Helyi értékek, ellenszélben: a vidéki könyvkiadás gondjai

A nagykanizsai Czupi Kiadó immár 15 éve van jelen a piacon, Rózsás János Duszja nővér című könyvével 1995-ben tette le névjegyét. Az elmúlt években mintegy 30 kötetük jelent meg.
- Kanizsai kötődésű szerzőknek adunk teret, azoknak, akik nem találják a formát, amivel eljuttathatnák a közönségükhöz - bocsátotta előre Czupi Gyula alapító-tulajdonos. - Az utóbbi években kis példányszám jellemzi az egyes kiadásokat, a fizetőképes kereslet csökkent. Ám paradox a helyzet, ugyanis ezzel együtt  legnagyobb örömünkre a helyi értékek iránti érdeklődés nem szűnik. Azon kiadványok, amelyek felkerültek az internetre, jelentős látogatottságot hoznak, ami lokálpatriotizmust,  helyi szerzőjű, témájú könyvek létjogosultságát jelzi.

Czupi Gyula úgy véli, a papír alapú és a világhálós publikáció ötvözéséé a jövő, utóbbival felvállalva a szabad hozzáférésből fakadó anyagi veszteséget is.

A Canissa Kiadó tulajdonosa, Magyar Tibor egyetért kollégájával: a lokális kiadványoknak van keresnivalójuk a helyi erőtérben.
- Úgy vélem, a miénkhez hasonló  lokális kiadók küldetéssel bírnak, mert a nagyok és az országos terjesztők már egyáltalán nem, vagy csak igen csekély számban veszik át a kiadványainkat - árulta el. - Ki kell mondani: a multik a kisebb vállalkozásokat igyekeznek kiszorítani a piacról.

Magyar Tibor elmesélte, amikor egy nagy országos könyvkereskedelmi lánc üzletet nyitott a városban, a polcokról rögtön levette a Canissa Kiadó könyveit. Holott korábban - míg nem volt jelen Dél-Zalában - kapcsolatban álltak egymással, s árusították is Magyarék kiadványait.

Barna Imre, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése elnöke, az Európa Könyvkiadó főszerkesztője viszont úgy vélekedik, minden könyv külön történet, mindegyikkel újra meg újra meg kell vívni a harcot a piacon. Hatványozottan igaz ez a helyi jellegű kötetekre, melyekkel kapcsolatban - legyenek bármilyen érdekesek is - ma már nincs szolgáltatási kényszere kiadónak, terjesztőnek.