB a bírói kezdeményezésnek az alkalmazási tilalomban is helyt adott, és megállapította, hogy az alkotmányellenes jogszabályi rendelkezés nem alkalmazható a közigazgatási perben, amely az AB döntését követően folytatódik.

Az ügyben a felperes gépjárművezető azért fordult a bírósághoz, mert a rendőrség a vezetési-, illetőleg pihenőidő ellenőrzéséhez szükséges egyik okmány hiánya miatt 400 ezer forint pénzbírsággal sújtotta. (A járművezető egy cég alkalmazottja, havi 200 ezerforint bruttó fizetéssel, s az előző havi 3 napos szabadságát nem tudta a helyszínen igazolni.)

A bíróság álláspontja szerint a jogszabály által előírt fix összegű bírság nem felel meg állampolgári jogbiztonság követelményeknek. A közigazgatási szankciórendszernek differenciáltnak kell lenni azért, hogy lehetővé tegye a jogalkalmazónak a jogsértés súlyához, következményéhez igazodó alkalmazását. A bíróság álláspontja, hogy a jogalkotónak a bírságösszegek meghatározásakor a társadalmi, jövedelmi viszonyokra és arra is figyelemmel kell lennie, hogy a közigazgatási bírság harmonizáljon a jogrendszer más szankcióival.

Az AB nem emiatt mondta ki az alkotmánysértést. Az inkriminált háttérjogszabályok - több más kötelezettség mellett - okmányok, adatok bemutatási kötelezettségét írták elő. Ezzel szemben a kiszabható bírság összegét meghatározó vizsgált rendelkezés az ellenőrzéshez szükséges okmányok (adatok) hiányát tekintette olyan körülménynek, amely megteremtette a bírságolás jogalapját. Az AB azt is észlelte, hogy egyezően a háttérjogszabályok megfogalmazásával - már a bemutatási kötelezettség elmulasztása miatt (nem tudja bemutatni ) állapítja meg a bírságot. Ebből következően a rendelet pontatlan, az irányadó normáktól eltérő szóhasználata olyan jogbiztonságot sértő tényezőnek minősül, amely jelentős mértékű bírságösszegek kiszabásánál önkényes jogalkalmazásra is lehetőséget teremtett. Az AB a bírói kezdeményezésnek az alkalmazási tilalomban is helyt adott, és megállapította, hogy az alkotmányellenes jogszabályi rendelkezés nem alkalmazható a közigazgatási perben, amely az AB döntését követően folytatódik.

A bíróság álláspontja szerint a jogszabály által előírt fix összegű bírság nem felel meg állampolgári jogbiztonság követelményeknek. A közigazgatási szankciórendszernek differenciáltnak kell lenni azért, hogy lehetővé tegye a jogalkalmazónak a jogsértés súlyához, következményéhez igazodó alkalmazását. A bíróság álláspontja, hogy a jogalkotónak a bírságösszegek meghatározásakor a társadalmi, jövedelmi viszonyokra és arra is figyelemmel kell lennie, hogy a közigazgatási bírság harmonizáljon a jogrendszer más szankcióival.

Az AB nem emiatt mondta ki az alkotmánysértést. Az inkriminált háttérjogszabályok - több más kötelezettség mellett - okmányok, adatok bemutatási kötelezettségét írták elő. Ezzel szemben a kiszabható bírság összegét meghatározó vizsgált rendelkezés az ellenőrzéshez szükséges okmányok (adatok) hiányát tekintette olyan körülménynek, amely megteremtette a bírságolás jogalapját. Az AB azt is észlelte, hogy egyezően a háttérjogszabályok megfogalmazásával - már a bemutatási kötelezettség elmulasztása miatt (nem tudja bemutatni ) állapítja meg a bírságot. Ebből következően a rendelet pontatlan, az irányadó normáktól eltérő szóhasználata olyan jogbiztonságot sértő tényezőnek minősül, amely jelentős mértékű bírságösszegek kiszabásánál önkényes jogalkalmazásra is lehetőséget teremtett. Az AB a bírói kezdeményezésnek az alkalmazási tilalomban is helyt adott, és megállapította, hogy az alkotmányellenes jogszabályi rendelkezés nem alkalmazható a közigazgatási perben, amely az AB döntését követően folytatódik.

A bíróság álláspontja szerint a jogszabály által előírt fix összegű bírság nem felel meg állampolgári jogbiztonság követelményeknek. A közigazgatási szankciórendszernek differenciáltnak kell lenni azért, hogy lehetővé tegye a jogalkalmazónak a jogsértés súlyához, következményéhez igazodó alkalmazását. A bíróság álláspontja, hogy a jogalkotónak a bírságösszegek meghatározásakor a társadalmi, jövedelmi viszonyokra és arra is figyelemmel kell lennie, hogy a közigazgatási bírság harmonizáljon a jogrendszer más szankcióival.

Az AB nem emiatt mondta ki az alkotmánysértést. Az inkriminált háttérjogszabályok - több más kötelezettség mellett - okmányok, adatok bemutatási kötelezettségét írták elő. Ezzel szemben a kiszabható bírság összegét meghatározó vizsgált rendelkezés az ellenőrzéshez szükséges okmányok (adatok) hiányát tekintette olyan körülménynek, amely megteremtette a bírságolás jogalapját. Az AB azt is észlelte, hogy egyezően a háttérjogszabályok megfogalmazásával - már a bemutatási kötelezettség elmulasztása miatt (nem tudja bemutatni ) állapítja meg a bírságot. Ebből következően a rendelet pontatlan, az irányadó normáktól eltérő szóhasználata olyan jogbiztonságot sértő tényezőnek minősül, amely jelentős mértékű bírságösszegek kiszabásánál önkényes jogalkalmazásra is lehetőséget teremtett. Az AB a bírói kezdeményezésnek az alkalmazási tilalomban is helyt adott, és megállapította, hogy az alkotmányellenes jogszabályi rendelkezés nem alkalmazható a közigazgatási perben, amely az AB döntését követően folytatódik.

Az AB nem emiatt mondta ki az alkotmánysértést. Az inkriminált háttérjogszabályok - több más kötelezettség mellett - okmányok, adatok bemutatási kötelezettségét írták elő. Ezzel szemben a kiszabható bírság összegét meghatározó vizsgált rendelkezés az ellenőrzéshez szükséges okmányok (adatok) hiányát tekintette olyan körülménynek, amely megteremtette a bírságolás jogalapját. Az AB azt is észlelte, hogy egyezően a háttérjogszabályok megfogalmazásával - már a bemutatási kötelezettség elmulasztása miatt (nem tudja bemutatni ) állapítja meg a bírságot. Ebből következően a rendelet pontatlan, az irányadó normáktól eltérő szóhasználata olyan jogbiztonságot sértő tényezőnek minősül, amely jelentős mértékű bírságösszegek kiszabásánál önkényes jogalkalmazásra is lehetőséget teremtett. Az AB a bírói kezdeményezésnek az alkalmazási tilalomban is helyt adott, és megállapította, hogy az alkotmányellenes jogszabályi rendelkezés nem alkalmazható a közigazgatási perben, amely az AB döntését követően folytatódik.

Az AB nem emiatt mondta ki az alkotmánysértést. Az inkriminált háttérjogszabályok - több más kötelezettség mellett - okmányok, adatok bemutatási kötelezettségét írták elő. Ezzel szemben a kiszabható bírság összegét meghatározó vizsgált rendelkezés az ellenőrzéshez szükséges okmányok (adatok) hiányát tekintette olyan körülménynek, amely megteremtette a bírságolás jogalapját. Az AB azt is észlelte, hogy egyezően a háttérjogszabályok megfogalmazásával - már a bemutatási kötelezettség elmulasztása miatt (nem tudja bemutatni ) állapítja meg a bírságot. Ebből következően a rendelet pontatlan, az irányadó normáktól eltérő szóhasználata olyan jogbiztonságot sértő tényezőnek minősül, amely jelentős mértékű bírságösszegek kiszabásánál önkényes jogalkalmazásra is lehetőséget teremtett. Az AB a bírói kezdeményezésnek az alkalmazási tilalomban is helyt adott, és megállapította, hogy az alkotmányellenes jogszabályi rendelkezés nem alkalmazható a közigazgatási perben, amely az AB döntését követően folytatódik.