Ökológiai katasztrófa is bekövetkezhet a Csónakázó-tóban

Miközben már laikus polgárok is észreveszik, mi több: leveleket írnak az önkormányzatnak a nagykanizsai Csónakázó-tó vízminőségromlásának gyarapodó jeleiről, a városnak nincs pénze a problémák elhárítására.

Szalabán Attila

Nem először került a Csónakázó-tó vízminőség-javítását célzó előterjesztés a nagykanizsai közgyűlés elé márciusban, majd április elején. A város önkormányzata tavaly közbeszerzési eljáráson kívánta kiválasztani a szükséges munkálatok kivitelezőjét, ám a legolcsóbb ajánlattevő is átlépte a 25 millió forintos keretet. Az idei költségvetésből azonban kimaradt az előző évben még biztosított 25 millió, s azt még az április eleji újratárgyalásakor sem szavazta meg a közgyűlés többsége. Pedig az előterjesztésben Marton István, illetve a készítő Deák-Varga Dénes városi főépítész úgy fogalmazott: a vízminőség védelmi munkák elvégzése halaszthatatlan.


- Az biztosan kijelenthető, hogy idén is tovább fog romlani a Csónakázó-tó vízminősége, méghozzá egyre gyorsuló ütemben - magyarázta Lancsák Lajos városi főkertész. - A part felől a növényzet: a sás, a nád terjeszkedik befelé, miközben az iszap egyre halmozódik. Mindezen körülmények miatt a víz oxigénhiányos lesz.

A szakember emlékeztetett rá: 1988-ban hasonló körülmények miatt következett be ökológiai katasztrófa a nagykanizsai Csónakázó-tóban, amikor tömegével pusztultak el a vízben élő halak. A főkertész úgy fogalmazott: egy meleg nyári napon sajnos akár újra bekövetkezhet a katasztrófa. Pedig szerinte 2-3 ütemben el lehetne végezni a szükséges munkákat, s így az önkormányzat anyagi terheit csökkenthetnék.

Ezek is érdekelhetik